Ilyen a magyar helyszínelők véres munkája

2017.10.06. 06:57

Rengeteg helyszínelős sorozat megy a tévében: CSI, NCIS és még sorolhatnánk. Mindegyikben nagyon modern és okos eszközöket használnak a bűntények felderítéséhez, pont ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy a magyar helyszínelők hogyan és milyen eszközökkel dolgoznak a valóságban.

A filmekben a bűntény lezárt helyszínére mindig megérkezik egy sötét öltönyös férfi vagy nő, és egy igazolványt felmutatva átveszi a nyomozást. A valóságban ez nem egészen így működik. Gárdonyi Gergely rendőr ezredes azt mondja, hogy Magyarországon a bűnügyi helyszínelésnek három szintje van, a városi, a megyei és a legmagasabb, az országos. Ettől függően választják ki, hogy milyen létszámra és felszerelésre van szükség.

Gárdonyi Gergely rendőr ezredesFotó: Polyák Attila - Origo

Városi szinten az egyszerűbb ügyek szemléje zajlik, megyei szinten pedig a fegyveres rablás, az emberölés és egy bizonyos érték feletti betörések- mondja az ezredes. Az országos, vagyis a legmagasabb szint, a Készenléti Rendőrség a Nemzeti Nyomozó Irodának dolgozik, de mivel

speciális és világszínvonalú eszközök állnak a rendelkezésükre,

ezért ha kell, akkor segítenek egy városi helyszínelésben a maguk modern eszközeikkel. Ebből a két részből áll a munkánk: vagy a Nemzeti Nyomozó Irodának dolgozunk, vagy kisegítünk másokat a speciális eszközökkel"

- osztja ketté a feladataikat Gárdonyi Gergely.

Ha itthon bűncselekmény történik, akkor először az úgynevezett egyenruhás rendőrök mennek ki, az ő jelentéseik alapján derül ki, hogy szükség van-e a bűnügytechnikai főosztályra. Ha igen, akkor a helyszínre megy egy szemlebizottság, amely egy nyomozóból, két vagy három technikusból áll, de ezt a csapatot pár szakértő is kiegészítheti, ha speciális bűncselekményről van szó. Például a munkavédelmi felügyelőségtől valaki, vagy akár egy fegyverszakértő. Először a helyszínt biztosító rendőr jelentését kell megnézni, ezeket előzmény-adatoknak hívják. Például, hogy ki tett bejelentést, és ha voltak a helyszínen mentők, tűzoltók, akkor ők milyen változtatásokat végeztek ott. Ezek nagyon fontosak, mert ha valami nem stimmel, akkor további vizsgálatokra van szükség.

Ezt követően közösen folyik a munka, a technikusok felveszik a védőruhájukat, hogy ne szennyezzék be a helyszínt, és ők se legyenek koszosak. A munkájuk két részből áll, az először végigfotózzák és videózzák a helyszínt. Ez akár több óráig is tarthat. Azután már elmozdítják a tárgyakat a helyükről és nyomokat keresnek rajtuk. Mindent számokkal jelölnek, mert kell írniuk jegyzőkönyvet és helyszínrajzot is, ezeken pedig mindennek stimmelnie kell. Amikor vége a helyszínelésnek, a szemlebizottság vezetője dönti el, hogy visszaadja vagy lezárja a helyszínt.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Gárdonyi Gergely miután elmagyarázta nekünk, hogyan dolgoznak a magyar helyszínelők, lekísért egy helyiségbe, ahol a kollégái bemutattak nekünk pár eszközt a repertoárjukból. Kicsit olyan érzésem volt, mint amikor James Bond lemegy Q-hoz a pincébe az új játékszereiért.

Papp Kornél rendőr százados fogadott minket a fehér szobában, ahol körben a fal mentén fehér polcok és asztalok voltak, rajtuk táskák és különböző kellékek. Egy elég bizarr eszközzel kezdte, aminek a neve egyszerűen véres ruhaszárító. Ide a vérrel szennyezett ruhákat tesszük be, ezeknél a nedvességtartalom teszi problémássá a bűnjelek rögzítését"- mondja a százados. A gép tudja tartani a hőmérsékletet és a páratartalmat, ezért egyszerűen kiszárad a ruha.

Van, hogy annyi vér kerül a gép aljára, hogy egy külön csapon kell leereszteni.

A tisztítását a manuális takarítás mellett UV fénnyel végzik, ami sterilizál.

Fotó: Polyák Attila - Origo

A következő egy 3D térszkenner, amit a helyszínen állítanak fel, három vagy négy állásban. A kamera hasonló képeket készít, mint a Google maps. Tizedmilliméter pontossággal szkennel mindent, jól lehet a képei segítségével rekonstruálni a bűncselekményt. Hozzátartozik egy kézi 3D szkenner is, ezt főleg térfogati nyomoknál használják, például akkor, ha egy lábnyomot találnak. Olyan, mint a modernkori gipszöntés"- egyszerűsíti le Papp Kornél.

A Rigaku lézer spektrométer egy lézersugarat lő ki az ismeretlen anyagra, és ha be van tanítva neki, akkor a visszaverődő hullámhosszból felismeri az anyag összetételét. Egyszerűen kiírja, hogy mondjuk kokain, amfetamin vagy sütőpor van az adott tasakban.

Van egy kamera, ami teljesen felforgatja az ujjlenyomat-keresés eddigi szabályait. A Ruvis Sirchie UV fénnyel világítja meg a falat, közben az állítható optikájú kamerán keresztül, feketében meglátjuk az ujjlenyomatot. Lefotózzuk azt, és meg is vagyunk. Nem kell adott esetben egy egész falat végig beecsetelni a porral, ki tudjuk jelölni pontosan, hol van a nyom.

Fotó: Polyák Attila - Origo

A véres ruhaszárítóhoz nagyon hasonlít a cián kabin, ami szintén az ujjlenyomatok keresésére szolgál. Vizet és pillanatragasztót kell beletölteni, amit a gép párologtatni kezd, ennek hatására például az üvegen teljesen láthatóak lesznek az ujjlenyomatok.

A talajradar pedig - ami első ránézésre úgy néz ki, mint egy fűnyíró –

a talajszerkezeti elváltozásokat vizsgálja, akár harminc méteres mélységig.

Szoktak vele keresni elásott tárgyakat, de akár holttestet is.

De a helyszínelők hőkamerákat is használnak, amivel képet is tudnak rögzíteni. A video pole kamera leginkább egy horgászbothoz hasonlít, akár négy méteresre is ki lehet nyitni, a végén van egy kamera és egy lámpa is. Ezzel a magasabb helyekre tudnak felnézni anélkül, hogy megerőltetnék magukat, vagy drónt használnának.

Az egyik szekrényük pedig tele van nagy táskákkal, mindegyiken „Röszke" felirattal. Előre összekészített táskák, ha találnak valamit Röszkén, akkor nem kell elvinni egy autónyi felszerelést, csak ezeket. Mivel Röszkén elég gyakori a kábítószerfogás."- mondja Papp Kornél rendőr százados.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Ez persze csak néhány eszköz a több százból, amit használnak. És ezek persze azok, amiket nekünk is megmutathattak. Mindegyikük sokat segít a bűnözők elfogásában.