Nézőpont: Politikai válság fenyegeti Európát

brexit london brit eu Big Ben demonstráció ÉPÜLET Európa zászló FOTÓ ÁLTALÁNOS lyukas zászló SZIMBÓLUM torony zászló
London, 2017. március 29. Uniópárti tüntetők egy európai uniós zászlóval tiltakoznak az Európai Unióból való kilépés ellen a brit parlament épülete előtt Londonban 2017. március 29-én. Ezen a napon a brit kormány megküldte az értesítést a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról, hivatalosan elindítva az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot. (MTI/EPA/Andy Rain)
Vágólapra másolva!
Erős Európához erős nemzetállamok és stabil kormányok kellenének, de az elitellenes erők erősödése éppen a politikai stabilitás ellen hat, és ez különösen az Európai Unió előtt álló kihívások miatt adhat okot aggodalomra - derült ki a Nézőpont Intézet tanulmánykötetéből.
Vágólapra másolva!

A tanulmánykötet a holland és a francia választás eredményének értelmezése mellett az elitellenes erők erősödésének hátterével, valamint a bevándorlás választási kampányokat tematizáló szerepével foglalkozik.

Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint erős Európa csak erős nemzetállamokra építhető, ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy a tagállamokban stabil kormányok működjenek. Véleménye szerint a Brexit, a bevándorlási krízis, a terrorizmus, a déli államok gazdasági és társadalmi problémái, valamint a demográfiai helyzetkép egy-egy önmagában is súlyos válságterületet jelent.

Emmanuel Macronnak várhatóan nem lesz stabil többsége Forrás: MTI/EPA/Reuters pool/Philippe Wojazer

A tanulmánykötet rávilágít, hogy ezek mellett

egy politikai válság is kibontakozóban van.

A tagállami közvélemény-kutatások alapján ma csaknem 60 millióan szimpatizálnak baloldali vagy jobboldali elitellenes erővel, ez hozzávetőlegesen a szavazókorúak egyötöde. Az elitellenes formációkkal szimpatizálók száma ráadásul hatmillióval növekedett a bevándorlási válság két évvel ezelőtti kezdete óta.

Stabilitás helyett bizonytalanság

Fodor Csaba szerint annak ellenére, hogy sem a tavaly év végi osztrák államfőválasztáson, sem az idei holland és francia választásokon nem elitellenes jelölt, illetve párt győzedelmeskedett, mindhárom választáson történelmi eredményt értek el ezek a formációk. Az elemző szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy a kampányokat a korábbiaknál hangsúlyosabban tematizálta a bevándorlási krízis.

A holland választás óta csaknem nyolcvan nap telt el, de még mindig nincs kormánya az országnak. A júniusi francia nemzetgyűlési választás eredménye nehezen jósolható meg, de valószínűleg nem lesz stabil többsége Emmanuel Macron kormányának. A Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint így akár a holland, akár a nemrég lezajlott francia választás eredményét nézzük, politikai stabilitás helyett bizonytalanság jellemző, ez pedig az unió előtt álló kihívások miatt adhat okot aggodalomra.