Kiderült, így lobbizott Soros Magyarország ellen

2017.10.25. 10:01

Pontos képet kaphatunk Soros György Magyarország elleni tevékenységéből azokból a kiszivárogtatott dokumentumokból, amelyek az amerikai tőzsdespekuláns politikai befolyásszerzéséről szólnak az Európai Unió intézményeiben. Az iratokból kiderült, hogy milyen jól felépített módszerekkel követett el mindent a milliárdos, hogy hazánk a szégyenpadra kerüljön 2014-ben.

Mint arról korábban beszámoltunk, sajátos és egyben mindent átszövő intézményrendszert hozott létre Soros György Brüsszelben. Az amerikai tőzsdespekuláns emberei és szervezetei gyakorlatilag az összes döntéshozatali fórummal kapcsolatban vannak, így nagyon könnyedén tudják befolyásolni a politikai folyamatokat. Soros tevékenységének köszönhetőek többek között a Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárások is.

2016 nyarán a DC Leaks heckercsoport által nyilvánosságra hozott, a Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations – OSF) szervereiről letöltött több ezer dokumentum között néhány tucat a szervezet brüsszeli központjának, az Open Society European Policy Institute-nak (OSIPE) a tevékenységét mutatja be.

Soros György széles kapcsolathálóval bír az uniós intézményekbenForrás: MTI/EPA/Clemens Bilan

Kisebb ellenállás felé megy a Soros-lobbi

Az Európai Parlamentben lévő 751 képviselő 8 frakcióban és 24 bizottságban végzi a munkáját, de emellett megtalálhatóak még az úgynevezett intergroupok (közös munkacsoportok), ahol egy-egy téma mentén egy véleményen lévő képviselők közös platformot alkotnak. A szervezetrendszer mögött ott van még, hogy az egyes képviselők tagállamokat is képviselnek, adott tehát egy nagyon sokszínű, az érdekeket nem egyféleképpen adoptáló rendszer.

A lehetőség, hogy ezen képviselők között informális módon szövetségeket alakítsanak ki, az olyan típusú szervezetek számára, mint az OSIPE több, mint kecsegtető. Természetesen a bizottságnál is hasonló a helyzet, pontosan tudják, hogy ki milyen pártcsaládból érkezett, kit milyen téma érdekel, és a tágan értelmezett lobbi ott próbálkozik, ahol kisebb ellenállást érez a saját ügyével szemben.

Mindennapos kapcsolat

Ez tehát az a környezet, ahol az OSIPE a nyílt társadalom eszméjét közvetíti, és tény, hogy a nyugat-európai liberális és baloldali képviselők és biztosok nem is látnak ebben semmi kivetnivalót. A dokumentumok alapján a nyílt meghallgatások és zárt ajtók mögötti tárgyalások és megbeszélések, referálások szinte mindennaposak az OSIPE és az unió vezető rétege között.

Mindennek a legújabb bizonyítéka az volt, hogy az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága nagy többséggel szavazott meg egy olyan módosítást a dublini rendszerben, ami lehetővé tenné újabb migránsmilliók könnyített beérkezését az unióba. A bizottságban Sorosnak abszolút többsége van, mivel a tagok jelentős része rajta van az amerikai milliárdos által megbízhatónak tartott politikusok listáján.

Az Európai Bizottság több tagjával személyesen találkozott SorosForrás: Anadolu Agency/Dursun Aydemir

2015-től a migránsok a legfontosabbak

Az OSIPE – az egész Soros-birodalomhoz hasonlóan- tisztában van saját befolyásával, és növelni akarja azt. Szakértőként tekintenek a szervezetre, amely témáiban – nyílt társadalom, egyenlőség, diszkrimináció, jogállam, kisebbségek, jogállamiság védelme, civil szféra erősítése – igen sarkos liberális álláspontot képvisel. Mivel nagyrészt társadalomtudományi kutatást végeznek, és ezek eredményeit építik be kapcsolatrendszerükön keresztül az EU-s jogalkotásba, nagyon fontos megemlíteni, hogy az egyik dokumentumban nyíltan kimondják, a tudományos kutatás számukra az advocacy egyik eszköze. Ez az objektivitásukat erősen megkérdőjelezheti (hiszen a társadalomtudományi kutatásban minden attól függ, honnan nézzük).

A stratégiáikban azt is kijelentik, hogy 2015-től kezdődően a migránsok és menedékkérők jogainak védelme jelenti számukra a legfontosabb prioritást. A dokumentumokból az is egészen nyilvánvaló, hogy bizonyos országokkal kapcsolatban (nem meglepően Magyarország is része ennek a csoportnak) kifejezetten közbenjárnak a bizottságnál és a parlamentnél, hogy azok szankciókat fogadjanak el, eljárásokat kezdeményezzenek. Rendszeres és közvetlen kapcsolataik révén ez is lehetséges számukra.

Stratégiaváltozás

A migrációval kapcsolatos stratégiaalkotásban szorosan együttműködnek személyesen Soros Györggyel, az OSIFE-vel, az International Migration Institute-tal és más kollégákkal azért, hogy választ tudjanak adni a földközi-tengeri válságra, de egyben azért is, hogy lecsökkentsék a hivatalos dokumentumok nélkül Európába érkező migránsok és menedékkérők elleni adminisztratív visszatartó erőt, és hogy javítsák a kitoloncolással kapcsolatos normák jogszerű betartását.

2015-ben Soros György megváltoztatja személyes advocacy tevékenységének fókuszát, amiben az OSEPI tanácsadóként jár el személyesen neki és titkárságának azért, hogy elérje az EU politikai szintjét és vezetőit, és utóköveti Soros személyes tevékenységét. Soros György 2007 óta gyakorlatilag minden befolyásos uniós vezetővel találkozott, mindez dokumentálva van. A 28 biztos közül is nagyon sokkal személyesen találkozott az elmúlt években.

Az illegális migráció támogatásában az élen jár a Soros-hálózatForrás: AFP/Angela Rios

Sarkos világképüket jól példázza az a szintén a dokumentumokban szereplő nézőpont, amikor a 2016-os brüsszeli terrortámadás után, az OSIPE megbízott vezetője úgy nyilatkozott, hogy ebből a támadásból is azt kell leszűrni, hogy még jobban kell védeni a nyílt társadalmat. A támadások tekintetében Magyarország folyamatosan célkeresztben van az OSIPE munkájában.

Támadás Magyarország ellen

Egy Magyarországról szóló dokumentumban egyenesen arról tudósítanak, hogy 2014-ben hogyan tettek „robusztus erőfeszítéseket” annak érdekében, hogy az EU intézményei Magyarország felett tartsák a szankciók lehetőségét. A 2014 májusában (tehát a magyar parlamenti választások után nem sokkal) készült dokumentum 8. pontjában a magyarországi tevékenységüket értékelik.

Miért kell EU-s szintű jogvédelem/advocacy tevékenység? A magyar kormány nagyon érzékeny az Európai Bizottságtól és az Európai Parlamenttől érkező kritikákra. Mindkét intézménynek hatása van arra, hogy különböző komolyságú szankciókat fogadjanak el Magyarország ellen.

Advocacy tevékenység: Az OSEPI közvetlen kapcsolatot épített ki az OSIFE Magyarország projektjének támogatottjai és a bizottság eurokratái, valamint az Európai Parlament képviselői között; és támogatta őket abban, hogy a legjobb módon és időzítéssel tudják eljuttatni ezeket az információkat; valamint informálta őket arról, hogy az EU-jog mely pontjaira hivatkozhatnak.

Az Európai Parlamentben is sok megbízható embere van SorosnakForrás: Origo

Hatás: Az OSEPI és az OSIFE támogatottak közös erőfeszítése robusztus választ váltott ki az EU-ból. A magyar kormányon kívül az EU-nak nem volt más angol nyelvű információforrása vagy szakvéleménye a kormány által bevezetett reformokról. Az OSEPI megszervezte a találkozókat az Európai Parlament képviselői és a támogatottak között az EP országlátogatása keretében. Az EP jelentése Magyarországról ugyan jogi kötőerővel nem rendelkezik, de a valaha volt első eset volt, hogy egy tagállamot kritikával emeltek ki, és az pártokon átívelő támogatást kapott. A bizottság megtartotta a szankciók veszélyét Magyarország felett, ami néhány kisebb változáshoz vezetett, például néhány szabály visszavonásához, amely veszélyeztette a bírói függetlenséget.

Tanulság: A siker legfontosabb alkotóeleme az OSEPI által lebonyolított két korai utazás volt Magyarországra, amikor a helyi támogatottaktól gyűjtöttek információt, valamint az, hogy Brüsszel és a magyar támogatottak folyamatosan kommunikáltak arról, hogyan lehetne a vitát európai szintre eszkalálni. A helyi támogatottak eleinte nem voltak tisztában azzal, hogyan érjék el az EU-t, mint ahogy azzal sem, hogy az EU tud nyomást gyakorolni Magyarországra, tehát a kétirányú kommunikáció segítette őket, hogy tudást szerezzenek az EU-ról és kapcsolatba kerüljenek a képviselőivel.

Összehangolt akció

Az OSEPI átvette a HRDN (brüsszeli emberi jogi NGO-kat tömörítő ernyőszervezet) belső, EU-val kapcsolatos munkájának a koordinálását. Az egyik kolléga vezette a közös nyilatkozat megírását az Európai Parlament szavazásával kapcsolatban az alapvető jogokról szóló jelentésről. A nyilatkozat nagyban segítette a jelentéstevő által javasolt szöveg alkalmazását.

Ugyanez a kolléga részt vett az OSF magyarországi fejleményekről szóló vizsgálatában is, azáltal, hogy EU-s nézőpontot hozott bele és a brüsszeli partner civil szervezetek gondolatait adta hozzá; és informális csatornákon szerzett támogatást a magyar jogállamiság ügyének napirenden tartásához. Az OSIPE helyettes vezetője Washingtonban vett részt egy vitán, amit az OSIFE vezetője és a Magyar Helsinki Bizottság szervezett, „Magyarország és a hanyatló demokratikus értékek címmel”.

A kiszivárogtatott dokumentumok - jellegükből fakadóan - nem alkotnak koherens egészet, inkább csak apró építőkockák, vagy picike ablakok, amiken keresztül bepillanthatunk az OSF egyik legfontosabb szervezetének kulisszái mögé. Mivel a dokumentumok nagy részét belső használatra szánták, nincs benne „máz”, ami lenne, ha a sajtónak készülne, és nem is becsülik alá önmagukat, tehát valamennyire valós képet nyújt a tevékenységükről.