Kulisszatitkot is elárult Nacsa Olivér a Budavári Palotakoncertről

Nacsa Olivér interjú
2017.07.24 Budapest
Nacsa Olivér interjú. 2017.07.24 Budapest Fotó: Csudai Sándor
Vágólapra másolva!
Egyelőre úgy tűnik, probléma nélkül rendezhetik meg az idei, ötödik Budavári Palotakoncert. Az egyetlen befolyásoló tényező az időjárás lehet. A rendezvény egyik producere, Nacsa Olivér mindenesetre bizakodó. Nem csak az időjárás miatt, hanem mert, ahogy fogalmaz, az idei rendezvény a korábbiaknál is látványosabb, elegánsabb lesz. A humorista azt mondja, a kultúra közvetítésében képzeli a jövőjét. A Bagi Nacsa Show azonban továbbra is marad képernyőn. 
Vágólapra másolva!

Letöltött már valamilyen applikációt az okos telefonjára, ami az időjárást mutatja?

Egy általános applikációm van, ami nem mindig a pontos időjárást mutatja. Azt hiszem, hogy tíz napra előre mutatja, aztán az meg is dől mindig.

Mit mutat augusztus 4-re?

Megmondom őszintén, hogy azt még nem néztem meg.

Ma például zuhogott, tegnap kánikula volt. Gondolom, nem bánná, ha nem esne az említett időpontban, amikor a Budavári Palotakoncert kezdődik, amelynek ön az egyik producere.

Nem ülünk fel minden előrejelzésnek.

Biztos, hogy lesz olyan év, amikor lesz gond az időjárással, ezt pontosan tudom.

Nacsa Olivér Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ha jól értem előre számol, én azonban azt kérem, hogy tekintsünk vissza is. Idén – mondjuk így – jubilál, ez lesz az ötödik Operett Fesztivál.

Minden évben nagyon sokat gondolkodunk a társammal, Vadász Dániellel azon, hogy hová szeretnénk továbblépni, és hogyan.

Nagy dolog, hogy idén fesztivállá bővültünk, és az egész egy eseménysorozat lesz, négy napon át a Budai Várban. Ez nagy lépés nekünk is, és a palotakoncertnek is.

Az is nagy boldogság, hogy kiegészülhetünk, olyan jól kapcsolható programokkal, amelyek az operett mint hungarikum mellé csatlakoznak. Ilyen például a Magyar Táncegyüttes előadása, amely csütörtökön lesz látható, illetve a Nemzeti Filharmonikusok, akik vasárnap játszanak majd. Tényleg egy nagyon kerek és szép négy napunk lesz.

Mi az még, amit a nagyközönség eddig nem tudhatott, és most nekünk árul el elsőként?

A táncegyüttes előadása hihetetlenül látványos lesz. 300 művész közreműködésével adják majd elő a produkciójukat, rengeteg látványelemmel tarkítva.

Tavaly először volt vendégművészünk, akkor Olaszországból érkezett Alessio Colautti, aki Ferenc József egyenes ági leszármazottja, és több nemesi cím birtokosa. Ő színesítette a programot tavaly, egy szám erejéig, idén viszont két énekest is hívtunk Ausztriából, hiszen

az idei év témája a 150 éves évfordulóját ünneplő kiegyezés. A két operettes napunk a Sisi nyomában elnevezést kapta, és egy kicsit összekötjük a monarchiabeli eseményeket.

A monarchia hangulatát fogjuk egy kicsit felidézni, és színpadra varázsolni.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Korábban azt nyilatkozta, hogy többek között azért fontos önnek ez az egész, hogy „megtörjék a nyár csendjét”.

Nem is ez a fő üzenet. Most már nem is olyan csendes a nyár. Rengeteg koncertet láthatunk, mindenféle műfajban. Most már inkább azt mondanám, hogy az

esemény prémium körítése az, ami egyedülálló. Amit a műfaj kap. Világviszonylatban is egyedülálló a Budai Vár, és az, amit az Oroszlános udvar díszletként hozzátesz ehhez az estéhez.

Tényleg olyan, mintha egy élő díszletbe költözne be a műfaj. Ez egy számomra nagyon fontos küldetés. Lőrinczy György (a Budapesti Operettszínház főigazgatója – a szerk.) például az operett nagykövetének nevezett el.

Szereti ezt a megnevezést?

Nagyon! Kerényi Miklós Gábor művészeti igazgató és kiváló rendező vezetésével egy másfél évtizedes nagyon komoly műhelymunka folyik a Budapesti Operettszínházban, ennek eredményeképpen ma az ország leglátogatottabb elsőszámú zenés színháza, tehát amit ő mond, nagy megtiszteltetés. A Budavári Palotakoncert egyébként szerelemből született, nem üzleti vállalkozás címén, és talán látszik, egy munka minőségén, ha abban érzelem is van.

És azt is, hogy rendet tegyünk a fejekben, mert van egy nagyon erős tévképzet.

Egy picit lenézik az operettet?

A szocializmusban az operett – ahogy nagyon sok minden más is – nagyon komoly károkat szenvedett. Próbálták egy kicsit eltolni, elodázni az egészet, oda, hogy ez a nép műfaja. Vásári komédiaként eladni. Nyílván ez a történetekből adódó elgondolás volt, hiszen, ha megnézzük a történeteket, miről szólnak? Az arisztokráciáról, a századfordulóról, mindenféle olyan képzetekről, ami egy bizonyos korban egyfajta ellenségképnek számított, ha úgy tetszik, miközben nagyon keveset beszéltek arról – pedig fontos -, hogy Kálmán Imre és Lehár Ferenc a legjátszottabb zeneszerzők a világon.

A New York-i Metropolitan Operától a párizsi Garnier Operán át mindenhol játsszák, a legnagyobb operisták repertoárjában szerepelnek. Ha egy példát kell kiragadni, Lehár Mosoly országa című műve tulajdonképpen majdnem egy Puccini szintű opera. Sőt, hát ugye Puccini mondta is Lehárnak, „ha maga Olaszországba születik, akkor maga Puccini".

Fontos, hogy az operett hallatán az embereknek az elegancia jusson az eszébe, és ehhez a Budai Vár remek közeg.

Egy magánszínház megnyitásán is dolgozik. Az egyik – a fesztivál – hozta magával a másikat?

Igen, részben, de igazság szerint az egész egy elköteleződés a színházi világ, a kultúra felé.

Erre számos példa van az Egyesült Államokban, és Angliában is. De Magyarországon is van hasonló, például a Játékszín, ami minimális állami támogatással működik ettől az évtől kezdve. Illetve az Operettszínház igazgatója, Lőrinczy György egy kulturális menedzser szerepköréből lépett elő igazgatóvá. A Thália Színház esetében is Kálomista Gábor egyfajta színházmenedzseri funkciót tölt be. Én hiszek abban, hogy nagyon megfelelő és átgondolt struktúrával ez jól üzemeltethető modell. Tavaly nyolcmillió színházjegyet adtak el Magyarországon, ez egészen döbbenetes szám! A lakossági arányait viszonyítva, ez több, mint Londonban. Hihetetlen igény van a kultúrára.

Tart a vizes vb, elindult a futball kupaszezon, ilyenkor megdobban a szíve? Ugye ön sportriporternek készült.

Az egy soha el nem múló szerelem. Bevallom, hogy pár percet azért késtem az interjúról, mert Hosszú Katinka világbajnoki címét nem tudtam nem megnézni. Aztán pedig az eredményhirdetésre is szakítottam időt. Figyelem a sporteredményeket, fontos része az életemnek. Engem ki is kapcsol. A futballban a tavalyi katarzis után egy kicsit megint más a helyzet, de reméljük, nem kell megint olyan sokat kell várni a sikerre, mint a legutóbb az Európa-bajnokság előtt.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Önt - noha ismert emberként éli az életét, kamerák veszik körül -, a nagyobb botrányok elkerülték. Hogy úgy mondjam, nem a celebek életét éli. Sok munka van ebben?

Most már gyakorlatilag elkerülnek. Szerintem ez egyfelől a korral érkezett meg az életemben, de törekszem is rá.

Nagyon jól érzem magam a Magyar Televíziónál. Olyan vendégeket hívhatunk, akiket szeretnék, és én annál nagyobb visszajelzést nem is kaphatnék, mint, hogy

Törőcsik Mari azt mondja, hogy „hát magához elmegyek, mert magát imádom." De mondhatnám Molnár Piroskát is, aki rajongója a műsornak, aki minden adást felvesz. Vagy Tordy Gézát, Bodrogi Gyulát, Reviczky Gábort, akik már a vendégeink voltak.

Ez fantasztikus visszajelzés, hogy ezek az óriási művészek az első hívásra rögtön jönnek, sőt volt, aki azt mondta, hogy már várta a hívást.

Ezt a fajta ismertséget, amiről beszélt, honnan számolja, az 1995-ös Humorfesztiválon elért első helyétől, vagy onnan, amikor a TV2-n elindult a saját műsoruk Bagi Ivánnal?

Az első saját kereskedelmi televíziós műsor hozta meg az áttörést 2003-ban,

az országos ismertséget. Valóban 1995 óta jelen vagyunk, ilyen-olyan felületeken, de az volt a nagy áttörés. Az a műsor három évig ment, az egy nagy újdonság volt. Közben felnőttünk, formálódott a személyiségünk, én talán már tényleg inkább egyféleképpen látok – már ami a kultúrához való elkötelezettséget jelenti.

Fotó: Csudai Sándor - Origo

Azért marad a műsoruk a tévében?

Marad a Bagi-Nacsa show a Magyar Televízióban és a Duna Tévében. Ez is egy nagyon fontos része az életemnek.