Az olimpiai csapat támogatására jött létre 70 éve a Totó

Totó az olimpiáért 1947 márciusában Magyarország meghívást kapott az 1948-es londoni nyári olimpiára. A világversenyen való indulás biztosítására 1947. augusztus 9-én a Magyar Minisztertanács elfogadta a Totó rendeletet, mely szerint „az olimpiai felkészülés és részvétel támogatására az embersport- versenyekkel kapcsolatos esélyfogadás, az úgynevezett tippverseny szervezését engedélyezi”. A Totónak köszönhetően a londoni olimpián mind a résztvevők száma, mind a begyűjtött érmek tekintetében is nagyon jól szerepelt Magyarország. A Totó és az olimpiák kapcsolata a későbbiekben is szoros maradt, és rendszeresen bemutatásra került a fogadási ajánlatokban, valamint megjelent a forgalmazott reklámanyagokon is.

Idén ünnepli 70. születésnapját a totó. A Totó játék árusítása 1947-ben indult, az angol Góltotó mintájára, azzal a céllal, hogy a magyar csapat kijuthasson az 1948-as londoni olimpiára. A Totó bevezetésekor a nyereséget közvetlenül a magyar sport támogatására fordították és a mai napig a teljes adóbevétellel a magyar sportot támogatják. 2016-ban a Szerencsejáték Zrt. a bevételeiből összesen 8,7 milliárd forinttal támogatta a magyar sportot.

Az 1949-ben megjelent kollektív lottószelvény elsősorban a közös játék örömét kínálta. Ezrével alakultak totózó közösségek szerte az országban, hogy a közös tippelést koronázó nyereményeket is elosszák egymás között. A játékosok ezáltal többféle kombinációban tudtak fogadni. „A nagyobb téttel nőttek a fogadók esélyei!” – hirdették az új szelvények között szétszórt, „Totókulcs” elnevezésű szórólapok. Ezeken 40-50 forintból is megjátszható, egyszerűbb totókulcsokat nyomtattak, amiket a közös téthez és a vállalt kockázathoz lehetett igazítani. Forrás: Copyright/Kelemen Gergo

Megérte

A Totót először csak a fővárosban és hét vidéki nagyvárosban árusították. Egy szelvény 3 Ft 30 fillérbe került, ebből 30 fillért tettek a sportalapba, amiből kiutazhatott az akkori csapat az olimpiára. Megérte, hiszen a magyar csapat 28 érmet szerzett, ebből 10 aranyat, 5 ezüstöt és 13 bronzérmet. A Totó totalizatőri rendszerű játék, vagyis a főnyereménye hétről hétre halmozódik. A kezdetekben csak magyar labdarúgó mérkőzésekre lehetett fogadni, később – alkalmanként – kézilabda mérkőzések és kerékpár versenyek is bekerültek a kínálatba.

Totó tippszelvények: A Totón kezdetben csak focira lehetett fogadni, később – alkalmanként – kézilabda mérkőzések és kerékpár versenyek is bekerültek a kínálatba. A totószelvény kitöltésére is használt „Keljfeljancsi” reklámtollak játékos formájukkal és klasszikus zöld-sárga totószíneikkel a ’60-as években jelentek meg. A tollak hosszas levélírásra ugyan nem voltak alkalmasak, de az 1, 2, X jelölések elhelyezésére sok százezer játékos használta őket. Forrás: Copyright/Kelemen Gergo

1953. november 25. fontos dátum a totó szempontjából. Az akkor megrendezett legendás angol-magyar labdarúgó mérkőzés hatására a Totó iránti érdeklődés kiugróan megemelkedett. Másik érdekes dátum és egyben történelmi jelentőség a totó életében 1956. október 23. Ezen a napon kapta kézhez Radspiller Béla Gyula a Totó addigi legnagyobb nyereményét, azaz 648 789 forintot, ami reálértéken mai napig is az egyik legnagyobb nyeremény, amit valaki a Totón nyert (az inflációt beleszámolva ez majdnem 40 millió forintnak felelne meg ma). Az angol mintára kialakított, 12-es főmérkőzéses Totó játékot 1964-ben 13 + 1-es struktúrára alakították át.

Ma is a sport támogatása a cél

A '90-es évektől fokozatosan épült ki a gépi fogadások infrastruktúrája, ezáltal biztonságosabbak lettek a fogadások a Totóban is és lehetővé vált a szombati játék is. Új sportfogadási lehetőségek is megjelentek, mint a Góltotó, majd a Tippmix és a TippmixPro. A 2013-ban elért több, mint 57 milliós főnyeremény a mai napig is rekord a Totó történetében.

Totó tippszelvény 1947-ben, a Totó indulásakor egy alapjáték 3 forint 30 fillérbe került. Egy év múlva a változatlan árú szelvényeken már két hasábot lehetett megjátszani: ezzel tovább emelkedett az országban a „Totó-láz”. Forrás: Copyright/Kelemen Gergo

Napjainkban a Szerencsejáték Zrt. sportfogadási kínálatában már hetente 20 sportágra lehet fogadni, és ezeken belül kb. 2000 darab eseményre. A Totó és a Góltotó játékadója teljes egészében a Sportalapba folyik be. A Tippmix és a TippmixPro játékadójának a fele szintén a Sportalapot gazdagítja, a többi játék játékadójának 12%-a is szintén a sport támogatását szolgálja. 2016-ban a Szerencsejáték Zrt. a bevételeiből összesen 8,7 milliárd forinttal támogatta a magyar sportot.

Akikre büszkék vagyunk

A Totó születésnapja alkalmából a Szerencsejáték Zrt. egy felmérést készített a játékosaik körében, hogy kiderüljön, mit gondolnak a magyarok a sportolóink teljesítményéről és kik azok, akikre igazán büszkék vagyunk. Ebből kiderül, számunkra a magyar sportsikerek leginkább azért fontosak, mert példaképül szolgálnak, emellett pedig a fiatalokat is ösztönözhetik a sportolásra. Nem elhanyagolható persze, hogy növelik a nemzeti összetartozás érzését és a közös szurkolás élménye is fontos szempont.

A megkérdezettek szerint az elmúlt 120 év 5 legkiemelkedőbb magyar sportsikere:

• Egerszegi Krisztina 5 olimpiai aranyérme
• Az Aranycsapat 6:3-as londoni győzelme
• Hosszú Katinka 3 olimpiai aranyérme
• A Kemény Dénes vezette magyar vízilabda-válogatott egymást követő három olimpiai aranyérme
• Papp László 3 olimpiai aranyérme

Hosszú Katinka Forrás: MTI/Kovács Tamás

Női sportolóink, akikre a legbüszkébbek vagyunk, a megkérdezett játékosok szerint sorrendben:

• Hosszú Katinka (úszó)
• Kozák Danuta (kajakozó)
• Egerszegi Krisztina (úszó)
• Görbicz Anita (kézilabdázó)
• Márton Anita (súlylökő)

Férfi sportolóink pedig:

• Cseh László (úszó)
• Szilágyi Áron (kardvívó)
• Berki Krisztián (tornász)
• Baji Balázs (gátfutó)
• Gyurta Dániel (úszó)

Cseh Laci Fotó: Mudra László - Origo

Csapataink:

• férfi vízilabda válogatott
• kajak - kenu válogatott
• Győri Audi ETO KC (női kézilabdacsapat)
• Telekom Veszprém KC (férfi kézilabdacsapat)
• női vízilabda válogatott

A válaszadók szerint a személyes kvalitásokon kívül (kitartás, szorgalom, tehetség/adottság) a legfontosabb tényező a sportolók sikerességében a megfelelő anyagi háttér és a lakosság fele egyöntetűen azt gondolja, hogy a sport támogatása az állam, illetve az állami tulajdonban lévő vállalatok kötelessége és feladata.