Botka László tanácsadója a Soros- és a Simicska-médiumok összefogásáért

Prőhle Gergely; Lengyel László bemutató Foglalkozás FOTÓ ÁLTALÁNOS Közéleti személyiség foglalkozása mikrofon MŰSZAKI ESZKÖZ pénzügyi szakember politikus SZEMÉLY TÁRGY tudományos szakember
Budapest, 2014. április 25. Lengyel László, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója beszél Wéber Attila szociológus Kompok országa című könyvének bemutatóján a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a Millenáris D épületében 2014. április 25-én. Mellette Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára (j). MTI Fotó: Kovács Attila
Vágólapra másolva!
Botka László, a saját pártjában is egyre többet támadott MSZP-s miniszterelnök-jelölt tanácsadója, Lengyel László politológus bizonyos tekintetben nevetséges, más tekintetben elég rémisztő cikket írt a Népszavában. Nevetséges persze a közhelyáradat, a tájékozatlanság, a leegyszerűsítés - és rémisztő a gátlástalanság.
Vágólapra másolva!

Lengyel László okfejtése szerint a magyar ellenzéki pártok gyengék (ez még igaz is), ezért az ellenzéki médiumoknak össze kell fogni, és nekik kell megnyerni a választást a szerencsétlenkedő pártok helyett. A nagypolitikában természetesen már elkezdődött a két milliárdos (Soros és Simicska) pártjainak a barátkozása. A Jobbik váratlanul aggódni kezdett Soros Györgyért, az MSZP-s politikusok pedig együtt szavaztak a Simicska-Jobbik-féle korrupciós plakáthelyzetért. Molnár Zsolt MSZP-s képviselő pedig az ATV-ben arról elmélkedett, hogy Mirkóczki Ádám jobbikos képviselővel milyen jól lehet együtt dolgozni a parlamenti bizottságban. Hirtelen elfelejtette az MSZP, hogy a Jobbik egy tényleg antiszemita, szalonképtelen párt.

Lengyel László Forrás: MTI/Kovács Attila

Volt már jel természetesen a médiumokban is a baloldali és a Jobbik összeborulására. Egyrészt Simicska Lajos lapjában, az Indexben a liberálisnak tartott újságírók egymást túllicitálva hízelegnek gazdájuk kedvenc pártjának, a Jobbiknak. Még komikusabb a helyzet a Hír TV-ben: ott Kálmán Olga műsora a legnevetségesebb. A korábbi munkahelyén megbukott műsorvezető a Hír TV-ben sem tud sok nézőt gyűjteni, talán azért sem, mert

nem lehet egyszerre megfelelni az ő kedves, régi (csekély számú) baloldali, főleg 60 évesnél idősebb rajongótáborának, és egyszerre gazdájának, a jobbikos Simicskának.

Persze, Kálmán Olga mindent megtesz, hogy ez sikerüljön - nézői ugyan nem nagyon vannak, viszont Vona Gábor gyakori vendége lett, és észak-koreai stílusú interjúkkal kedveskedik neki.

Lengyel László azt írja, hogy „nincs semmi oka a megmaradt független/ellenzéki sajtótermékek szerkesztőségeinek és tulajdonosainak, hogy ne alakítsanak ki koordinált stratégiát a választásokig tartó viselkedésre.” Később azt kérdezi: „miért kellene az ellenzéki tehetetlen politikusokra várakozniuk?” A válasza: nem kellene várakozniuk. Majd arra a megállapításra jut: „bizony tárgyalni kell a Simicska-birodalom urával is.”

Vagyis, Lengyel szerint

a szerkesztőségeknek kell kézbe venni az irányítást, csinálják ők a politikát, és ehhez Soros 444-blogjának és Simicska jobbikos Zsúrpubijának össze kell fognia, hogy a nagyobbakról ne is beszéljünk.

Képtelen, önleleplező és gátlástalan ötlet ez. Nevetséges is persze: fejezetcímnek ezt adja - Összefogást a független sajtóban. Vagyis, míg egyrészt arról beszél, hogy ezek ellenzéki újságok, tévék, mániákusan hajtogatja azt az ellenzéki hazugságot, hogy ők függetlenek.

A gondolkodás az önleleplező - mert mindez már évek óta működik a gyakorlatban, az Index-24-444-hvg négyszögben például.

Soros György Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Könnyű azt mondani, hogy nem szabad komolyan venni Lengyel Lászlót. Ha elolvassuk, hogyan értékeli az amerikai médiahelyzetet, akkor tényleg nehéz Lengyellel érdemben foglalkozni. Egyrészt a legközhelyesebb közhelyről is úgy ír, mint valami eredeti találmány (nagy jelentősége volt Trump Twitter-üzeneteinek, gyakorlatilag ezt állapítja meg - a világon elsőként), szerinte a Breitbarnak megfelelő médium a demokraták oldalán a Huffington Post, ugyanakkor ő úgy tudja, nem volt meghatározó a Breitbar szerepe Trump győzelmében (ilyet leírni finoman fogalmazva is nagy csacsiság), később pedig megállapítja, hogy a New York Times és a Washington Post passzolgatják a témákat. Húha... Feltehetően összekeverte Lengyel László a magyar helyzettel:

egy „hír” a 444 blogon és gyorsan megjelenik mondjuk a 24 nevű ellenzéki propagandaoldalon.

Feltehetően azon is sokan nevetnének Amerikában, hogy Lengyel szerint háromnegyed éve még szégyen volt a Washington Postnál dolgozni...

Még könnyebb mosolyogni Lengyel Lászlón, ha azt nézzük meg, mennyit értett meg a francia választásokból. Macron győzelmét például főleg azzal magyarázza, hogy Marine Le Penről nem azt mondták nagy bölcsen ellenfelei, hogy radikális rasszista, hanem, hogy nem ért a kormányzáshoz. Egyrészt:

Macron sohasem győz, ha a jobbközép a korrupciós ügyekkel körülvett, egyébként minden felmérés szerint a legtekintélyesebbnek tartott Fillont időben kicserélik egy jobb jelöltre.

Vagy eleve nem őt indítják. Másrészt: mégis miért kellett volna rasszizmussal vádolni Marine Le Pent? Lengyel nem vette észre, hogy már nem Marine apja vezeti a pártot? Nem vette észre Lengyel azt sem, hogy minden felmérés szerint Marine Le Pen követett el hibát, hogy nem a biztonságot helyezte programja középpontjába? Éppen tegnap állapította meg, a francia politológusok szerint nagyon helyesen Marine Le Pen, hogy nem az euróval kellett volna nekik foglalkozni, hanem a migránsválsággal. Lengyel állításával szemben szó sem volt a hagyományos pártok zseniális meglátásáról, hanem pusztán Marine Le Pen taktikai hibájáról. (egyébként, ezzel a hibával is fennállásuk legjobb eredményét érték el, több mint 10 millió szavazatot szereztek a második elnökválasztási fordulóban).

Simicska Lajos Forrás: Origo

Annyiban viszont komolyan kell venni Lengyelt, hogy azt mondja: vegye át a sajtó a hatalmat, teljesen mindegy a gondolat, az eszme, a meggyőződés, csak a hatalmat kell megszerezni, a Soros- és Simicska-birodalom házasodjon össze, az sem baj, hogy ott az antiszemita Jobbik a háttérben - egyetlen egy valami fontos, a hatalom megszerzése.

Kérdés, hogyan gondolja tovább Lengyel László, a politológus. Ha teljesülne álma, és még nyernének is, az Indexé lenne mondjuk a mezőgazdasági minisztérium? Lehet, hogy már van terve az árvízvédelemmel kapcsolatban a 444-nek? Esetleg készül a Zsúrpubi haderőreformja?