A Jobbik antiszemita párt maradt

2017.06.20. 10:07

A Jobbik retorikája, külső megjelenése, szóhasználata megváltozott ugyan az elmúlt években, a pártra azonban továbbra is jellemző az antiszemitizmus. Nem elszigetelt, ritka esetekről van szó, és még a pártelnöki megnyilvánulások sem mentesek a zsidóellenességtől - állapítja meg a Tett és Védelem Alapítvány éves jelentése. A TEV elnöke szerint kétséget kizáróan kimutatható, hogy a Jobbik vezetése a tagságot egyfajta taktikai képmutatásra sarkallja. Ennek azonban tényleges hatása alig kimutatható a kutatásokban: a Jobbik tagságának 60%-a továbbra is antiszemita.

A Magyarországon történt antiszemita gyűlöletcselekményekkel és incidensekkel foglalkozó beszámoló külön fejezetet szentel a kérdésnek: megváltozott-e a Jobbik? Sikerült-e lenyesegetni a Vona Gábor pártelnök által említett vadhajtásokat? A tanulmány egyebek mellett a párt személyi összetételét, az antiszemita megnyilvánulások szankcionálását vizsgálta.

Hitler és zsidózás

Bár a párt elnökségéből Apáti Istvánnal és Szávay Istvánnal együtt kikerült a "renitens" és rendszeresen antiszemita kijelentéseket tevő Novák Előd, a helyettük bekerülő Toroczkai László, Janiczak Dávid és Fülöp Erik sem mérsékeltebb, legfeljebb csak fegyelmezettebb – bár Toroczkai esetében még ez sem igaz. Janiczak például 2014 őszén egy Hitlernek öltözött emberrel fotózkodott. Toroczkai tavaly egy adatigénylésre válaszul az igénylő "zsidó" és "homoszexuális" voltára hivatkozott, ahelyett, hogy válaszolt volna. Köves Slomót pedig "megélhetési zsidónak" nevezte. 

Továbbra is az a Gyöngyösi Márton a Jobbik külügyi kabinetjének vezetője, aki nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a zsidókat, a frakció tagja pedig az a Kulcsár Gergely, aki beleköpött a holokausztnak emléket állító Duna-parti cipőkbe. 

A bevallottan antiszemita Lenhardt Balázstól és a vérvádazó Baráth Zsolttól ugyan megvált a párt, de sokatmondó, hogy erre nem azonnal a botrányos kijelentéseik utáni megtorlásként, hanem csak jóval később került sor - írja a jelentés.

Eközben Vona Gábor pártelnök hanukai jókívánságokat küldött többek közt Köves Slomó rabbinak is. A köszöntés után a vecsési alapszervezet vallásgyalázó posztot tett ki a Facebookra. A Vona által nyilvánosan emlegetett kizárás végül  nem történt meg, végül megrovásra enyhült. A párt ezzel jelezte ugyan, hogy - bár elvileg nem ért egyet a trágár bejegyzéssel - megtűri soraiban az ezért felelős személyeket. Az eset is bizonyította - áll a jelentésben -, hogy a pártelnök csak egy bizonyos szintig vállalja a konfrontációt a radikális szárnnyal.

Vona Gábor nem szakított az antiszemitizmussalFotó: Szabó Gábor - Origo

Az előítéletek maradtak

Bodnár Dániel, a TEV elnöke szerint a rendelkezésre álló adatok alapján kétségtelen, hogy a Jobbik lokális vezetése és szervezetei a tagságot egyfajta taktikai képmutatásra sarkallják. Ennek azonban tényleges hatása alig kimutatható a kutatásokban: a Jobbik tagság 60%-a továbbra is antiszemita. 

Árulkodó, hogy a hanukai üdvözlet ellen nem csak a vecsési alapszervezet tiltakozott, hanem – a Pesti Srácok azóta sem cáfolt információja szerint – több mint ötven másik. A tanulmány szerint a Köves Slomónak adott pártelnöki viszontválasz sem nélkülözi az antiszemitizmust. Vona tipikus antiszemita toposzt elevenített fel például azzal, hogy a Tanácsköztársaságot és az ÁVH-t a „zsidó magyarság és a nem zsidó magyarság konfliktusaként" határozta meg.

A pártelnöknek még a békülési gesztus pillanatában is vannak olyan elszólásai, kirohanásai, amelyek azt mutatják, hogy nem tudja félretenni zsidóellenes előítéleteit, tévképzeteit. Ha a Jobbikban valóban érdemi irányváltás történt volna, akkor annak valamilyen „katartikus nyilatkozatban, korábbi megszólalásoktól való elhatárolódásban is meg kellett volna nyilvánulnia" – hangsúlyozza a tanulmány.