Soros: a milliárdos, aki egymillió migránst tolna rá Európára

A héten az Origo is írt arról, hogy Soros György tőzsdeguru évente egymillió migránst telepítene be Európába, mindezt pedig megfejelte azzal a javaslatával, hogy a bevándorlók integrációját az uniós országoknak kellene finanszírozniuk. Az összeget 15 milliárd euróra lőtte be, szintén évente. A jótékonykodó milliárdos ezt a mestertervét két éve már publikálta, akkor a hazai és a nemzetközi sajtó is beszámolt a Soros-csomagról. Ennek a ténynek a mostani felelevenítését viszont meglehetős amnéziával fogadta a baloldali sajtó, ezért teszünk egy kísérletet, hátra feldereng a történet.   

Soros Györgyről sok mindent el lehet mondani, de egyet biztosan nem, mégpedig azt, hogy véka alá rejtette volna a bevándorlással kapcsolatos nézeteit. Az általa vallott ideológia után nem is kell különösebben nyomozni, hiszen ő maga többször is nyíltan megírta, mit is gondol a világ átalakulásáról és a modernkori népvándorlásról.

A milliárdos az az ember, aki nem problémát, hanem lehetőséget lát a migrációs krízisben.

Mindezt nem a magyar kormány, vagy éppen az Origo találja ki, az állítás mögött ugyanis írásos bizonyítékok vannak, amelyeket maga Soros György jegyez.

Ezek egyike az a javaslatcsomag, amelyet még 2015 szeptemberében publikált a tőzsdespekuláns, és lényegében hat pontban mindenkinek a tudomására hozta, hogy miként is kellene eljárni az Európát elözönlő migránscsoportokkal. Ezt mindjárt bővebben is ismertetjük, de van itt egy másik remekmű a Soros-levelekből, amely 2015 júliusában a Financial Times hasábjain értekezik az illegális bevándorlásról, és arra a következtetésre jut, hogy

Európa darabjaira hullik menekültek nélkül, azt pedig egyenesen ostobaságnak nevezte, hogy a kontinens nem lehetőségként tekint a bezúduló embertömegekre.

Visszatérve a hat pontra, Soros a Project-Syndicate oldalán azzal kezdi, hogy nem lehet az emberi jogi szempontokat alárendelni a határok védelmének, hiszen ennek a közös értéknek a "megtagadása" szétveri Európát. Az nem világos, hogy Soros szerint miért következik a határok védelméből az emberi jogok megtagadása, de az állítás lényege nem is ez volt. Két éve, amikor az előszeretettel jótékonykodónak nevezett milliárdos meghirdette a maga "willkommenskultur" irányzatát, Orbán Viktor magyar kormányfő is előállt a maga hat pontjával, egészen pontosan három nappal korábban. A miniszterelnök cselekvési programja viszont a beengedés helyett egy merőben más célt tűzött ki, ez pedig éppen a határok védelme volt.

A Soros-filozófiába nem nehéz tehát belelátni, hogy azzal tulajdonképpen Orbán Viktornak is üzent: ők ketten merőben mást gondolnak a világról.

A világ egyik leggazdagabb embere szerint ugyanis Európának évente legalább egymillió bevándorlót kellene beengednie, ezt követeli meg "az előrelátható jövő érdeke". Azt ugyan Soros is felveti, hogy a teljesen más környezetből és kultúrából érkező tömegek összeengedése problémás lehet, de szerinte erre is van megoldás: fizessenek az EU-tagországok. Nem is keveset, minden egyes bevándorló után 15 ezer eurót (4,7 millió forint), összességében évente 15 milliárd eurót.

Soros György 87 éves korában sem pihen Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Ennyivel nem ússzák meg az uniós adófizetők, Soros ugyanis világpolgárként mindig nagyban játszott, így azt is felvetette, hogy mi lenne, ha Brüsszel a törökországi, a jordánia és a libanoni menekülttáborok irányítását is magára vállalná. Soros nem is lenne üzletember, ha e mellé a pont mellé nem tűzne kalkulációt. Ez a kezdeményezés menekültenként 5 ezer euróba kerülne az uniós közösségnek. Azt persze jótékonyan elhallgatta, hogy csak Jordániában 1,5 millió, Törökországban 3,5 millió, Libanonban pedig legalább 2 millió menekült táborozik jelenleg is.

Soros körültekintő, az is eszébe jutott a nagy tervezgetésben, hogy hogyan lehetne a gigantikus méretekben Európába özönlő bevándorlókat biztonságosan bejuttatni a kontinensre. Mondjuk ún. "biztonságos útvonalak" kialakításával, mind a balkáni folyosón, mind pedig az olaszországi kapuknál.

Így az is érthetőbbé válik, hogy tulajdonképpen mit is jelent és miért is vörös posztó a magyar kerítés Soros György szemében.

Ki kicsoda?

Ezeréves igazság, hogy a politikai emlékezetnél nincs rövidebb dolog a világon. Csak reménykedni tudunk benne, hogy így fordulhatott elő, hogy Soros György hat pontjáról megfeledkezett a baloldali média, és talán ez magyarázza azt is, hogy a Soros-egyetem (CEU) körül kipattant vitát elkezdték úgy értelmezni, mint a Soros és a magyar kormány között húzódó konfliktus középpontját. Pedig a casus belli már régóta foglalt, ez pedig a bevándorlásról alkotott, eltérő álláspont. Soros ezért mesterkedik a magyar kormány ellen.