Közzétette a kormány a nemzeti konzultáció kérdéseit

Vágólapra másolva!
Közzétette a kormány a Facebook-oldalán a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció hét pontból álló kérdőívét, amelyre november 24-ig lehet válaszolni. A kérdőívet postán kapja meg mindenki.
Vágólapra másolva!

Első pont

Az első pontban arról lehet nyilatkozni, támogatják-e, hogy

Egy két évvel ezelőtti írására hivatkozva azt írták: Soros hosszú évek óta azon dolgozik, hogy megváltoztassa Európát és az európai társadalmakat. Célját más civilizációs hátterű embertömegek betelepítésével akarja elérni. Terve bemutatásakor így fogalmazott: „az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente”.

Hozzátették: az Európai Parlament is támogatta az áttelepítési programokat, valamint a bevándorlási útvonalak létrehozását.

Második pont

A második pont szerint Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is

el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt.

Megjegyezték: a jól őrzött határok hatékony védelmet jelentenek az illegális bevándorlás ellen. Nem véletlen, hogy a Soros-tervnek fontos célja a határvédelmi kerítések lebontása, így a határ nyitása a bevándorlók előtt. Idézték a milliárdost, aki úgy fogalmazott, hogy „a mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”.

Harmadik pont

A harmadik pont szerint „a Soros-terv része, hogy

Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie”.
Soros György tavalyelőtti cikkét idézték: „ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani”. Megjegyezték: 2015-ben Brüsszelben döntés született arról, hogy első lépésként Magyarországnak 1294 bevándorlót kell befogadnia.

Hozzátették:

tavaly a bizottság felső határ nélküli elosztási kvótára tett javaslatot, Soros György javaslatával egybehangzóan létrejön az uniós Menekültügyi és Migrációs Ügynökség,

amely tovább gyengíti a nemzeti hatáskört a bevándorlás kérdésében. Ha a betelepítési kvóták életbe lépnek,

a magyaroknak már nem lesz beleszólásuk abba, hogy kivel élnek együtt a jövőben - írták.

Negyedik pont

A negyedik pontban azt lehet véleményezni, hogy „a Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy

Magyarázatként megjegyezték: Soros szerint az EU-nak „biztosítania kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatási költségeket - és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak”.

Hozzátették: Soros tavaly Brüsszelben azt is javasolta, hogy az EU a migrációs válság megoldása érdekében

csökkentse a közép-európai országoknak járó mezőgazdasági és kohéziós támogatásokat.

Ötödik pont

Soros György azt is el akarja érni, hogy

a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért - szól az ötödik kérdés.

Hozzáfűzték: Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy „aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása”.

Az Amnesty International többször is követelte annak az Ahmed H-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és ezért elítélték - írták.

Hatodik pont

A hatodik pont: a Soros-terv célja, hogy

az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon

annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.
Ehhez Soros György A nyílt társadalom című könyvét idézték, amely szerint „a nemzetállamok tekintélyének hanyatlása üdvözlendő fejleménynek minősül”. Megemlítették: a milliárdos arról is nyíltan beszélt, nem szabad feladnunk meggyőződésünket, hogy a migráció jót tesz Európának. Felszólította a nem kormányzati szervezeteket (NGO-k) és a vállalatokat, hogy legyenek a bevándorlás szponzorai. Arról is beszélt, hogy a kontinensnek végre aktív lépéseket kell tennie a nyílt társadalmak kialakítása érdekében - írták.

Hetedik pont

A hetedik pont szerint a Soros-terv része, hogy

politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket.

A magyarázat szerint a Soros-terv végrehajtásának legfőbb akadályai azok a kormányok, amelyek kiállnak a nemzeti függetlenség mellett, és fellépnek az illegális bevándorlás ellen. Soros György ma még azért nem tud évente egymillió bevándorlót Európába hozni, mert vannak olyan kormányok, amelyek tiltakoznak ez ellen - írták.

A magyar kormány eleget tesz a schengeni megállapodásnak, amikor megvédi a határokat, és kerítést épít, így nehezítve a Soros-terv végrehajtását.

Soros és több brüsszeli döntéshozó ezért támadja hazánkat - említették meg. Jelezték, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint azoknak a tagállamoknak, amelyek nem vesznek részt a betelepítési programban,

minden bevándorló után 78 millió forintos büntetést kellene fizetniük.

„Ez akkora összeg, amelyért egy magyar munkavállaló évtizedekig dolgozik” - írák.

Október második hetében postázzák

A dátumot Kovács Zoltán kormányszóvivő jelentette be az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában.

Mint mondta,

Budapesten kezdik az ívek postázását.

Hozzátette: mivel "látszólag elvontabb kérdésről van szó", magyarázatokat is fűztek a felvetésekhez.

Kovács Zoltán hangsúlyozta, ha nem vigyázunk, "fokról fokra beépülhetnek az Európai Unió eljárásrendjébe" a Soros-terv elemei, életveszélyes játéknak nevezve azt, ha illegális migránsok millióit engedik be az EU-ba és valakik ebben látják a jövőt.