Tusványos: 28 év történelme

2017.07.22. 09:04

Idén 28. alkalommal rendezik meg Tusványost, amely 1990 óta hatalmas változáson ment keresztül. Tusványos nyári szabadegyetem, annyira szabad, hogy bárki a hallgatója lehet, és a szervezők pedig olyan előadókat hívnak meg, akik a tanév ideje alatt úgysem lehetnének egy intézmény tanári karának tagjai így egyszerre.

Az első szabadegyetemet 1990-ben rendezték fiatal magyar és erdélyi politikusok kezdeményezésére (az ötletadó egy fiatal brit újságíró, David Campanale volt, aki idén is felszólalt). Kellemes helyszínt kerestek hozzá, és Erdély tele van legendákkal övezett, misztikus helyekkel. Kovászna megyében van a torjai Büdös-barlang kéntől sárga falaival, sokféle gyógyfürdő, és a táj fölé magasodik a Bálványosvár. Nevét onnan kapta, hogy a vár urai, az Apor-család még száz évvel Szent István uralkodása után is ősei pogány hitét követte („bálványimádó" volt). Egyszer aztán a torjai vásáron Apor Szilamér meglátta Mike Imolát, aki annyira megtetszett neki, hogy elrabolta. A Mike család Bálványosvár ostromára készült, de Imola meggyőzte Szilamért, hogy keresztelkedjen meg. A két család kibékült, a fiatalok összeházasodtak. A legendáról Jókai Mór írt romantikus regényt Bálványosvár címmel.

 

Szénégetők dolgoznak a hegyekben, Kovászna megyébenForrás: Origo

Megvolt tehát a helyszín, maga is egy darab történelem. Egy hétig a világtól elvonulva, a hétköznapi politikától egy lépést hátralépve történelmi távlatba lehetett helyezni a rendszerváltás gyors egymásutánban történő eseményeit. Politikusoknak és értelmiségieknek megadatott a lehetőség, hogy minden konkrét cél, minden szorongató aktualitás nélkül elmélkedjenek azon, merre tart Magyarország, a határon túli magyarság és Közép-Európa sorsa, és mivel lehetne ezt a sorsot pozitív irányba befolyásolni.

A rendezvény egyre nagyobb tekintélyre tett szert, és rendszeresen megfordultak itt vezető politikusok, a minden évben előadást tartó Orbán Viktoron kívül többek között Mádl Ferenc, Martonyi János, Tőkés László, Markó Béla, Semjén Zsolt, a román államfők közül pedig Emil Constantinescu és Traian Băsescu ment el Tusványosra (utóbbi többször is).

A szabadegyetem mellett létrejött egy ifjúsági fesztivál is, könnyűzenei koncertekkel és kulturális programokkal. A 28. Tusványoson 

huszonnyolc sátorban vannak események. Tavaly 60-70 ezer ember fordult meg a fesztiválon, a szervezők idén is hasonló létszámra számítanak. A rendezvény már 1997-re kinőtte az eredeti helyszínt, és a húsz kilométerrel arrébb található Tusnádfürdőre költözött. Az elnevezés körüli bonyodalmakat egy huszárvágással oldották meg: nem kell magyarázkodni, hogy ez az a szabadegyetem, ami kulturális fesztivál is, és először Bálványoson volt, most meg Tusnádfürdőn van. Ezt az egész információhalmazt egyetlen szóba sűrítették: Tusványos.

Tóth Tibi, a Hooligans együttes gitárosaForrás: Facebook/Hooligans

Az idei Tusványos rendezői a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány Budapestről és a kolozsvári székhelyű Magyar Ifjúsági Tanács. 

A szabadegyetemhez kapcsolódó zenei fesztivál is egyre jelentősebb lett. Magyarországon a nyár minden hétvégéjére jut egy, de Székelyföldön ez a legnagyobb. Nemcsak erdélyi fiatalok választják, sokan utaznak ide Magyarországról is. Még a medvék sem riasztják el őket. Főleg a Magyarországról érkezők már a kezdetek óta szívesen riogatták egymást medvetörténtekkel. Aztán a történetek mellé megérkeztek az igazi medvék is  Tusnádfürdőre. Ahogy mindenütt a világon, a medvék rájöttek, hogy szeméttárolókból juthatnak legkönnyebben táplálékhoz. A Tusnádfürdőre be-bejárogató három medvét még a fesztivál előtt altatólövedékkel elkábították, és elszállították. Ehhez képest a nyitónapon a Hooligans koncertje alatt a parkoló autók között egy medvét lehetett látni, amint békésen eszeget egy dinnyét.

A medve vacsorájaForrás: Gecse Noémi

Tusványos legfőbb programpontja azonban Orbán Viktor beszéde. Az ő előadását várják legjobban minden évben. Minden évben programbeszédet tart Tusványoson.  

Orbán Viktor előadásai a magyar sajtó mellett sokszor a világsajtóba is bekerülnek. 

2005-ben Tusványos mottója ez volt: 

Összetartozunk? – Az Európai Unió kihívásai és lehetőségei.

Orbán Viktor beszédében volt pár mondat, ami aztán hetekig témát szolgáltatott a sajtónak: „A baloldal, amikor csak teheti, ráront saját nemzetére, így tesz a mostani magyarországi baloldal is, amelynek a jövőben nemzeti fordulatot kell végrehajtania. Így tett Kun Béla, Rákosi Mátyás és azok, akik 1956-ban leverték a forradalmat és a jelenlegi kormány is egyebek mellett azzal is, hogy a kettős állampolgárság ellen foglalt állást a 2004. december 5-i népszavazáskor." Orbán Viktor arról beszélt, hogy a baloldal egyetlen célja Moszkva kiszolgálása volt, ahol a szovjet pártfőtitkárok nem tettek mást, mint folytatták a régi cárok birodalomépítő stratégiáját.

Németh Zsolt, Orbán Viktor és Tőkés László  2014. július 26-án TusnádfürdőnForrás: MTI/Beliczay László

 2014-ben pedig Tusványos mottója a következő volt: 

Történetekből történelem. 

Ekkor vezette be a politikába Orbán Viktor az illiberális demokrácia fogalmát. Azt mondta, hogy újra kell szervezni az államot, liberális demokrácia helyett illiberális demokráciát kell kiépíteni. Többek között ezt mondta: "... ami Magyarországon ma történik, értelmezhető úgy, hogy a mindenkori politikai vezetés ma arra tett kísérletet, hogy az emberek személyes munkája és érdeke, amelyet el kell ismerni, a közösség, a nemzet életével szoros összefüggésben álljon, a kapcsolat megmaradjon, és ez a kapcsolat erősödjön. Vagyis a magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösségamelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, és hozhatnék még néhányat, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz."

Tusnádfürdő központja felülnézetből a Sólyom-kő kilátórólForrás: Wikimedia Commons/Aakmaros

 

Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában!

– így szólt a mottó tavaly Tusványoson. Orbán Viktor azt mondta, hogy örül a lehetőségnek, hogy nem politikusként van jelen a szabadegyetemen, ezért nyíltabban, közérthetőbben beszélhet. De zavarban van, mert túl sok az aktuális esemény: a brexit, Donald Trump elnökjelöltsége, a nizzai és müncheni merényletek. Orbán Viktor kifejtette, hogy a terror és a migránshullám csak a tünetei valaminek, a mélyebb okokat kell keresni. 

Három pontban foglalta össze, hogy mit kellene tennie az Európai Uniónak.

(1) Abbahagyni a denacionalizálást. Minden kezdeményezést meg kell állítani, amely jogköröket vesz el a tagországoktól.

(2) Az EU áltatja magát, amikor globális szereplőként tetszeleg. Ezt is abba kell hagyni. A brexit után az Európai Unió végképp regionális szereplő lesz.

(3) Fel kell hagyni Európa idealizálásával is. Van olyan, ami ellen Brüsszel nem, de mi tudunk védekezni. Be kell látni, hogy nem igaz, hogy a több Európa jobb.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016. július 23-án (a háttérben Németh Zsolt)Fotó: Adrián Zoltán - Origo

A legnagyobb visszhangot azonban az váltotta, ki, amikor az amerikai választási kampány közepén - a világ vezető politikusai közül elsőként - kijelentette, hogy Donald Trump győzelmét tartaná kívánatosnak. Sose gondolta volna, hogy ő 

Donald Trump kampányembere lesz, Trump pedig Európa embere, de a republikánus elnökjelölt tett három javaslatot a megoldásra, amelynél jobbat európai fejjel se lehetne - mondta. 

(1) A legjobb titkosszolgálatot kell felépíteni.

(2) A demokráciaexportot abba kell hagyni, miután a líbiai és iraki beavatkozás is totális kudarccal végződött.

(3) A migráció megállítása, mert az afrikai és a közel-keleti demográfiai adatok ismeretében nincsen más racionális megoldás.

A miniszterelnök szerint a mi problémánk nem Mekkában van, hanem Brüsszelben, de a migráció megöl minket, és a határt megvédeni virággal nem lehet. Orbán Viktor utolsó mondata ez volt: „Azt akarjuk, hogy Magyarország biztos pont maradjon egy bizonytalan világban." 

Az idei mottó: A biztos pont. Orbán Viktor előadása július 22-én, szombat délelőtt 10.30-kor kezdődik. Feltehetően értékeli a tavalyi utolsó mondatát, mennyire sikerült biztos pontnak maradni. Izgalmas kérdés Magyarország és Brüsszel viszonya, és talán az is szóba kerül, hogy már akkor kampányolt Donald Trump mellett, amikor még szinte senki sem gondolta, hogy ő lesz az Amerikai Egyesült Államok következő elnöke.