Politikai nyomásgyakorlásra is jó a migráció

FRANCE - EUROPE - MIGRANTS Horizontal
An Afghan migrant waits at the entrance of a migrant and refugee camp near Porte de la Chapelle, northern Paris, on April 19, 2017. / AFP PHOTO / GEOFFROY VAN DER HASSELT
Vágólapra másolva!
A Migrációkutató Intézet „A migráció mint a külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze" című elemzésében a nemzetközi migráció jelenségét mint a politikai nyomásgyakorlás eszközét vizsgálja egyes befogadó és származási országok szemszögéből, a közelmúlt Európa-politikai eseményei tükrében.
Vágólapra másolva!

Az elemzés konklúziója, hogy a migrációt exportáló – azaz a migránsokat kibocsátó - országok arra használják fel elszármazott állampolgáraikat, hogy nyomást gyakoroljanak a befogadó ország bel- és külpolitikájára. Ezt a folyamatot a tanulmány a Németországban, Belgiumban és Ausztriában domináns kisebbségnek tekinthető török és kurd közösségek társadalom- és politikaformáló képességeinek bemutatásán keresztül szemlélteti.

A migránsokat kibocsátó országok a befogadó országok belpolitikáját is alapvetően átalakíthatják Forrás: AFP/Geoffroy Van Der Hasselt

Kölcsönös függések

A tanulmány világosan rámutat,

miként alakulhat ki egy kölcsönös függőségi viszony a származási ország és a befogadó ország között,

melynek közetkeztében minden egyes döntésnél számításba kell venni a bevándorlást is, mint tényezőt. Minél kiterjedtebb ez a függőségi viszony, annál kevésbé képes a befogadó ország megőrizni politikai autonómiáját a származási országgal szemben.

Az elemzés kísérletet tesz annak a többségében elfogadott álláspontnak az igazolására is, miszerint a humanitárius, és globalizáció-párti érdekcsoportok által kizárólag előnyös oldaláról bemutatott nemzetközi migráció valójában káros hatásoktól sem mentes, s hogy e hatásokat sok esetben kiváltó vagy közvetítő közegként maguk a migrációs háttérrel rendelkező személyek gerjesztik.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a párhuzamos társadalmak kialakulása Forrás: AFP/Geoffroy Van Der Hasselt

Erodálódás

A tanulmányban említett, s az érintett országok államközi viszonyait rendkívül károsan érintő események jól tükrözik, hogy miképpen teremthet egy bevándorló hátterű kisebbség egy származási ország (Törökország), vagy kvázi államalakulat (kurd területek) számára legitim bázist a fogadó társadalommal szembeni érdekérvényesítéshez. Ezek a törekvések alapjaikban képesek erodálni a sikeres társadalmi integrációhoz vezető, s

erősíteni a párhuzamos társadalmak kialakulását elősegítő folyamatokat.


A teljes elemzés elérhető a Migrációkutató Intézet weboldalán.