Hollik: Gyurcsánynak, Botkának és Vonának is a magyarság szégyenfalán van a helye

A magyarság szégyenfalán van a helyük mindazoknak, akik 2010-ben nem álltak ki a magyar nemzet határokon átívelő egysége mellett, nem szavazták meg a kettős állampolgárságról szóló törvényt, és ezen a szégyenfalon ott van Gyurcsány Ferenc, Botka László és Vona Gábor is - mondta Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője vasárnap Budapesten.

A nemzeti összetartozás napján tartott sajtótájékoztatón a kereszténydemokrata politikus kiemelte:

2010 óta az ellenzék újra és újra bizonyította, hogy nem lehet rájuk számítani, ha nemzeti ügyekről van szó, sőt odáig mentek, hogy baloldali és újabban már jobbikos politikusok is gyalázták a külhoni magyarságot.

Ezzel szemben a külhoni magyarok a Fidesz-KDNP szövetségre változatlanul számíthatnak, "számunkra a nemzet a magyarok összessége, határainkon innen és túl" - jelentette ki.
Kitért arra: a kormány a nemzeti összetartozás napjával, a kettős állampolgársággal és az új alaptörvénnyel tanúságot tett a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése mellett.

Kézzelfogható segítséget is adtak a határon túl élő magyaroknak, ugyanis nemzeti fejlesztési programot indítottak a külhoni magyarság megmaradásáért.

Meggyőződésük, hogy gazdaságilag kell megerősíteni az ottani magyar közösségeket ahhoz, hogy a magyar gyerekeknek legyen jövőjük.

Gazdaságfejlesztési programot is indítottak: 2016-ban a külhoni magyar fiatal vállalkozókat támogatták, az idén pedig a külhoni magyar családi vállalkozások pályázhatnak egy milliárd forint támogatásra.

Hollik István elmondta, 17 milliárd forintból bölcsőde- és óvodaépítési programot hirdetett a kormány, melynek keretében 68 új bölcsőde és óvoda épülhet határon túl a Kárpát-medencében és 215 fejlesztésére van lehetőség.

A külhoni fiatalok szakképzésének támogatására az elmúlt két évben 104 tanműhely és tangazdaság létrejöttét támogatta a kormány több mint 738 millió forint értékben. Emellett 11 magyar egyetemnek van kihelyezett képzése - sorolta.

Hollik István hangsúlyozta:

"ahogy 2010 óta, úgy a jövőben is mindent megteszünk a határon túl élő testvéreinkért, ameddig a kormányzati felelősség a Fidesz-KDNP kezében van".

A politikus kérdésre válaszolva reagált az MSZP szombati közleményére, melyben azt állították, hogy Trianon sebeit csak az Európai Unió képes begyógyítani. Hollik István szerint ebből is látszik, hogy az MSZP és a baloldal nem Magyarországot képviseli Brüsszelben, hanem Brüsszelt Magyarországon.

"Velük szemben mi azt gondoljuk, hogy a magyarság sorsáért mi magyarok tehetünk a legtöbbet, Trianon sebeit pedig a határokon átívelő nemzetegyesítés politikájával lehet begyógyítani, nem az Európai Unióval"

- fogalmazott.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".