Magyarországon, sőt Európában is elsőként indul a felsőoktatásban klinikai elhízástudományi (obezitológiai) tantárgy. A képzés a Semmelweis Egyetemen fut, és olyan szakemberek kerülnek majd ki innen, akik az elhízás ellen küzdenek. Erre égető szükség van, mivel Magyarország a világ negyedik legkövérebb országa.

Az elhízás népbetegség, a túlsúly a felnőtt társadalom kétharmadát érinti, ezzel pedig a rendkívül rossz, negyedik helyen állunk a világranglistán - erről is beszélt Bedros J. Róbert a Népszavának adott interjújában.

Bedros J. RóbertForrás: Népszava

A budapesti Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója szerint,

éppen itt az ideje az elhízás problémakörét - beleértve annak nemzetgazdasági terheit is - komolyan venni, ebben a folyamatban pedig az új tantárgy bevezetése nagy előrelépést jelent.

A képzés a Semmelweis Egyetemen indul, a hátteréről pedig azt kell tudni, hogy a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT, a szervezet alapítóelnöke Bedros doktor - szerk.) tíz év alatt elkészített egy egyetemi tankönyvet a témában, amely Európában is egyedülálló. Azt követően tettek javaslatot az egyetemi vezetésnek a klinikai obezitológia képzés bevezetésére. Bedros J. Róbert kezdeményezését a kari tanács pozitívan fogadta, olyannyira, hogy egyhangúlag megszavazta az ötletet.

Célunk az, hogy a medikusokat egy olyan szemlélet kialakításához segítsük, hogy megértsék az elhízás kialakulásának, megelőzésének és kezelésének tudományosan megalapozott elveit, illetve kiemeljük a mozgásterápia szerepét is.

Az elképzelések szerint a közeljövőben így megjelenik majd a gyógyításban az a medikus generáció, amely már másként gondolkozik az elhízásról és annak veszélyeiről. „Az elhízás eredményes kezelésével ráaádásul számos kísérőbetegség is javítható, mint például a magas vérnyomás, vagy a 2-es típusú cukorbetegség is” - tette hozzá a Szent Imre főigazgatója.

Centik és kilókForrás: Thinkstock

A MOMOT egyébként már korábban meghonosított egy államilag elismer licencvizsgát az obezitológia terén, így ma már 52 "elhízásszakértő" dolgozik az országban, többek között segítve a háziorvosok munkját. Merthogy a háziorvosok, de az általános belgyógyászati szakrendelések profiljába sem tartozik az elhízott betegek kezelése. Ebből következik, hogy

a fogyással kapcsolatos feladatokat nagyrészt a betegre hárítják, miközben kevés segítséggel, iránymutatással látják el őket.

Ez nagy baj, mert az elhízás sikeres kezelése élethosszig tartó folyamat. Ha pedig a paciens kap is tanácsot, a legtöbbjüknek még mindig a zsírszegény diétát írják fel, miközben ez az elmúlt 20-30 évben egyértelműen kudarcot vallott. A jelenlegi irányelvek ugyanis szénhidrát-bevitel korlátozását javasolják.Bedros viszont azt is jelezte, hogy nagyon sokan irreális elvárásokkal keresik fel a szakértőket, nagyon gyors és drasztikus fogyást szeretnének. Az egy dolog, hogy mindez az egészségre is rendkívül káros, de az ún. „jojó" effektussal is számolni kell. "Ez azt jelenti, hogy a gyors testsúly-vesztés után egy jelentős visszahízás következik be" - magyarázta. A szomorú helyzet ugyanis az, hogy a tulajdonképpen a sikertelen fogyókúrákkal lehet hosszabb távon a legjobban elhízni.

Az elhízottak számára a reális célkitűzés a fél év alatt mintegy 10 százalékos testsúlycsökkenés, amelyet 1200-1500 kcal tartalmú étrenddel, és emellett rendszeres testmozgással lehet elérni.

Ezzel párhuzamosan figyelni kell a megfelelő ásványi anyag és vitamin bevitelre és a gyorsan felszívódó szénhidrátok arányának a csökkentésére.

Pánik és valóság

Az USA-ban végeztek egy vizsgálatot, amely kimutatta, hogy a megkérdezettek csaknem fele a ,,mitől fél a legjobban" kérdésre azt válaszolta, hogy az elhízástól. Ez a pánik nem is alaptalan: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már évekkel ezelőtt figyelmeztetett, hogy az elhízás világszerte járványos méreteket öltött és már

többen halnak meg a kövérség okozta betegségekben, mint éhezésben.

Az európai országokban a lakosság 30-80 százaléka túlsúlyos. Az EU 27 országában ez mintegy 200 millió felnőttet jelent, akiknek a fele férfi. A KSH egészségfelmérése arra jutott, hogy a magyar lakosság kétharmada túlsúlyos.

Jobb félni, mint elhízniForrás: NORTHFOTO/Jefta Images / Barcroft Media/Jefta Images / Barcroft Images

És, hogy mi tulajdonképpen az elhízás? Nos, nem más, mint a test zsírtöbblete. Az oka általában az, hogy az ember több kalóriát fogyaszt, mint amennyire a napi életviteléhez szüksége van. Csakhogy a kor előrehaladtával kevesebb kalóriára van szüksége a testnek, ezt viszont rendszerint egyáltalán nem követik a táplálkozási szokások. Az elhízás nem csupán esztétikai probléma, ugyanakkor tény, hogy a kövérek társadalmi beilleszkedését nehezíti a velük szembeni előítélet. Ennek ellenére az elhízottak körében mégsem gyakoribb a depresszió, mint a soványaknál.