Stefan Lengyel professzor az ipari formatervezés egyik valódi nagyágyúja. Pályája során szakmája legfontosabb díjait nyerte el. Termékei Red Dot és iF Design Hannover elismeréseket is kaptak, na meg több mint harminc másik díj is összegyűlt. Igaz, ezek mindegyikét németországi munkáival érdemelte ki, azért Magyarországon is elég maradandót és emlékezeteset alkotott. Elég csak például az egykor a 4-6-os vonalon futó "Bengáli" csuklós villamosra, magnetofonra, vagy automata gépsorra gondolni. Az esseni iparművészeti főiskola, később egyetem docense, majd tanszékvezetője volt. 20 éve nem járt már Magyarországon, amikor végül hazajött. 2001-től 2006-ig vezette a MOME Formatervező Tanszékét. Diákjai megtalálhatók szinte a világ minden táján a legmenőbb dizájnműhelyekben - ott ülnek a Miele, a Braun, a Mercedes és sok más cég tervezőasztalainál. Nemrég a MOME és a Mercedes dizájnközpontjának együttműködése kapcsán beszélgettünk a professzorral az egyetem új Műhelyházában, a zugligeti campuson.

Miért fontos az, ami most itt történik?

Fiatal, tehetséges hallgatóknak olyan szerszámot adunk a kezükbe és olyan képességekkel ruházzuk fel őket, amelyekkel meg tudják állni a helyüket a jövőben a szakmájukban. Ez történik itt most. Tehát mondhatni semmi különös, az iskola csak teljesíti a célját: jól képzett szakembereket enged ki. Egyébként hosszú-hosszú évekkel ezelőtt is mindig benne volt a levegőben, hogy járműtervezéssel is kellene itt foglalkozni. Bár akadt egy-egy hallgató, aki ilyen területen dolgozott, de rendesen felépített, teljes oktatás nem volt. Most olyannyira van, hogy még a Mercedesszel is közvetlen kapcsolatban vagyunk.

Stefan Lengyel termékei Red Dot és iF Desing díjakat is begyűjtöttek - neki köszönhetjük a "bengáli" villamost isFotó: Szabó Gábor - Origo

Mit is csinál itt a Mercedes?

Azért alakulhatott ki velük ilyen jó együttműködés, mert nekik alapvetően nagyon sok tapasztalatuk van abban, hogyan lehet iskolákkal együtt dolgozni. A kétezres évek elején felvettem a kapcsolatot egykori esseni hallgatómmal, Harald Leschkével, aki akkor a Mercedes Advanced Design vezetője volt, aztán mi is belevágtunk ebbe. Mindkét fél folyamatosan elégedett volt, hiszen nagyon jó munkák születtek, nagyon tehetséges diákok vannak itt. Az emberanyaggal nincsen semmi probléma. Volt olyan, aki két évre szóló ösztöndíjat kapott Stuttgartba, hogy ott dolgozhasson a doktori munkáján a Mercedes irodájában - az ő költségükre. Rengeteg példát említhetnék még. A világ nagyvállalatai amúgyis teli vannak az itt végzettekkel. Volt olyan, aki gyakorlatra ment ki a Mercedeshez, aztán végül ott tartották. Ez azt jelenti, hogy valamit azért jól csinálunk itt a MOME-n, és jó lehetőségeket biztosítunk. Annál jobb lecke sosem lesz egy hallgató számára, amikor láthatja a saját szemével azt, hogy egy világcég hogyan tervezi meg a sikertermékeit és még akár bele is szólhat a végeredménybe. Nem elmeséli valaki a katedráról, hanem a diák személyesen megtapasztalja. Tulajdonképpen feltártuk a világ számára a magyarországi lehetőségeket, illetve az itteni diákoknak a világban rejlő lehetőségeket.

A járműtervezés miért izgalmas dolog?

Napjainkhoz, a minket körülvevő világhoz hozzátartozik az autó. Civilizációnk egyik jelképe. Arról nem is beszélve, hogy milyen óriási feladata van a járműiparnak gazdaságilag. Ha ránéz az ember a statisztikákra, akkor láthatja, hogy a GDP milyen tetemes részét adja az autóipar. Itt Magyarországon is. Már ez a tény önmagában izgalmas, illetve a tudat, hogy ebben mi részt vehetünk. Vannak olyan diákok, akiknek pontosan ehhez a területhez van affinitásuk, tehetségük. Nekik hihetetlen élmény, hogy személyesen találkozhatnak azokkal az emberekkel, akik maguk tervezték azokat az autókat, amelyeket mindenki csodál, használ. Ez hihetetlenül motiváló.

"Feltártuk a világ számára a magyarországi lehetőségeket, illetve az itteni diákoknak a világban rejlő lehetőségeket"Fotó: Szabó Gábor - Origo

De élmény abba is belelátni, hogyan néz ki és működik egy tervezőiroda az iparon belül. Milyen összefüggések vannak, mennyire szabad egy tervező - ezt mind átláthatják. Az ipari formatervezés egy elképesztő világ. Szerintem elég nagy baj az, hogy Magyarországon sokan még mindig túl sok jelentőséget tulajdonítanak a kézművességnek, de a tárgyi világ tervezésében nem szabad ezt túlértékelni. Az természetes, hogy ez is beletartozik az általános művészeti képzésbe és kultúránk szerves része, de nem hasonlítható össze a járműiparral. Egy autót nem lehet otthon, házilag összerakni. Ahhoz nagyipar kell. A hagyományainkat is ápolni kell nyilvánvalóan, de közben ne felejtsük el, hogy mit hoz a technológia. Technológia nélkül nincs semmi. És a technológia elképesztő dolgokat szül. Elég, ha csak arra gondolok, hogy a nyolcvanas évek elején milyen telefonokat terveztünk Németországban. Gyönyörűek voltak, de ma már egy vékony üveglap, amin keresztül kapcsolatban vagyok az egész világgal. Vagy a tévék. Hihetetlen, meseszép szekrény méretű készülékeket álmodtunk meg. Most már ez is csak egy üveglap, amit felakasztok a falra. És ezt nem a művészek igényei formálták így, hanem a technológia tette lehetővé, és a fogyasztók igényei csak ezután idomultak ehhez. Ezt csak azért mondom, mert formatervezőként nem szabad túlságosan művészkedni, a művészi énünkre hallgatni, makacskodni, megtagadni ezeket a dolgokat, az ipari tervezést, hanem egyszerűen alázattal kell dolgozni. Meg kell barátkozni a globalizációval és azzal, hogy nincs olyan, hogy magyar, francia, vagy kínai tévé. A tévé ugyanaz a lapos készülék mindenhol.

Na, de miért ne lenne az mindenki számára vonzó, hogy egy olyan terméken dolgozhat, amelyet aztán a világ minden pontján látni és használni fognak?

Ez a lényeg, persze! Természetes, hogy vonzó, nagyon izgalmas olyan dolgokon dolgozni, amelyek társadalmi szerepet vállalnak. És itt van a különbség az ipari formatervezés és az iparművészet között. Egy jól megtervezett autónak formailag és esztétikailag jóval nagyobb hangsúlya, jelentősége van, mint egy művészeti alkotásnak. Beszélhetünk itt egyébként a társadalmi elismerés problémájáról is. Történetesen arról, hogy hová is sorolják be az ipari tervezőt, aki mondjuk székeket, vagy autókat tervez.

"Az ipari formatervezés egy elképesztő világ"Fotó: Szabó Gábor - Origo

Vannak olyanok, akik azért iszonyatosan nagy sztárok lettek a székeikkel, és már inkább művészként tekintenek rájuk.

Persze, hogy vannak! Ötvenes években született a Citroënnek a béka formájú autója. Olyan volt, mint egy űrhajó. Nagy szám volt akkoriban. Egy szobrászművész tervezte. Se előtte, se utána nem tervezett autókat. Vannak ilyenek. Egy sztárdizájner pedig azért lesz sztár, mert olyan dolgokat tervez, amelyek jól mutatnak a médiában is, szenzációkeltés, de lehetnek valós újdonságok is. Azonban az autótervezés egy kollektív munka, melyen egy csapat dolgozik együtt. 15-20 ember rak össze egy autót.

Na, igen, de még az autótervezők között is vannak sztárok. Gondoljunk csak mondjuk Chris Bangle-re a BMW-től, akit már életében legendaként emlegetnek holott egy nagyon megosztó autót tervezett a bajoroknak.

Lehet, hogy nagy név lett, de egy kézzel meg lehet számolni, hányan vannak ilyenek. Amúgy pedig nem dobott nagyobbat, mint az elődje, mondjuk, a hetvenes években. Csak az akkor nem szólt akkorát. De gondolhatunk az Audi TT vezetőtervezőjére is, aki már a KIA-nál dolgozik, belőle sem lett sztár. Holott tervezett valami olyan egyedülállót, ami a mai napig fut. Nagyon nehéz találni még egy olyan tervet, ami ennyi ideig sikeres, mint a TT.

Futurisztikus tervek a MOME hallgatóitólFotó: Szabó Gábor - Origo

Sokkal több jó tervező van, mint gondolnánk. A jó végeredmény viszont azon múlik, hogy a gyártó és a marketingje is van-e ugyanolyan jó, mint a tervező. Ott van a Kartel cég, amelyik egyszerű műanyag székkel jött ki. Találkoztam a tulajdonossal, aki elmondta, hogy a formatervezés után a mérnökök még egy évig kínlódtak azzal, hogy a fém lábakon normálisan megálljon a műanyag szék. A forma megálmodója mellé még kellett valaki, aki megértette azt, hogy mire gondolt a költő. Vagy említhetném az Artemide céget. Nevezetes lámpa és műanyag lakberendezési tárgyak gyártója. A Tizio asztali lámpájuk évtizedek óta korunk egyik legjelentősebb design terméke. Tipikus gémeskút alakú lámpa. Évekig minden magazinban azt lehetett látni. A cég tulajdonosa egy mérnök. Beszélgettünk arról, hogy egy olyan kis cég, mint az övé, Milánó mellett hogyan tud ilyen drága dolgokat gyártani, drága szerszámokat és eszközöket tartani. Azt mondta, hogy ő nem abból él ám, hogy szép dolgokat csinál. Valójában abból él, hogy ő gyártja a világ egyik legnagyobb autógyártójának az ablakmosó víztartóját.

Mi az a dizájn egyébként?

A dizájn feladata a technológiát beépíteni a kultúrába. Másként megfogalmazva, a dizájn feladata a termék és az ember kapcsolatának megteremtése. Ha tetszik a termék, ha könnyű azt kezelni, akkor már megvan a kapcsolat ember és eszköz között. Nem lehet olyat csak úgy kijelenteni, hogy hű, de jó dizájn! De kinek? Először az embert kell megismerni, hogy tudjam aztán azt, hogy milyen legyen a tárgy, amit ő megért. Szerintem egyértelmű, hogy a vizuális kultúra fejlődésére tett hatása ma egy autótervezőnek nagyobb, mint egy képzőművészek. Hányan látják a múzeumokban a kortárs alkotásokat? Néhány ezren. Az autókat viszont milliók. Mindkettőre szükség van, csak nem ugyanolyan hatású a kettő. Na, de visszatérve: nem maga a tárgy a dizájn. A dizájn, az a kapcsolat. Viszont nincs is olyan dizájn, amely a világ összes kultúrájában jónak számít, azaz amelyik a világ minden pontján meg tudja teremteni a kapcsolatot az eszköz és az ember között. Persze a globalizációnak köszönhetően van, ami mindenhol ugyanolyan. Mint mondjuk az iPhone. De ez egyáltalán nem baj, nem hiba. Ha van egy olyan világcég, mint az IKEA, melyik kihoz egy öt eurós kisasztalt, aminek van négy lába, aztán kész, akkor az nem számít bűnnek attól, hogy az nem egy művészeti alkotás. Viszont állati praktikus. A dizájn nem technikai, nem művészeti, hanem társadalmi jelenség. A dizájn csak konkrétan meghatározott társadalmi körben, környezetben érvényes.

"Először az embert kell megismerni, hogy tudjam aztán azt, milyen legyen a tárgy, amit ő megért"Fotó: Szabó Gábor - Origo

Miért jó a Mercedes?

Mert az autó technikailag tökéletes, dizájnban pedig élenjáró és egyúttal képviseli azt a vonalat, ami az általános ízlésnek is megfelelő.

Na, jó, de azért egy Merci nem néz ki rosszul.

Nem is mondtam ezt. Szép az. De most az, hogy Audi, Mercedes, BMW? Az már csak ízlés kérdése. Sokan esküsznek valamelyik márkára. Nem is ez most a világ legnagyobb kérdése. Sokkal inkább az, hogy milyen üzemanyagot lehet majd használni. Meddig lehet egy várost úgy tönkretenni, hogy csak hathengeres autóval tudunk elmenni zsemléért. A világ komplexebb ennél. Sok mindennek kell még megtörténnie a világban. Nem az a legfontosabb kérdés, hogy jól néz-e ki az autó. Nagyobb kérdések is vannak ma a világon.

A MOME campusfejlesztése
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem campusfejlesztése 2014-ben indult el. Cél a Kreatív Innovációs és Tudáspark kialakítása, amely a mai kor követelményeinek megfelelő körülményeket teremt Közép-Európa legjelentősebb kreatív központjának. Az egyetem jelenlegi épületállománya – közöttük a Farkasdy-ház és a Gondűző-villa – minden részében megújul, továbbá felépül a Technológiai park és a Tudásközpont, valamint a BA-képzésnek helyet adó B-épület. A beruházás része a park teljes megújítása is, szem előtt tartva az ősfás jelleget és a kiemelkedően természetközeli hangulatot. A Technológiai parkban három funkciócsoport kap helyet, két épületben: a Műhelyház, a Műterem- és Médiaház. A Műhelyház a gyakorló-kísérletező munka helyszíne, manuális tevékenységekre szerveződött műhelyek és stúdiók összessége. , a Műteremházban a kísérleti és manuális tevékenységek zajlanak, míg a Médiaház a digitális képalkotásnak ad otthont. A beruházás építtetője a MOME, a fejlesztést Fürjes Balázs, az egyes kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos felügyeli és irányítja.