Az elmúlt években a fenntartható növekedésnek volt egy politikai értelmezése – mondta Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter szerint 2010-ben még az volt a kérdés, hogy sikerül-e kijönni a súlyos gazdasági válságból, és államcsődből. Ebből sikerült kijönni, sőt
2013-tól egy növekedési fordulat is elindult –
tette hozzá. Többen arról beszéltek, hogy csak átmeneti lesz a bővülés, ezért a mai viták már arról szólnak, hogy van-e érdemi növekedés, vagy nincsen.
Varga elmondta a tavalyi évben két százalékos bővülés volt, ami az uniós források nélkül jött össze. Ez azt mutatja, hogy a külső érdemi forrásfelhasználás nélkül is lehet bővülést elérni. 2016-ban a kifizetések egy része megtörtént, de ez még érdemi beruházás-növekedést nem okozott – tette hozzá. Van olyan növekedés a gazdaságban, ami uniós források nélkül történik, de ezzel nem vagyunk elégedettek - mondta a miniszter.
A nemzetgazdasági miniszter közölte, kulcskérdés, hogy az ipar átalakulása, hogyan zajlik le, és milyen módon járul majd hozzá a növekedéshez. A kormány az ipari átalakulás érdekében több döntést hozott, ilyen volt például a Jedlik Ányos-terv. Jó időben léptünk, hiszen a környező országokban az iparfejlesztés lemaradt – tette hozzá. A képzettebb munkaerő kialakítása vált mára az egyik legfontosabb kérdéssé, hogy a munkaerőhiányt kezelni lehessen.
Varga Mihály elmondta, hogy a gazdaságfejlesztést a versenyképesség javításával kell elérni. Mindezt kiegészíti egy súlyos demográfiai probléma, valamint a brexit kezelése is nehezen belátható folyamatokat tud generálni. A világkereskedelem növekedése az elmúlt időszakban lassabb volt, mint a világgazdaság növekedése, valamin a monetáris ösztönzők is elérték a korlátjaikat – mondta a miniszter.
Egy ilyen helyzetben a nemzeti kormányoknak kell olyan kereteket létrehozni, ami lehetővé teszi a növekedést ösztönző politikákat – mondta a miniszter. Varga Mihály erre példaként említette erre a hazai építőipari bővülést, ami az idei év első hónapjai lényegesen magasabb volt, mint a tavalyi hasonló időszakban.
A fenntarthatóság egyik eleme az egyensúly is,
a magyar gazdaság pedig eljutott ebbe az állapotba.
A hazai ipar bővüléséről azt mondta, hogy azt még mindig nagyban egy-egy szereplő teljesítménye befolyásolja. Mindez nem ad okot elégedettségre – tette hozzá, így annak a szerkezetét még javítani kell. 2017-ben 4,1 százalék lehet a gazdaság növekedése, és a következő években további gyorsulásra lehet számítani – mondta a miniszter. A politikus kijelentette, hogy a hazai buszpark megújítása során csak hazai gyártású buszokat állítsanak forgalomba.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy a kis-és középvállalkozásokat nem lehet megkerülni a gazdaságfejlesztés területén. Javulásra lenne szükség a menedzsment területén, és a mentalitás terén is változás legyen – tette hozzá. Modernizálás, hatékonyabbá tétel, a beszállítói láncokhoz való csatlakozás lehet a kitörés iránya.
Az adózásról azt mondta, hogy az idei adóváltozások során nem a kulcsok változására, hanem az adózással eltöltött idő csökkenésére figyeljünk. Még az idei félévben olyan lépések jöhetnek, amik csökkentik az adózásra fordított időt. A következő években a tavalyi bérmegállapodásnak köszönhetően
a vállalkozások terhei a cseh és szlovák szintre fognak csökkeni.
A kormány célja, hogy az innovációval foglalkozó startupok adókedvezmények révén háromszor több forráshoz juthatnak majd – mondta a tárcavezető.
Varga Mihály elmondta, a foglalkoztatottság területén nagyobb hangsúlyt kell helyezni a szakképzésre. Mindennek az alapjait már 2011-ben letette a kormány. Elértük azt, hogy aki a szakképzési irányt választja, az érettségit kap, így később a felsőoktatás felé is el tud indulni – tette hozzá.
A digitalizáció révén 350-400 ezer munkahely szűnhet meg
a következő években, amire fel kell készíteni a fiatalokat, és ezért is támogatja a kormány a hiányszakmákat – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter. Május közepén helyezik el a zalaegerszegi tesztpálya alapkövét, ami egy újabb komoly lépés lesz az eletromobilitás térnyeréséhez – monda Varga Mihály.
Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója elmondta: átfogó gazdaságfejlesztési stratégiát állít össze a zrt., amelynek alapját egy 13 részes konferenciasorozat adja. Kiemelte: az Orbán-kormány kedvező befektetési környezetet alakított ki, alacsonyak az adók, képzett a munkaerő, de a nemzetgazdaság egyes területeit vizsgálva elmondható, bőven van még tér a fejlődésre.