Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kormány kvóta elleni harcát az ellenzék mindig is pártpolitikai kérdésként, és nem nemzeti kérdésként kezelte. Ez világosan kiderült a szerdai napon is, mivel az ellenzéki pártok a kvótadöntés után arról beszéltek, hogy a bíróság döntését végre kell hajtani, és be kell telepíteni Magyarországra több mint ezer teljesen ismeretlen személyt.
Számos alkalommal kiderült, hogy
ha az ellenzéken múlik, akkor a kvótát már végrehajtották volna.
Mindezt a szerdán elmondottak is alátámasztják. A kormányon és a kormánypártokon kívül az ellenzék soha nem tett semmit, hogy megvédje az országot a kvótától. A magyar és az európai parlamentben is a kvóta, a migránsok betelepítése mellett foglaltak állást, hol teljesen nyíltan, hol burkoltan.
Az első példa erre az volt, hogy az Országgyűlés 2015 novemberében döntött arról, hogy megtámadja az Európai Bíróságon a kvótát. A kvótaper indításáról szóló törvényt a baloldal (az MSZP, a DK, az Együtt, a PM, az MLP és az LMP) már akkor sem támogatta.
A kvótáról szóló, 2016 októberében tartott népszavazást az ellenzék az első perctől az utolsóig támadta, a baloldal nyíltan, az antiszemita és rasszista Jobbik óvatosan bojkottálta. A baloldal Brüsszelben is mindent bevetett a népszavazás ellen, egyeztettek Martin Schulzcal, az Európai Parlament szocialista elnökével, Gianni Pittellával, az Európai Szocialisták és Demokraták (S&D) európai parlamenti frakciójának vezetőjével és más brüsszeli szocialistákkal, hogy a magyar népszavazásról egyeztessenek. Martin Schulz úgy nyilatkozott, hogy
„abszurd" és „aljas" a magyar népszavazás.
Gianni Pitella, „veszélyesnek" és „kontraproduktívnak" nevezte a magyar népszavazást.
Érdemes felidéznünk, hogy a népszavazás előtt különféle balliberális politikusok hogyan nyilatkoztak. Kunhalmi Ágnes szerint a kvótákról szóló népszavazási kérdés „kamu", hiszen szerinte „nincs, és nem is lehet kötelező kvóta". Tóth Bertalan, az MSZP-frakcióvezetője arról beszélt,
kötelező betelepítési kvóta nincs, és nem is lesz".
Ujhelyi István közölte, hogy nincs, és nem is lesz semmilyen kötelező kvóta. Molnár Gyula pedig elmondta, nincs ma olyan komolyan vehető politikusa Európának, aki arról beszélne, hogy a menekültkérdés megoldásának érdekében kötelező betelepítési kvótákat szeretnének bevezetni.
A népszavazás egyértelmű üzenetet küldött: az emberek 98 százaléka elutasította a kvótát. Ráadásul többen szavaztak a kvóta elutasítására, mint 2003-ban az uniós tagságunkra. Még úgy is többen voksoltak a kvóták ellen, hogy az uniós népszavazáson nem este hétkor, hanem este kilenckor zárták a szavazóköröket.
A kvótát elutasító több mint 3,3 millió szavazat miatt Orbán Viktor miniszterelnök 2016 végén kezdeményezte a migránsok betelepítésének megakadályozását célzó alkotmánymódosítást, amelyet az ellenzéki támogatás hiányában nem tudott elfogadni a parlament. Mint ismert, a Jobbik a szocialistákkal és Gyurcsánnyal együtt leszavazta. Pedig áprilisban
Vona Gábor még azt mondta, hogy aki nem szavazza meg az alaptörvény-módosítást, az hazaáruló.
A kormánypártok akkor azt mondták, „bebizonyosodott, hogy nincs különbség az ellenzéki pártok között, egyikre sem lehet számítani az ország védelmében, egyértelművé vált, hogy a kötelező betelepítési kvóta elleni küzdelemben a magyarok csak a kormányra és a kormánypártokra számíthatnak".
Az ellenzék persze nemcsak tettekben, hanem több televíziós műsorban és újságban is kiállt a kvótadöntés elfogadása mellett. Idén júniusban egy televíziós műsorban Molnár Gyula, az MSZP elnöke azt mondta. „Azt nem lehet megtenni szerintem egy országnak, hogy csak kiveszi az előnyöket valamiből, és utána pedig, amikor kötelezettséget kell vállalni, akkor nem vállalnak kötelezettségeket. Tehát ez egy tárgyalás. A korlátlan kvótát az MSZP sohasem fogadta el, ezt nyilván utolsó utáni percig tárgyalni kell, de azt gondolom, hogy az együttműködésben, ha vannak olyan elemek, amik nem annyira kedvezőek Magyarország számára, azokat bizony néha el kell fogadni" – fogalmazott Molnár Gyula.
Botka László idén májusban arról beszélt a Reutersnak, hogy
lebontják az illegális bevándorlók miatt felhúzott magyar határkerítést, ha 2018-ban ők kerülnek kormányra".
A szegedi polgármester szerint ennek csupán az a feltétele, hogy készen álljon az uniós határvédelem, valamint a közel-keleti helyzet csillapodjon.
Gyurcsányék kifejezetten a kvóta mellett gyűjtöttek aláírást, és mellé kisebb kampányt is indítottak, büszkén hirdették „elfogadom az uniós kvótát".
Simicska Lajos pártjának vezetője, Vona Gábor sem mondott nemet a kvótára. Az RTL Klubban az év elején ezt mondta: Hát jó, de azért Magyarország... és kvótarendszer is felmerült már, hogy kvóták alapján szétosztjuk, és
amíg ez mondjuk, ez pár ezer emberről szól, addig azt mondom, hogy oké, lehet ezen gondolkodni."
Az Együtt kezdettől nyíltan kvótapárti. Már 2015-ben azt javasolták, hogy Orbán Viktor és a Fidesz álljon az élére a kötelező menekültkvóta Európai Unión (EU) belüli bevezetésének. Már akkor 15 ezer migráns befogadását követelték. Az LMP is károsnak ítélte, hogy Magyarország nemet mond a mostani kvótaperben is érintett 1300 migráns befogadására, és nem tudják máshogy elképzelni a válság megoldását, mint a kötelező kvótarendszer bevezetésével.
Az ellenzék Brüsszelben is egyértelműen zöld jelzést adott, amikor a migránsok betelepítéséről kellett szavazni. 2016 júliusában a magyar baloldali pártok európai parlamenti képviselői egytől egyig támogatták a plenáris ülésen elfogadott jelentés azon cikkét, amely a migrációs válság kapcsán az újraelosztási mechanizmus kikényszerítéséről szól, illetve kéri az Európai Bizottságtól egy kiegészítő pénzügyi szankcionálási mechanizmus létrehozását.
A jelentés szövegszerűen még nem rögzítette ugyan a várható pénzbüntetés összegét, de korábban kiszivárgott brüsszeli hírekből tudjuk, hogy
Brüsszelben azt tervezik, hogy minden egyes elutasított migránsért 250 ezer eurót, azaz 78 millió forintot kérnek.
A magyar baloldali EP-képviselők - név szerint: Szanyi Tibor, Ujhelyi István, Molnár Csaba, Niedermüller Péter, Jávor Benedek, Meszerics Tamás -, tehát az MSZP, a DK, az Együtt, a PM és az LMP politikusai megszavazták azt, hogy pénzbüntetéssel sújtsák azokat az országokat, amelyek nemet mondanak a kényszerbetelepítésre. Vagyis ők megszavazták, hogy büntessék meg Magyarországot.
2017 áprilisában az Európai Parlament balliberális csoportja a magyar baloldal támogatásával újabb migránspárti jelentést fogadott el, amely nyilvánvalóvá tette, hogy
a balliberálisok egy migránsokkal teli Európát akarnak.
A magyar baloldal összes európai parlamenti képviselője megszavazta ezt a durván bevándorláspárti jelentést: A szocialista Szanyi Tibor, Ujhelyi István és a DK-s Niedermüller Péter és Molnár Csaba, a Párbeszédes Jávor Benedek és az LMP-s Meszerics Tamás.
A balliberálisok által kierőszakolt jelentésben Brüsszel ki akarja terjeszteni a menekültek fogalmát, amivel a gazdasági bevándorlást akarja legalizálni. Ez önmagában tízmilliókkal növeli a migránsok számát. Meg akarják könnyíteni a migráns családok egyesítését, fel akarják gyorsítani a migránsok betelepítését, ezt egy állandó mechanizmussal akarják elérni, ami gyakorlatilag egyenlő a kvótával.
Az Európai Bizottság a kényszerkvóták ötletét nem magától találta ki. Soros György amerikai milliárdos egy korábbi írásában hat pontból álló tervet javasolt Európa számára, amelyek között szerepel, hogy
az Európai Uniónak évi 1 millió migráns befogadására kell berendezkednie,
a terheket pedig „igazságosan kell elosztani" a tagállamok között. Az évente több mint egymillió migráns letelepítése érdekében Soros úgy foglalt állást, hogy szerinte az EU-nak mozgósítania kell a civil szervezeteket, az egyházakat és a vállalkozásokat is. Soros azóta már Brüsszelbe is ellátogatott, ahol államfőknek kijáró körülmények között fogadták Junckerék.
Így történhetett az is, hogy az Európai Parlament liberális képviselőcsoportjának migrációval kapcsolatos indítványa szinte szó szerinti átfedése lett Soros György korábbi tervének. És persze az sem véletlen, hogy lényegét tekintve a bevándorláspárti spekulánsnak van a legnagyobb frakciója a 751 fős Európai Parlamentben.
