Tusványos: középpontban Trump és a nemzetállamok

A Közép-Európa belső és külső kihívásairól tartott szerdai tusványosi beszélgetés – amelyet a Három Tenger Kezdeményezés második, 2017. július 5-ei varsói csúcstalálkozóján részt vevő Donald Trump amerikai elnök felszólalása apropóján tartottak – folytatásaként a közép-kelet-európai országok közös jóléte és versenyképessége került terítékre a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csütörtöki nyitóelőadásán a Lőrincz Csaba-sátorban. A szekelyhon.ro tudósítása. 

A háromrészes panelbeszélgetés második előadását Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke moderálásában tartották. Vitaindítójában Zatykó rávilágított, „Európában megosztottság van: Nyugat bővelkedik a javakban, de kiöregedett, motiválatlan, szemben Közép-Kelet-Európával, ahol még van perspektíva és innovatívak az emberek". Rámutatott, Donald Trump varsói látogatásán olyan értékeket mutatott fel – Isten, család, haza, szabadság –, amelyek a Három Tenger Kezdeményezéshez csatlakozott európai országok (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország‎, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia) hozzáállását is jellemzik az élethez. A beszélgetéshez csatlakozókhoz kérdéssel fordult: ha a közép-kelet-európai országok együtt tudnak működni, versenyképesek lehetnek-e „a dekadens Nyugattal" szemben, megmenthetik-e ezek az országok Európát?

Az egyensúlyt létre kell hozni

Zbigniew Krysiak, a lengyel köztársasági elnök gazdaságpolitikai tanácsadója, a Schumani Gondolat Intézet elnöke stílszerűen „schumani gondolattal" indította válaszát és beszédét (Robert Schuman luxemburgi születésű német-francia kereszténydemokrata politikus volt, az Európai Unió alapítóinak egyike): Európa különböző közösségeire van szükség ahhoz, hogy értéket adhassanak az egészhez. „Emlékeztetni kell Nyugatot, hogy Európa nem két részből áll. A nyugatiak gazdasági modellje az, hogy minden bevétel oda folyjon be, és ez a dominancia nem engedi, hogy a kelet-európai országokban a kis- és közepes méretű vállalkozások fejlődjenek. Csakhogy az egyensúlyt létre kell hozni és meg kell őrizni a különböző térségek és társadalmi szintek között" – jelentette ki.

A Három Tenger Kezdeményezésre (amely elsősorban egy olyan gyakorlati célokat szolgáló együttműködési elképzelés, amely a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését, a határokon átnyúló projektek megvalósítását, az infrastruktúra és az energiaszektor fejlesztését kívánja elősegíteni) utalva Krysiak elmondta, a közös gazdaságot elsősorban „elővizsgálatnak" kell megelőznie, felmérve, hogy egyáltalán lehetséges-e az elképzelés megvalósítása. Ezt követheti a konkrét stratégiai terv, majd a – „tagországoktól" befolyó pénzből összeálló – költségvetés hozzárendelése, egy közös pénzintézet létrehozása.

„Jelezni kell Nyugatnak, hogy nem elhagyni akarjuk Európát, hanem egy nehéz feladatot vállalunk magunkra. Robert Schumant állítjuk példaképünknek, rávilágítunk, hogy az individualizmus felé elmozdult világban milyen fontos szerepük van az egyes közösségeknek" – hangsúlyozta. Hozzátette, Közép-Kelet-Európában olyan ebből a térségből embereket foglalkoztató kutatási, innovációs „inkubátorközpontokat" kell létrehozni, amelyek üzleti értelemben is újat tudnak adni Európának. A Három Tenger Kezdeményezés országainak erőssége az is – fűzte hozzá –, hogy ezek keresztény nemzetek, és olyan keresztény értékeket közvetítenek, amelyek megerősíthetik az egyre „hitetlenebbé" váló Nyugatot.

Elsőnek lenni a versenyben

Bernáth Tamás, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) elnök-vezérigazgatója nem szereti a versenyképesség szót. „A versenyt meg kell nyerni" – jelentette ki felszólalásában. Az MFB elnöke szerint a közösen kialakított versenyképesség kérdése nem egyszerű, vitát szülhet, hogy mi is legyen a közös, és a különböző adórendszerek miatt is adódhatnak feszültségek az országok között. „Ha a jól működést garantáló egyensúlyt megtaláljuk, miénk a jövő" – vélte Bernáth. Elmondta, a Visegrádi Négyek országaihoz tartozó fejlesztési bankok vezetői nemrég Kínába látogattak, és „a kínaiak nyitottak arra, hogy rajtunk keresztül közelítsék meg Európát, mert ők még érzik rajtunk a munka iránti elkötelezettséget, és ez a mi nagy értékünk".

Trump és az amerikai nemzetállam

Most, hogy a magyar kormány a Kárpát-medencei magyar közösségek számára fejlesztési csomagokat szavazott meg, ezeket a közösségeket „helyzetbe lehet hozni" – fordult Zatykó Gyula Szász Jenőhöz, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnökéhez. Szász Donald Trumpra visszatérve kezdte beszédét, az Amerikai Egyesült Államok elnökének ugyanis szerinte el kellett döntenie, hogy az államok jövőképet mint globális nagyhatalom, vagy mint nemzetállam határozza meg. „Trump utóbbi mellett döntött, és ez nagy küzdelmekhez vezet" – vélekedett az NSKI elnöke. Hozzátette, Nyugat-Európa a demográfiai problémát – mint az elöregedés – korábban belső migrációval oldotta meg, de ennek az „elkényelmesedett megoldásnak" az lett a hozadéka, hogy Kelet-Európa lassan kiürül, a nyugati országok pedig a belső migráció helyett a külsőhöz nyúltak. Csakhogy – vélte – „a más kultúrából érkezők integrálása megoldhatatlan". Szász Jenő szerint a közép-kelet-európai együttműködés az egyetlen járható út, „nincs alternatíva" Európa megmentéséhez. Ebben nagy szerepet játszik, hogy nálunk és a többi, kommunista diktatúra alatt görnyedezett országokban a legnehezebb időkben is ápolták a keresztény gyökereket, ez adott erőt a kommunizmus túléléséhez. Ez a viszontagságos időkön is túllépő keresztény értékek azok, amelyekhez ha közös gazdaságfejlesztés társítódik, akkor van esélye Európának – mondta.

Szász Jenő végezetül azt javasolta Zbigniew Krysiaknak, látogasson meg néhány székely kistelepülést. „Ott vannak az emlékművek, amelyek emlékeztetnek arra, hogy túléltük a két világháborút, a kommunizmust, és most a demokrácia üríti ki a falvainkat. Mi ma is áldozatot hozunk Európáért, amikor külföldre mennek a fiataljaink, nem engedhetjük, hogy ez az Európa elvesszen" – figyelmeztetett.

Pinti Attila

szekelyhon.ro