A paksi bővítés ügyében a nemzetközi szerződések miatt még csak megerősítő népszavazást sem engednek a hatályos szabályok, emiatt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) továbbra sem fog ezzel kapcsolatos népszavazási kérdést hitelesíteni - hangsúlyozta Patyi András NVB-elnök a Magyar Nemzetnek.

A lap keddi számában megjelent interjúban az elnök közölte: a paksi megállapodás ügyében a Kúria már három éve is világosan elmagyarázta, hogy ez nemzetközi szerződés, a bővítésről szól, sőt a finanszírozásról, valamint atomkárokról is létrejött egy külön nemzetközi szerződés. Ezekben a kérdésekben még csak megerősítő népszavazást sem engednek a hatályos szabályok - hangsúlyozta.

Mint mondta, lehet azzal bűvészkedni, hogy már hetvenszer megkérdezték, de ez csak játék a szavakkal. Azt a látszatot próbálják kelteni a kezdeményezők, hogy az NVB semmit nem enged át. Olyan témakörökben és úgy megfogalmazott kérdéseket adnak be valódi népszavazási szándék nélkül, amelyben a kérdést nem lehet hitelesíteni - fogalmazott.

Fiktív kalkuláció

Patyi András arról is beszélt: elméleti, fiktív kalkuláció az, hogy míg 2010-ben 53 százaléknyi támogatással lehetett kétharmadot szerezni a választáson, 2014-ben ehhez a leadott listás szavazatok 44 százaléka is elég volt. Mint mondta, a választási eredményeket konkrét leadott szavazatok alapján állapítják meg. A mostani választási rendszert egyetemi tanárként, és nem az NVB elnökeként értékelné, és az Alkotmánybírósággal ért egyet: sem igazságtalannak, sem aránytalannak, sem alkotmányellenesnek nem tartja.

Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke a Nemzeti Választási Bizottság egyik korábbi ülésénForrás: MTI/Marjai János

Adatok csak pénzért

Az elnök, aki egyúttal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is, közölte: az egyetemmel kapcsolatos uniós projektek után érdeklődő LMP-s Hatházy Ákosnak továbbra is csak pénzért - 900 ezer, illetve 2 millió forintért - fogják kiadni a kért adatokat, ha a képviselő továbbra is jelentős mennyiségű szerződést kér ki. Mint mondta, a képviselő közel 50 ezer oldalnyi szerződést kért ki, amelyet egyesével mentesíteni kell a személyes adatoktól.

Nem arról van szó, hogy nem akarják átadni a kért adatokat, hanem arról, hogy a képviselő akkora mennyiségű adatot kért, amelynek az összeállítása és anonimizálása nagyon sok munkát jelent sok embernek - olvasható az interjúban.