Ezért teper a Momentum és a Munkáspárt

2017.08.11. 09:47

A jövő évi választások közeledtével a parlamenten kívüli erők között is élénk mozgolódás indult. Egyelőre a botrányokkal tarkított Momentum Mozgalom és Magyar Kétfarkú Kutya Párt tűnik a legerősebbnek, természetesen relatíve. Ezen alakulatok célja az állami kampányfinanszírozási pénzek megszerzése lehet. Minimálprogramként pedig az egyszázalékos támogatottság megugrása, ami négy évig folyamatos állami támogatást jelentene. Vagyis, pénzt. Nyári politikai összefoglalónk utolsó része következik.

A 2018-as választások közeledtével egyre élénkebb mozgás figyelhető meg a parlamenten kívüli erők között. 2017-ben a budapesti olimpiaellenes aláírásgyűjtéssel robbant be a közbeszédbe a Momentum Mozgalom. A mozgalomnak a gyűjtésben nagy segítséget nyújtottak a baloldali-liberális pártok, és így sikerült is megakadályozniuk, hogy 2024-ben Budapest olimpiát rendezhessen.

Az aláírásgyűjtés után azonban a baloldali pártok, érzékelve azt, hogy számukra komoly riválist jelenthet a Momentum, az első adandó alkalommal nekimentek a mozgalomnak. Erre kiváló alkalmat adott, hogy a F. Győr András vezette alakulat kijelentette, hogy a jelenlegi pártok közül egyikkel sem kötnének választási együttműködést. Teljesen érthető módon ez komoly felháborodást okozott a baloldalon,  mivel az aláírások összegyűjtésében még elfogadták a segítséget.

Fekete-Győr Andrásnak és pártjának jövőre nagyon jól jöhetnek az állami százmilliókForrás: MTI/Marjai János

A Momentum körül több furcsa ügy is napvilágra került, de a párt végül azzal került a hírekbe, hogy Fekete-Győr teljesen törvénytelen módon betört az Origo szerkesztőségébe. Az akció meglehetősen rosszul sült el, mivel az összes parlamenti párt elítélte, és még a Soros György által támogatott Társaság a Szabadságjogokért sem helyeselte a Momentum lépését. A párt támogatottsága azóta jelentősen visszaesett, a Medián szerint is csupán egy százalékon állnak. F. Győr András "pártelnökről" később egy nagyon vicces videó is megjelent, egy kerületi televíziónak összevissza locsogott ostobaságokat, a nyugdíjasokat például 80 éves korukig szeretné dolgoztatni, például játszótereket takaríttatni velük. A Momentum pénzügyi botrányai sem használtak a népszerűségüknek. Korábbi mozgalmár korukban, hallgatói önkormányzati vezetőként milliókat tettek zsebre, egyik vezetőjük, Hajnal Miklós pedig egy 12 milliós kisvállalkozói támogatást tett el elég sajátos módon. Egy másik vezetőjük a vidéki embereket szidta ocsmány stílusban, megint egy másik egy tévéstúdióban trágárkodott. Az átláthatóságról csak locsogó kispárt még egy hétvégi bulirendezés-pénzzel sem akart elszámolni. Viszont kiderült, hogy például az Együtt botrányelnökének, Juhász Péternek az üdültetője is pénzeli őket. Mindenesetre, elindult a Momentum szétesése is, már két elnökségi tag is lemondott. 

Deák: Nem hoz megújulást a Momentum

Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője szerint a balliberális értelmiség egy része is elkezdett kiábrándulni a Momentum Mozgalomból. Lehet, belátták, hogy a „Mi nem megállítani fogjuk Brüsszelt, hanem utolérni" szlogen egy olyan időszakban, amikor a brüsszeli uniós vezetés az EU-párti Politico magazin szerint is válságok sorát generálja, nem arathat osztatlan sikert. Ráadásul az oroszokkal való riogatás a hagyományosan oroszellenes amerikai társadalomnál sem vált be: Donald Trump annak ellenére lett elnök, hogy a demokraták – többek között Soros György tanácsára – az új elnök minden megszólalása mögött orosz befolyást vizionáltak – mondta az elemző. 

Deák szerint nincsen tehát új a nap alatt,  a Momentumtól sem lehet azt várni, hogy megújulást hozzon az ellenzéki térfélen,  ugyanarra az identitásválságra hívják fel a figyelmet, amely már lassan egy évtizede jellemzi a baloldalt. Nem véletlen, hogy csupán a hasonlóan nemzetben gondolkodni nem tudó Párbeszéd és Együtt szavazói azonnal átmentek a Momentum Mozgalomhoz, illetve az LMP szavazótáborát is kikezdte az újonnan létrejött párt. Ez azonban édeskevés lesz nemcsak a választási győzelemhez, de még a parlamenti bejutáshoz is – monda a Nézőpont Intézet munkatársa.

Sok gondot okozhat a baloldalnak a viccpárt

A magyar közbeszédben már évek óta jelen van a Kétfarkú Kutya Párt nevezetű viccalakulat. Az igazi áttörést számukra a 2016-os őszi népszavazás hozta el. Akkor érvénytelen voks leadására buzdítottak, és végül a sikeres plakátkampányuknak köszönhetően több mint hatszázaléknyi érvénytelen szavazat született. A legtöbb érvénytelen voks Budapesten volt, több mint 12 százalék. A viccpárt a népszavazás után mindegyik közvélemény-kutató intézetnél a mérhető kategóriába került, és nagyjából a szavazók két-három százalékának a bizalmát bírják.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt még komoly gondokat okozhat a többi baloldali pártnakForrás: Magyar Kétfarkú Kutya Párt

A kétfarkú kutyák a zuglói időközi választáson is elindultak, ahol több mint hét százalékot sikerült szerezniük. Mindezek alapján kijelenthető, hogy ha jövőre valóban elindulnak önállóan a választáson, akkor arra mindenképpen nagyon jó esélyük van, hogy az állami támogatást jelentő egy százalékot elérjék. Azonban mivel egy viccpártról beszélünk, így könnyen elképzelhető, hogy mégsem méretik meg magukat. Azt sem szabad elfelejteni, hogy önálló indulásukkal a baloldalt gyengítenék, főleg Budapesten.  Nagy kérdés, hogy az ezzel járó konfliktusokat a viccpárt vezetői vállalnák-e.

Sokan hajthatnak az állami támogatásra

A Momentumon és a Magyar Kétfarkú Kutya Párton kívül nagyrészt csak a Thürmer Gyula vezette Munkáspárt hallatta a hangját. A 2014-ben fél százalékot elérő alakulat gyakorlatilag az összes időközi választáson elindult, azonban sok helyen nulla szavazattal kellett megelégednie. A mostani tendenciák alapján nagy meglepetés lenne, ha Thürmeréknek sikerülne elérni a négy évig állami támogatást jelentő egy százalékot.

Az előbb említett erőkön kívül egyelőre nem lehet tudni, hogy jövőre kik próbálkoznak majd meg parlamenten kívülről a bejutással vagy az állami támogatás megszerzésével. A Centrum Párt 2002-es példája mutatja, hogy a választások előtt pár hónappal berobbanva is el lehet érni olyan eredményt, ami nagyon közel van a bejutáshoz. Akkor a Kupa Mihály vezette alakulat közel négy százalékot kapott, így 2006-ig biztosítva volt az állami támogatás a számukra.

Thürmer Gyula számára egyelőre álom az egy százalékFotó: Szabó Gábor - Origo

2014-ben az állami támogatásnak és a jelöltállítási rendszer egyszerűsítésének köszönhetően a korábbi választásokhoz képest rekordszámú alakulat tudott országos listát állítani. Minden bizonnyal jövőre is sokan megpróbálkoznak majd a jelöltállítással, mivel a legfrissebb statisztika szerint is közel 200 bejegyzett párt van Magyarországon, és a számuk a következő hónapokban minden bizonnyal csak szaporodni fog.