A metró után a HÉV-vel is gondok vannak

A metró után már a HÉV-vel is gondok vannak, a Batthyány tér és a Margit híd közötti alagútban sebességcsökkentést rendeltek el az aggasztóan szaporodó hajszálrepedések miatt - írja hétfői számában a Népszava.

A Batthyány tér és a Margit híd közötti agyonhasznált HÉV-alagútban keletkezett

eddig meglévő repedések mellé újabbak alakulnak ki

az alagút „tetején” közlekedő fonódó villamosok okozta fokozott igénybevétel miatt - derült ki a BKV válaszából, amit az újság megkeresésére küldött.

A helyzet komolyságát jelzi, hogy

a pályaszakaszon sebességcsökkentésre kötelezték a fonódó villamosokat is.

„A HÉV-alagút födémje feletti közlekedés feltételeit a Nemzeti Közlekedési Hatóság határozta meg számunkra, végzésük alapján 2016 szeptemberétől 25 km/h-s sebességkorlátozást vezettünk be az érintett szakaszon.

A hatósági állásfoglalás szerint a korlátozást addig kell fenntartani, amíg az alagútban tapasztalt hajszálrepedések terjedése műszakilag teljesen megoldódik” - közölte a közlekedési társaság.
Az alagútban a Batthyány téri állomásra 20 kilométeres sebességgel haladhatna be a szerelvény, de ezt 10 kilométerre csökkentették. Ám a repedések terjedése így sem szűnt meg, ezért az alagút felett közlekedő villamosok sebességét is mérsékelték.

Cáfol a BKV

Nem felel meg a valóságnak, hogy a HÉV-alagútban „aggasztóan szaporodó hajszálrepedések" jelentek volna meg, a villamosközlekedésre vonatkozó sebességkorlátozást pedig a veszélyhelyzet megelőzésére rendelték el - közölte délután a BKK.

Mint közleményükben írták, a HÉV-alagút és a fölötte kialakított villamospálya szerkezeti megoldásait már a tervezés alatt is alapos és komoly szakértői vizsgálatok előzték meg. A BKK a beruházás keretén belül minden szükséges szerkezeti megerősítést elvégzett, amely a tervezési határokon belül volt. A budai fonódó projekthez kapcsolódóan a hatósági határozat alapján a próbaterhelést és a méréseket a BKK elvégezte 2016. júniusában, és az ezzel kapcsolatos repedések injektálását is 2016. szeptember végén. A próbaterhelés sikeres volt, a terheléses mérések eredményei megfelelőek voltak.

A megvalósítást követően pedig folyamatos monitorozás történik mind az alagútszerkezeten, mind a villamospályán. Az alagút födémszerkezete a megerősítéseket követően megfelelően stabilnak bizonyult, az építéskor hajszálrepedések a terhelés hatására sem mutattak lényegi változást. Ugyanakkor a BKV Zrt.-nek részben felelős üzemeltetőként, részben pedig a hatósági előírásoknak megfelelően, a villamosközlekedésre vonatkozó sebességkorlátozást mindaddig fenn kell tartania, amíg minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy a repedések nem terjednek tovább, illetve újak nem keletkeznek. A BKV Zrt. ezt adta válaszként az újságírói kérdésre is, nem azt, hogy a repedések terjednének.

A BKV Zrt. kérésének ellenére a Népszava újságírója a MÁV-HÉV Zrt.-t nem kereste meg kérdéseivel.

A cikk megjelenése után a MÁV ZRT. is közleményd adott ki. Azt írják, hogy a fonódó villamos által érintett alagúti födémszerkezet alatt

a HÉV pályán az állomás és a váltókörzet között 20 km/h-val, onnan a Margit hídi megállóhelyig 40 km/h-val közlekedhetnek a szerelvények.

A „Budai Fonódó" építése előtt is már ezek voltak az engedélyezett sebességhatárok. A Nemzeti Közlekedési Hatóság által 2016. júniusában kiadott használatba vételi engedélyben elrendelt alagúti monitoring-rendszer kiépítése megtörtént, a folyamatos ellenőrzések tervszerűen zajlanak. Az eddigi szakértői vizsgálatok a fonódó 2015. decemberi átadása óta nem mutatnak olyan jellegű állagromlást az alagút szerkezetében, amelynek következtében sebességcsökkentést kellene elrendelni.