Milliárdokba kerülhet Magyarországnak a Gyurcsány házaspár trükkje

2017.05.14. 08:57

Akár 18 milliárd forintot is visszakövetelhet Magyarországtól az Európai Bizottság, mert szabálytalan közbeszerzésekre bukkantak a 2007–2013-as uniós gazdasági ciklus ellenőrzésekor. Az erről szóló jelentéstervezet összefoglalója jutott most el az Origóhoz. A kifogásolt ügy az ún. EMIR projekt, amely az előző uniós költségvetés magyarországi pénzeinek informatikai kezeléséért felelt. A rendszer kiépítésével egy szocialista elköteleződésű magáncéget, a Welt 2000 Kft.-t bízták meg, de úgy, hogy az EU megállapítása szerint a sokmilliárdos megbízások teljes mértékben megszegték a közbeszerzési szabályokat, és súlyosan megsértették a magyar állam érdekeit. Az EMIR története Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének egyik zavaros ügye, pláne, hogy a trükközésben a jelenlegi DK-vezér felesége, Dobrev Klára és a Gyurcsány család egyik bizalmasa, Heil Péter is vastagon benne lehetett. Az újabb szocialista korrupciós ügy miatt a kormány büntetőfeljelentést tesz.  

Az Origóhoz eljutott az az összefoglaló dokumentum, amely az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (Főigazgatóság) jelentéstervezetének megállapításait tartalmazza. Ez az az anyag, amely a 2007–2013-as uniós gazdasági ciklus lezárása kapcsán készült el.

A jelentéstervezet azt igyekszik feltárni, hogy az előző uniós költségvetési időszakban hogyan teljesítettek Magyarország irányítási és ellenőrzési rendszerei a megvalósult operatív programok kapcsán. Az uniós hatóság leginkább a közbeszerzések lebonyolítására fókuszált, így került terítékre a 2007–2013-as büdzsé kezelésére létrehozott számítógépes monitoringrendszer ügye is. 

A Főigazgatóság arra a megállapításra jutott, hogy a megvalósításánál súlyos szabálytalanságok és hibák is történtek. Az ebben érintett szerződések teljes összege 28,4 milliárd forint. 

Ez a projekt EMIR (egységes monitoring- és informatikai rendszer) néven vált ismertté, a kifejlesztéséért pedig a szintén hírhedt Welt 2000 Kft. felelt. Ennek a rendszernek az volt a dolga, hogy a 2007–2013 között Magyarország számára rendelkezésre álló uniós pénzek kifizetésének informatikai hátterét biztosítsa. Érdemes rögzíteni, hogy az EMIR-en hihetetlenül sok pénz, mintegy 12 ezer milliárd forint folyt át. Csakhogy a Welt 2000-rel kötött állami megbízások egyáltalán nem voltak rendben.  

Az idézett dokumentumban az olvasható, hogy 2003. július 25. és 2008. december 31. között sorrendben a Miniszterelnöki Hivatal, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és Nemzeti Fejlesztési Ügynökség összesen nyolc vállalkozási szerződést kötött a céggel az EMIR megalkotására, működtetésére, valamint a továbbfejlesztésére. Ezek teljesítése egészen 2015 decemberéig tartott. 

Dobrev Klára és Gyurcsány FerencFotó: Mudra László [origo]

A 8 darab szerződés közül hármat (az első a 93/2004., a második 71/2005., a harmadik pedig 43/2007. szám alatt futott) nem más, mint Heil Péter szignózott. Az első kettőt még mint a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóságának vezetője írta alá, a harmadiknál már a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettesi minőségében járt el. Ezek értéke 234 millió forint, 820 millió forint és 2,5 milliárd forint volt. Heil azért érdekes szereplő, mert a karrierjét nyomon követve klasszikus szocialista káderkép rajzolódik ki: 2002–2007 között az NFÜ és jogelődjének elnökhelyetteseként működött, majd dolgozott az önkormányzati és területfejlesztési, a nemzetgazdasági, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumokban, aztán pedig a Miniszterelnöki Hivatalban kötött ki, ahol szakállamtitkár és kabinetfőnök is volt. A 2010-es kormányváltás után aztán az Altus Zrt.-hez igazolt mint tanácsadási igazgató. 

Az Altus Zrt. Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára üzleti érdekeltségeinek zászlóshajója. 

Heil Péter és a Gyurcsány család persze nem az Altusban ismerkedtek meg egymással, hiszen Dobrev Klára 2002-től ugyancsak az NFÜ jogelődjének, a kacifántos nevű Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyetteseként volt tevékeny egészen 2004 augusztusáig, amikor is Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választásakor lemondott a posztjáról. 

Hogy a Főigazgatóság egészen pontosan mit is kifogásol az EMIR és a Welt 2000 körüli szerződésekben, arra rögtön rátérünk, de előtte még fontos tisztázni Dobrev Klára szerepét az ügyben.  Gyurcsány neje ugyanis nem pusztán „mezei” elnökhelyettese volt az NFÜ jogelődjének, hanem a szervezeti ábra tanúsága szerint a monitoringmódszertani főosztály, amely az egész EMIR-sztorit gondozta, közvetlenül a támogatások fogadására történő felkészítésért felelős elnökhelyettes, vagyis Dobrev Klára alá tartozott. Dobrev kollégái ennek kapcsán jó néhány évvel ez előtt arról beszéltek az Origónak, hogy Gyurcsány felesége „szívügyének” tekintette az EMIR fejlesztését, olyannyira, hogy ha például valamilyen más intézménynél elakadt a folyamat, akkor „nem restellte személyesen felvenni a telefont”, hogy ráncba szedje a folyamatokat. A személyes visszaemlékezéseken túl írásos nyoma is van annak, hogy Dobrev Klára fokozott odafigyeléssel viseltetett a monitoringrendszer iránt: a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság 2003-as és 2004-es üléseiről készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint az EMIR-ről szóló napirendi pontoknál kivétel nélkül Dobrev Klára szerepelt témafelelősként, ő mondta a bevezetőt, és ő válaszolt a többiek kérdéseire is. 

Összefoglalva tehát Heil Péter és Dobrev Klára meghatározó szerepet játszottak az EMIR életében és az ennek kapcsán a Welt 2000 Kft.-vel kötött megállapodások tető alá hozásában.

Az a baj

Nos, ezt csak azért fontos leszögezni, mert a Főigazgatóság véleménye az, hogy az EMIR létrehozására kötött szerződések hemzsegnek a szabálytalanságoktól, ezért az arra fordított uniós pénz 100 százalékát visszakövetelné. Ez Magyarországnak 18 milliárd forint visszafizetését jelenti.  Azért ennyit, mert a 2004-es indulás óta ekkora összegre kapott megrendelést a Welt, sőt a cég munkadíját is EU-s pénzből fizette a magyar állam. 

A Főigazgatóság feltárta, hogy az ajánlatkérő szervek a korábban említett 8 darabos szerződéssorozat első megállapodását leszámítva, a 37/2004. számú szerződéstől kezdődően hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást folytattak le. Ez azt jelenti, hogy nem tettek közzé nyilvános ajánlatot, egyszerűen csak titokban meghívták a Welt 2000 Kft.-t, amely csodák csodájára egyesével elnyerte a megbízásokat. A jelentéstervezetről szóló beszámoló egyértelműen rögzíti, hogy a vizsgált esetekben nyílt versenytárgyalást kellett volna lefolytatni, ez mégis elmaradt, ráadásul úgy, hogy 

az NFÜ és jogelődje tisztában volt vele, hogy a zárt tárgyalásos eljárás jogsértő. 

Ez tehát a legnagyobb gond, de van itt még más probléma is. Egyből három is, mégpedig a 93/2004., a 71/2005. és a 597/2006. számú szerződés képében. Ezek közül a legfontosabb az első, amelyen természetesen rajta van Heil Péter aláírása, és amely Dobrev Klára felelős elnökhelyettes idején köttetett meg. Ez a megállapodás ugyanis azt rögzítette, hogy a magyar állam kvázi lemond az EMIR továbbfejlesztési jogáról, és azt átadja a Weltnek egy ún. forráskód formájában. Ez volt az a momentum, amikor eldőlt, hogy lehetetlenség lesz versenyt hirdetni az EMIR további fejlesztéseire, és csakis a Welt 2000 Kft. kérhető fel a jövőben ilyen feladatokra. A másik két szerződésben ugyanezt a jogot erősítették meg.

Heil Péter (j) egy 2008-as fényképenForrás: MTI/Grzegorz Momot

Messziről látszik

Nem kell atomfizikusnak lenni ahhoz, hogy belátható legyen: a magyar államnak semmilyen érdeke nem fűződött ahhoz, hogy lemondjon egy 12 ezer milliárd forintot kezelő informatikai rendszer forráskódjáról, és azt kiárusítsa egy magánszereplőnek. Ugyanerre jutott a Főigazgatóság is, amely úgy fogalmazott, hogy az ajánlatkérő nem járt el kellő gondossággal, amikor fokozatosan átruházta a tulajdonjogokat az ajánlattevőre, mivel így a tulajdonjogok fokozatos átadása következtében az ajánlatkérő szerv (vagyis a magyar állam) kedvezőtlen helyzetbe került. 

Mindehhez hozzátették, hogy a valóban gondos eljárás az lett volna, ha eleve át sem ruházzák a Welt 2000 Kft.-re a tulajdon- és továbbfejlesztési jogokat. Hogy ez Dobrev Kláráéknak miért nem volt nyilvánvaló, az rejtély, mindenesetre a magyar állam 2014 végén, hogy orvosolni tudja a mulasztást, megvásárolta a Welt 2000 Kft. üzletrészeit. A társaság elnevezése Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.-re változott, és egyedüli tagja már a magyar állam. A tulajdonosi jogokat a Miniszterelnökség gyakorolja.

Az már tényleg csak – ahogy mondani szokták – hab a tortán, hogy a Főigazgatóság olyan szerződéseket is talált az EMIR-rel összefüggésben, amelyeknek egyáltalán nem kellett volna megköttetniük. A 43/2007. számú (kitalálták, Heil által szignózott) megállapodásban foglaltakat ugyanis a Welt még nem is teljesítette, amikor már meg is kötötték a következő megbízást 420/2008. számon. 

Ennek köszönhetően a Welt 2000 Kft.-nek a 43/2007-es szerződés értelmében már kifizetett 2,5 milliárd forinton felül még további 1,1 milliárd forintot utaltak át.

Ez fájhat az adófizetőknek, hiszen ha a felek betartották volna a 43/2007. számú megállapodást, akkor a díjazás megállt volna 2,7 milliárd forintban. Nem így történt, ezért aztán végül 3,6 milliárd forintot csengettek ki a két szerződés alapján a Weltnek. A különbség potom 920 millió forint.

Ok az örömreForrás: MTI/Marjai János

A kiválasztott

Nyilván felmerül a kérdés, hogy miért éppen a Welt volt az a szerencsés cég, amelyik belenyúlt a tutiba. Biztosat erre nehéz mondani, az viszont tény, hogy a vállalkozás szocialista kötődésű cég volt. A többségi tulajdonosa és egyben ügyvezetője az időközben meghalt Komáromi András volt, aki az NFÜ-vel és jogelődjével való összeborulás idején a kőbányai önkormányzat MSZP-s képviselője volt. Érdekesség, hogy Komáromi 2006 elején ugyan kiszállt a vállalkozásból, de az EMIR-nek továbbra is jogtulajdonosa maradt.  

Mindezek után talán nem csoda, hogy a kormány úgy döntött, hogy büntetőfeljelentést tesznek a legfőbb ügyészségen a Welt 2000 Kft. 2003–2009-es tevékenysége kapcsán.  Minderről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a legutóbbi Kormányinfón. „A közbeszerzési szabályokat súlyosan megsértve, a magyar állam érdekeivel ellentétes módon játszották ki ennek az üzleti körnek az informatikai rendszer működtetését. Ezeket a döntéseket az Altus-csoport mai vezetői és tulajdonosai hozták meg az Európai Bizottság vizsgálata szerint is. Akik ebben az ügyben érintettek, Dobrev Klára és Heil Péter, ma a Gyurcsány család családi cégében vezető vagy tulajdonosi pozíciókat töltenek be.”