Pár évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy a hetente antiszemita botrányokat produkáló, cigány-ellenes retorikát folytató Jobbik és az SZDSZ-szalon állandó résztvevői egymásra találnak. Csak aztán jött egy váratlan tulajdonos-váltás Vonáék életében, Simicska Lajos milliárdos üzletember érkezésének köszönhetően a Jobbik korábbi világmegváltó céljai arra redukálódtak, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt eltávolítsák az útjukból, és átvegyék a kormányrudat. Korábban többször is írtunk róla, hogy a Jobbik szellemisége semmit sem változott, ugyanaz az antiszemita párt maradt. Ez azonban egyáltalán nem zavarja a balliberális politikai elitet, hiszen hőn áhított céljuk ugyanaz, mint Simicskáéknak. A HVG hatalmasat robbantott: olyat nyalt alá Vona Gáboréknak, hogy az még a jobbikos pártlapnak, az Alfahírnek is nehezére esett volna.
Nem lehet tudni pontosan, hogy mi történt a HVG szerkesztőségével, mindenesetre legutóbb egy exkluzív Jobbik-különszám jelent meg tőlük.
Már a címlap láttán is egész biztos, hogy hátast dobnak a lap régi olvasói, ugyanis a szebb napokat látott hetilap öles címben hirdeti, hogy Orbán halállistáján van a Jobbik. Ha ezek után nem megy el a kedve a törzsolvasó-gárdának, akkor egy mélyinterjút is olvashatnak Vona Gáborral.
Az interjút alkotó tipikus balliberális kisújságíró, a lap szellemi verőlegénye érzékeli a változó idők szelét, de azt is próbálja elhitetni, hogy neki nem is annyira tetszik ez a folyamat, ezért az interjú készítőjeként formabontó módon sikeresen elhatárolódik magától. Közösségi oldalán azt írja, hogy „az interjút én csináltam, ami nem garancia arra, hogy az én cipőm Duna-parti másolatába néhány évtized múlva egy akkori ifjú jobbikos nem fog beleköpni." Vagyis, a tipikus balliberális hősiesség: kint is vagyok, meg bent is.
Az interjúból kiderült, hogy a balliberális kisújságíró olyan magas szinten műveli az alákérdezés műfaját, hogy azt Észak-Koreában is megirigyelnék.
Olyan izzasztó kérdéseket tett fel Vonának, hogy „a Jobbik ismét belekerült a politikai viták sűrűjébe. Ön szerint mi az oka?"
De ha kellett, kisegítette az amúgy (a törleszkedő interjú miatt) nem nehéz helyzetben lévő pártelnököt: „a pártja jelen pillanatban nem tűnik annyira félelmetesnek." Ha valaki esetleg nem bóbiskolt el az interjú harmadánál, akkor arra az érdekes kérdésre is választ kapott, hogy melyik pártokkal lépne koalícióra Simicska pártja. Az a Jobbik, amelyik csak veszített szavazókat az elmúlt hónapokban...
Nemcsak az interjúkészítő újságíróművész brillírozott a héten, hanem egy überliberális alkotó is megmutatta, hogy ha igazán kell, odateszi magát.
A sokat sejtető „Itt az ideje kiállni a Jobbik mellett" című véleménycikke egészen példás módon kapcsol Alfahír-üzemmódba, maximális profizmussal védi meg Vonáékat úgy, hogy zárójelbe teszi, hogy volt (van) egy jó 15 év zsidólistázós korszaka a pártnak:
Eljött az ideje annak, hogy politikai szim- és antipátiára tekintet nélkül mindenki, akinek számít a jogállamiság minimuma, kiálljon a Jobbik állami ellehetetlenítése ellen. Ami itt van, az nem jogbiztonság. Nyilván nem könnyű azoknak a szólás- és cselekvési szabadságát védeni, akiknek amúgy gyűlöljük a szólás- és cselekvési szabadságát (hadd ne idézzem ide a párt elmúlt 15 évének számos fénypontját a cigányozástól a parlamenti zsidólistán át a Magyar Gárdáig), de nincs is sok választásunk.
Két éve még a nagy Jobbik-átverésről cikkezett a HVG. A lap azt írta, hogy "a Jobbik pénzt, tanácsadókat és fáradságos munkát nem kímélve próbálja átalakítani az imázsát. Ezért fényképezik Vona Gábort kiskutyákkal, ezért beszél a Jobbik elnöke egyre többet a békéről, ezért nevezi Török Gábor „nyugodtradikálisnak" a párt új irányát. Csakhogy ha felhajtjuk a leplet, mindig kibújik alóla az emberek frusztrációját politikai haszonszerzésre használó gyűlöletpolitika. Cigányok megöléséről fantáziálgatni, zsidókat listázgatni vagy Putyin karjai közé rohanni ugyanis pontosan annyira békés és nyugodt, amennyire egy Jobbik vezette ország az lenne." A cikk írója hozzátette:
a Jobbik pontosan ugyanaz a szélsőséges párt, amelyik korábban volt. A csomagolás változott, a tartalom nem. Persze a csomagolással is el lehet adni a húst a piacon, ez a marketing lényege. Csak ha már hazavittük és kibontottuk, derül ki, hogy hús nem egyszerűen romlott, hanem egyenesen mérgező.
2015-ben Tamás Gáspár Miklós sem volt ilyen engedékeny hangulatában, Vonát a Jobbik führerjének nevezte. Kétségkívül változnak az idők.
Furcsa helyzet: a perifériára szorult, szavazónélküli, egykori SZDSZ-holduvar összefeküdne a Jobbikkal, például Heller Ágnes szellemi vezetésével. A baloldali MSZP viszont a sarkára állt: a választmányi ülésükön eldöntötték, semmiféle együttműködés nem lehet az antiszemita, cigányellenes Jobbikkal.