Folytatódik Magyarországon a gazdaság bővülése és a bérek emelkedése. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. (SZGK) friss prognózisában az szerepel, hogy idén 3,8 százalékos, 2018-ban pedig 3,7 százalékos gazdasági növekedés várható. A bérek idén 13 százalékkal, jövőre pedig közel 9 százalékkal ugorhatnak meg. Van egy jó hírünk az inflációról és az államadósság alakulásáról is.

Az SZGK szerint a növekedéshez mindkét évben a fogyasztás és a beruházás bővülése járul hozzá. Az idei első félévben a háztartások fogyasztása 4,1 százalékkal nőtt, az előrejelzés szerint ugyanez éves szinten 4 százalékos lehet. 2018-ban további 3,5 százalékkal emelkedhetnek a háztartások kiadásai.

A fogyasztás bővülését a háztartások jövedelmének növekedése okozta, amely elsősorban a csökkenő munkanélküliség és a növekvő bérszínvonal következménye.

A bérek az első félévben 12,5 százalékkal növekedtek, amihez egyaránt hozzájárult a minimálbér és a garantált bérminimum 12, illetve 25 százalékos emelése. Ezek a tényezők a reálbérek 2003 óta nem látott, mintegy 10 százalékos növekedését okozták éves összehasonlításban. Az előrejelzése szerint a nominális bérek idén 13, jövőre pedig 8,7 százalékkal növekedhetnek, ami a nettó reálbérek 10,4, illetve 5,5 százalékos növekedését jelenti. Örömteli hír, hogy ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta a május és július közötti időszakban új mélypontra, 4,2 százalékra csökkent. A Századvég arra számít, hogy az állástalanok számának további csökkenése várható 2018 végéig. A kutatócég azt is megjegyezte, hogy ezzel együtt is lehet még mit javítani, ugyanis ha a 15-64 évesek körében a foglalkoztatási ráta megegyezne a Csehországban mért adatokkal, akkor

mintegy 350–400 ezer munkahellyel lenne több Magyarországon.

A beruházások kapcsán azt kell tudni, hogy ennek volumene az első félévben 24,1 százalékkal növekedett. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kiugró eredmény a tavalyi gyenge bázisnak is köszönhető, amelyet az uniós források ciklikussága magyaráz: a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklus forrásait 2015 végéig lehetett felhasználni, míg az új költségvetési ciklus forrásait csak az idei évtől kezdték el nagyobb mértékben igénybe venni a gazdasági szereplők. A növekedést ugyanakkor a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és a társasági adó kulcsának idei csökkentése is elősegítette. A beruházások bővülése a Gazdaságkutató prognózisa szerint az idén 19,4, míg jövőre 5,4 százalékos lehet.

A SZGK nem változtatott az inflációra vonatkozó előrejelzésén, így a mutató értéke 2017-ben 2,4, míg 2018-ban 3 százalékos lehet.

A költségvetési hiány idén a GDP 1,8, míg jövőre a GDP 2,3 százaléka lehet. Ez azt jelenti, hogy a 3 százalékos maastrichti hiánycélt továbbra is sikerül tartani, amelyre a 2012-es évet megelőzően utoljára 2000-ben volt példa. Hasonló javuló trend látszik az államadósság alakulását vizsgálva: a 2016. év végi 74,1 százalékos GDP-arányos államadósság 2017 végére 71,9, 2018 végére pedig 70,3 százalékra csökkenhet.