Megszületett a világ első visegrádi négyek-Kína kapcsolatát erősítő egyesülete - mondta el Tóth Gábor, a szervezet vezetője az Origónak. Arról is beszélt, hogy az új selyemút megvalósulásához két pillérre van szükség, melynek keleti pillére maga Kína, azonban az még korántsem dőlt el, hogy a nyugati pillér hol lesz, annyi adott csupán, hogy Európában kell lennie. Az egyesület vezetője szerint a nyugati pillér: a visegrádi négyek, melynek a magyar elnökség vezetése alatt rendkívül jó esélyei vannak egy közép-kelet-európai vezető szerep átvételére.

A 2011 óta működő Európa Kapuja Magyar-Kínai egyesület élete a közelmúltban nagy fordulatot vett.
Az egyesület elnöke, Tóth Gábor kezdeményezésére az egyesület nevét Európa Kapuja V4-Kína névre módosították. Ezzel megszületett a világ első V4-Kína kapcsolatát erősítő egyesülete.

Tóth Gábor elmondása szerint azóta, hogy 2016 őszén Matolcsy György jegybankelnök kifejtette, hogy az új selyemút megduplázhatja Magyarország GDP-jét, elhatározta, hogy olyan stratégiát épít ki, és úgy változtatja meg az egyesület nevét és arculatát, hogy ez a cél elérhető közelségbe kerüljön.

A V4-ek a megoldás

Az egyesület továbbra is elengedhetetlennek tartja a kulturális, és más érték alapú kapcsolatok megerősítését, az eddig is államilag támogatott projektek megvalósítását, valamint kiemelt tagjuk, Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó szakmai segítségét. Meglátásuk, hogy mostantól fogva nem csak Magyarország és Kína között lépnek fel, hanem a két ország dimenzió-különbségére hivatkozva kapcsolatrendszerüket a V4-ek országai és Kína között kívánják építeni. Meggyőződésük szerint a 16+1 platform egy jó kezdeményezés lehet, ám szükség van egy azon belüli egységre, mely a magját képezheti ennek a 16 országnak és Kínának várhatóan fellendülő kapcsolatában.

Az Új Selyemút megvalósulásához két pillérre van szükség, melynek keleti pillére maga Kína, azonban az még korántsem dőlt el, hogy a nyugati pillér hol lesz, annyi adott csupán, hogy Európában kell lennie. Az Európa Kapuja meggyőződése szerint a nyugati pillér: a V4-ek, melynek a magyar elnökség vezetése alatt rendkívül jó esélyei vannak egy közép-kelet-európai vezető szerep átvételére.

"Nagyobban kell gondolkodni"

Mi indokolja ezt? A több éves tapasztalat, a számtalan próbálkozás a magyar brand építésére Kínában nehéznek bizonyult, hiszen a méretbeli különbségek a két ország között áthidalhatatlannak látszanak. Nagyobban kell gondolkodni! Ha Közép-Kelet Európa talál együttműködési formát Kínával, melyben a közép-kelet-európai országok nem megosztottak, hanem egységesek, akkor Magyarország is sikerrel vehet részt egy regionális stratégiában. Ezt a regionális egységet egyedül a V4 alkalmas és képes kialakítani és megerősíteni. Ehhez azonban mind politikai mind gazdasági együttműködés szükséges a V4 országai között, immáron azzal az új, közös céllal, hogy a Magyarországon elindított keleti nyitás politikáját mindannyian magukévá téve sikerre vigyék az Új Selyemút elképzelését - mondta Tóth Gábor.

Magyar kormánydelegáció legutoljára 2017 májusában járt KínábanForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Követendő lehet a magyar út

Tóth szerint a feladat rendkívül bonyolult, hiszen a V4-ek országai között jelenleg verseny van, azonban a mostani geopolitikai változások afelé mutatnak, hogy ez a verseny egyre csökkenő, és könnyen átalakulhat egy olyan gazdasági, politikai és más együttműködéssé, amely reálissá teheti a V4-Kína együttműködést. Más oldalról ez az elgondolás Brüsszelben kifejezetten érzékeny téma lehet. Az Európa Kapuja szerint azonban ez sem jelenthet akadályt, hiszen a jelenleg köztünk fennálló ideológiai és másfajta viták csupán egy módon záródhatnak le. Erre építve a teljes közép-kelet-európai régió egy olyan fellendülés előtt áll, melyet világtörténelmi léptékekben is jegyezni fog az utókor.

Tóth elmondta, ha mindezt elhisszük és elfogadjuk, hogy így lesz, akkor a következő, logikus lépés csakis a keleti nyitás lehet, és azon belül is Kína megnyerése. Mindenki számára egyre világosabb, hogy a magyar modell, amely 2011 óta aktívan építi Kínával kapcsolatait, követendő példa lesz a régió más országai számára is. A jövő nagy kérdése, hogy vajon a V4-ek hajlandóak lesznek-e beismerni, hogy a köztük lévő verseny győztese az még mindig sokkal rosszabbul járna, mintha egy közös gazdasági platformként lépnének fel Kínával szemben a magyar elnökség és a magyar miniszterelnök vezetésével.

A növekedés útja

Ilyen alapon valóban lenne Európának egy nagyobb méretű keleti kapuja, melyen keresztül Kína egy számára immáron értelmezhető méretű nyugati piacra léphetne be. Nem elhanyagolható az sem, hogy a közép-kelet-európai termékeknek ugyancsak folyosót nyitna a keleti export szempontjából - mondta az egyesület elnöke.

Jelentős növekedést hozhatna a V4-eknek a Kínával való szorosabb együttműködésForrás: AFP/Anthony Wallace

„Itt az idő!" mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2016 őszén, mikor a magyar-kínai kapcsolatok következő szintjéről beszélt. Az Európa Kapuja V4-Kína Egyesület határozott véleménye, hogy egyúttal annak is itt az ideje, hogy a V4-ek a kezükbe vegyék Közép-Kelet-Európa irányítását, és egy olyan egyezményt írjanak alá Kínával, mely hosszú távon biztosíthajta a kínai tőke Európába áramlását, infrastruktúra fejlesztéseket és más beruházásokat, mely gazdasági fellendülést hoz, munkahelyeket teremt, és nem utolsó sorban azzal a potenciállal rendelkezik, hogy Magyarország GDP-jét néhány éven belül valóban megduplázza - zárta szavait az egyesület elnöke.