Óriási Fidesz-fölény, 10 százalék alatt a Jobbik

2017.06.26. 14:56

A kormánypártok jelentős fölényét hozták a 2017 első félévében megtartott időközi választások. A Fidesz–KDNP összesített támogatottsága 44,23 százalék volt, míg a 2014-ben közösen induló baloldali pártoké csupán 10,75 százalék. A Jobbik roppant gyengén szerepelt az időközi voksolásokon, még a 10 százalékot sem sikerült elérniük.

Fölényesen nyerte a Fidesz–KDNP az idei év első félévében azokat az időközi választásokat, amelyeken a többi parlamenti párt is ringbe szállt. A kormánypártok mind a nagyvárosokban, mind a kisebb településeken jól szerepeltek, míg a baloldali ellenzék egyedül Zuglóban tudott győzni. A Jobbik pedig az időközi választások alapján gyakorlatilag eltűnt a politikai térképről. Az Origo megvizsgálta, hogyan is alakultak a mögöttünk hagyott hónapok választásai.

Elemzésünkben csak azokat a voksolásokat szerepeltettük, ahol elindultak a parlamenti pártok. A baloldali erők eredményeit aszerint csoportosítottuk, hogy részt vettek-e a 2014-es összefogásban, vagy külön indultak. Bár volt olyan választás, ahol vagy az MSZP vagy az Együtt egy független jelöltet támogatott, de az eredményeket aszerint csoportosítottuk, hogy a szavazólapon mi szerepelt.

2017 első félévében nagyon jól szerepelt az időközi választásokon a FideszForrás: AFP/Attila Kisbenedek

Jelentős Fidesz-fölény

A tizenegy időközi választáson (Szentendre, Szarvas, Budapest VIII. és XIV. kerülete, Debrecen, Csaholc, Tatárszentgyörgy, Domoszló, Végegyháza, Kisléta és Gyula) összesen 31 238 fő élhetett volna az állampolgári jogával. Közülük 10 020-an jelentek meg a szavazóurnáknál. Ez 32,08 százalékos részvételi aránynak felelt meg. Ez nem tekinthető alacsony részvételnek az időközi választások esetében, azonban a mostani átlagot nagyban rontotta a józsefvárosi voksolás, ahol még 18 százaléknyian sem mentek el szavazni. A legmagasabb részvételi arány egyébként Kislétán volt, ott 66,98 százalék voksolt.

Az összesített eredmények alapján a Fidesz–KDNP 44,23, a független jelöltek 23,38, a 2014-es baloldali koalíció pártjai 10,75, a civil szervezetek 10,62, a Jobbik 8,02, az LMP 1,45, a Kétfarkú Kutya Párt 1,10, a Munkáspárt 0,46 százalékot ért el. A közvélemény-kutatásokhoz képest annyi eltérést látunk, hogy a baloldali pártok, a Jobbik és az LMP az intézetek által jelzett számokhoz képest rosszabbul, míg a többi erő nagyjából ugyanazon a szinten szerepelt, mint amit a kutatások mutatnak.

Azt is megnéztük, hogy a 2014-es őszi választáson ezekben a körzetekben mik voltak az erőviszonyok. Akkor a Fidesz-KDNP 50,3, a 2014-es baloldali koalíció pártjai 14,89, a független jelöltek 12,12, a Jobbik 10,06, a civil szervezetek 9,97, az LMP 2,15, a Munkáspárt pedig 0,5 százalékot ért el. Jól látszik, hogy három év alatt a Jobbik és a baloldali ellenzéki pozícióból sem volt képes új szavazókat szerezni, míg a civil szervezetek és a független jelöltek támogatottsága emelkedett.

A baloldal és a Jobbik gyenge eredménye mögött többek között az szerepel, hogy az ellenzéki pártok meglehetősen sok taktikát bevetettek a Fidesz ellen, hogy sikerüljön a kormánypártokat minél többször megverni. A taktikázásnak nem sok eredménye lett, de érdemes számba venni, milyen lehetőségeket próbáltak ki, mivel ez irányadó lehet a 2018-as parlamenti választásokra is, bár egy országgyűlési voksolásnak teljesen más a logikája, mint egy önkormányzatinak.

Nem sok örömre volt oka Vona Gábornak az időközik miattFotó: Dudás Szabolcs - Origo

Kudarcos taktikai fogások

Szentendrén egyetlen baloldali párt és a Jobbik sem indított jelöltet, így a távolmaradásukkal egy helyi civil jelöltet segítettek. Ez a taktika nem vált be, mivel jelentős előnnyel győzött a Fidesz–KDNP. Szarvason a baloldali pártok nem álltak rajthoz, míg a Jobbik egyik korábbi országgyűlési képviselőjét küldte csatasorba. Még Vona Gábor is beszállt a kampányba, de mindez csupán a harmadik helyre volt elegendő, mert egy helyi civil is megelőzte a Jobbik jelöltjét.

A budapesti választásokon sem sikerült az ellenzéknek közös nevezőre jutnia. Zuglóban a baloldali pártok egyesültek, de az LMP, a Kétfarkú Kutya Párt és az Együtt is külön jelöltet támogatott. A Jobbik a XIV. kerületben nem kívánta megmérni a támogatottságát, amivel inkább a baloldalnak segíthettek, mivel képviselőjük sok esetben együtt voksol az MSZP-s és párbeszédes képviselőkkel. Józsefvárosban egyetlen baloldali párt logójával sem találkozhattak a szavazólapon a választók, mivel mind az MSZP, mind a DK, mind az Együtt független jelöltek támogatására szólított föl. A Jobbik elindult, de éppen csak átlépte az 5 százalékos támogatottságot.

Botka László színrelépése sem változtatott a baloldal támogatottságánForrás: Csudai Sándor - Origo

Debrecenben egy újabb indulási stratégiát próbáltak ki az ellenzéki pártok. A május eleji voksoláson mindenki külön indult. A külön indulásért persze egymást hibáztatták a pártok. Végül pedig Gyulán a baloldali erők állítottak jelölteket, a Jobbik ismét távol maradt, majd két nappal a választás előtt a két baloldali jelölt egy független jelölt javára visszalépett. Az utóbbi két választáson egyébként a Fidesz még a 2014-es eredményén is javítani tudott.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK