Völner Pál szerint minden uniós intézmény, köztü az Európai Bíróság is a Soros-terv végrehajtásán dolgozik.

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Yves Bot, az Európai Bíróság főtanácsnokának szavaira reagált így, aki a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta állásfoglalásában a menekültkvótát célzó uniós mechanizmus ellen indított perben.

Az államtitkár úgy fogalmazott: sajnos a legrosszabb feltételezéseiket igazolta a főtanácsnok indítványa. Yves Bot mintha a Soros-terv részeként csatlakozott volna az előtte felszólalókhoz, vagyis az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz. A nyilatkozat fő elemei politikai tartalmúak, és gyakorlatilag ezekkel akarja elfedni a jogi érvek hiányát - értékelt Völner Pál.

Azt mondta, az állásfoglalásban van ugyan  "kényszeredett jogi érvelés", de nem döntötte meg Magyarország jogi érveit.

Úgy folytatta a közel százoldalas anyagban "sűrűn fordul elő" a szolidaritás, a rugalmasság, a sürgősség kifejezés, ez azt jelenti, hogy "ott hiányoznak a jogi érvek a Magyarország által lefektetett állásponttal kapcsolatban".

Mint mondta, a főtanácsnok a sürgősségre hivatkozik, de nem számol az eljárás menetével, vagyis ez az érv sem állja meg a helyét.

Felidézte, Magyarország arra hivatkozik, hogy egy jogalkotási folyamatról volt szó. Kiemelte, a főtanácsnok nem részletezte, hogy módosították-e a dublini egyezményt - amelynek nem tartották be a formai kereteit -, de ha nem erről van szó, akkor a hozott döntés ellenétes az egyezménnyel.

Leszögezte: Magyarország jogi álláspontja változatlan, és ha jogi alapon dönt a bíróság, akkor bizakodóan várják az ítéletet.

Nagyon sajnálnánk, ha a politikai folyamathoz a bíróság is csatlakozna - mondta Völner Pál, hozzátéve, hogy ez alapjában kérdőjelezné meg azt, hogy az unió betartja-e a szabályokat, amelyek alapján működnie kellene.

Biztatónak tartják viszont, hogy három, a főtanácsnoki indítvánnyal szembemenő döntést is hozott a bíróság. Völner Pál jelezte, a gyakran hivatkozott szolidaritás kereteit a dublini egyezmény adja meg. Mindaz, ami ezen túlterjeszkedik, nem a szolidaritásról szól, hanem arról, hogyan lehet tagállamokat jogi kereteken túlmenően belehajszolni olyan kötelezettségekbe, amelyek költségeit senki nem mérte fel.

Völner azt mondta, senki nem mérlegelte az állampolgárokat érintő veszélyek, a terrorizmus, a kulturális ideológia oldaláról azt, hogy "ismeretlen eredetű, erőltetett folyamat részeként akarják az európai emberek nyugalmát felforgatni, veszélyeztetni", és véleménye szerint a főtanácsnok is ebbe a sorba tartozik.

Szijjártó: Nem akarunk illegális bevándorlókat befogadni

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán egy más témában tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta:

Soros György államfői pompával történő brüsszeli fogadása után érdekes módon minden európai intézmény még további nyomást helyezett Magyarországra"

 és a közép-európai országokra, hogy illegális bevándorlókat fogadjanak be. "

Mi nem akarunk illegális bevándorlókat befogadni, megvárjuk a bíróság döntését" - jelentette ki.
Kiemelte: a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést továbbra is az európai jogot megsértő döntésként értelmezik, egy ilyen döntéssel

nem lehet elvenni egy tagállamtól sem a jogot, hogy maga döntse el, kiket enged be a területére és kiket nem.

Az európai szerződések világosan leírják, hogy ezt a jogot nem lehet elvenni - tette hozzá.
A külügyminiszter szerint a józan ésszel is szembemegy a döntés, mert csak ösztönzi az illegális bevándorlást, hiszen meghívásként értelmezhetik azok, akik gazdaságilag jobb életre vágynak és megindulnak Európa felé, és az embercsempészek is, akik ezt felhasználva elhitethetik az emberekkel, hogy jöhetnek Európába.
Megerősítette:

Magyarország kormányának első számú feladata, kötelessége és felelőssége az ország és a magyar emberek biztonságának megvédése,

ezért mindent megtesznek, hogy ide illegális bevándorló ne jöhessen.