Lázár: Trianonnak áldozatai, nem pedig előidézői vagyunk

2017.06.03. 20:54

Lázár János Szarvason, a történelmi Magyarország közepét jelző szélmalom mellett mondott beszédet a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy Európa és a szomszédos országok vezetőinek ideje kimondaniuk, hogy Trianon legnagyobb kárvallottja Magyarország, amelyet megillet a jóvátétel, ha még csak erkölcsi is.

Itt az ideje, hogy a szomszédjaink, Európa vezetői kimondják, elismerjék és politikájuk igazodási pontjává tegyék, hogy a magyarság, a magyar nemzet Trianonnak áldozata, nem pedig előidézője, és nem az elkövetője - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Szarvason, a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából tartott megemlékezésen. A politikus a történelmi Magyarország közepét jelző szarvasi szélmalom mellett elmondott beszédében kiemelte:

az nem járja, hogy csak annyit tudnak mondani erre a történelmi igazságtalanságra, hogy a magyaroknak ideje volna végre túllépniük a régi sérelmeken.

A miniszter emlékeztetett rá, hogy közeleg a trianoni békediktátum századik évfordulója, amely nem a felejtésre ad okot. Lázár szerint az évforduló arra teremt alkalmat, hogy Magyarország és a magyarság jóvátételt - ha nem anyagi, legalább erkölcsi értelemben - kapjon a világtörténelem legnagyobb igazságtalanságáért, amelynek a magyar nép a legnagyobb kárvallottja volt, és bizonyos értelemben a mai napig az is maradt.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédet mond a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Szarvason 2017. június 3-ánForrás: MTI/Rosta Tibor

Leszögezte, hogy nem határrevízió a cél, az etnikai feszültségek kialakulását pedig meg kell előzni, de hozzátette, hogy mindez nem jelenti azt, hogy újabb száz évig tűrni kell a provokációkat. Igenis, ma is mondhatjuk: igazságot Magyarországnak!

Román határ a Tiszáig

Babák Mihály, Szarvas fideszes polgármestere köszöntőjében attól óvott, hogy nehogy második Trianon következzen be. Szerinte a migrációs válság miatt, hogy ma ismét meg kell védeni a szülőföldet.

Zalai Mihály, a Békés megyei önkormányzat elnöke felidézte, hogy

1919-ben a megszálló román csapatok valósággal kifosztották Békés megyét, és majdnem sikerült elérniük, hogy a román határ a Tiszáig terjedjen.

Szabó Ödön, a partiumi Bihar megye parlamenti képviselője pedig arról beszélt, hogy a határon túlra szakadt magyarság másképpen éli meg a mindennapokban a trianoni tragédiát, de óriási támasz számukra, hogy az anyaország velük van.