A kalózok főleg amerikai és nyugat-európai hajókat rabolnak ki.
Könnyen mozdítható tárgyakra és pénzre utaznak. És általában meg is találják, ezen a körnényeken sok a kereskedelmi hajó, amelyeken sokszor sok pénz van, a különféle vámok és a kikötői díjakat miatt. Ha csak pénzt visznek el a kalózok, akkor még szerencsésen jár a legénység.
Gyakran túszul ejtenek pár embert, akikért utána váltságdíjat követelnek, de olyan is előfordult már hogy a legénységet csónakba tették és az egész hajót ellopták.
A legveszélyesebb területek egyértelműen Afrika és Indonézia partjai. A kalózok kedvelik a szorosokat, mert ott a nagy hajóknak le kell lassítaniuk, így könnyen utol tudják érni a kicsi és mozgékony hajóikkal. Általában több kisebb hajóval támadnak egyszerre, az egyik szembe megy a kiszemelt hajóval, és miközben a kapitány azon van, hogy elkerülje az ütközést a többi kis hajó megtámadja. A másik kedvenc helyük a nyílt tenger, vagy azok a területek, amelyek kormánya képtelen rendet tartani a hozzájuk tartozó vizeken. Ilyen például Szomália, amelynek partjai különösen veszélyesek.
Az ország nagyon elszegényedett a hosszú polgárháborúban, rengeteg a szegény.
A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara szerint érdemes bő 200 kilométerrel elkerülni az afrikai ország vizeit. Az amerikai tengerészetnek több hajója is cirkál a szomáliai partoknál, hogy felvegyék a harcot a kalózokkal.
Bizonyos kormányok gyakran egy külső céget bíznak meg azzal, hogy tartsák fent a rendet, de ezek a szervezetek is gyakran inkább rabolnak a felügyelet helyett.
A kalózok nem válogatnak a hajók között, nem érdekli őket, hogy éppen kik utaznak a hajón vagy mit szállítanak. 2008-ban a 2004-es nagy cunami által leginkább sújtotta vidékre, az indonéziai Aceh tartományba tartott az ENSZ egyik hajója, ami élelmiszert vitt volna a térségbe, de a kalózok teljesen kifosztották.
Becslések szerint a támadások évente több milliárd dollárnyi kárt okoznak.
A kalózok raboltak el egy magyar férfit is múlthéten, hat társával együtt Nigéria partjainál egy német teherhajóról. A támadás után a hajó megmaradt 12 fős legénységével elhajózott Nigéria közeléből.
A Terrorelhárítási Központ válságközpontja már dolgozik az ügyön, felvették a kapcsolatot más partnerszolgáltatókkal, jelenleg információt gyűjtenek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megerősítette az emberrablást, de egyelőre nem tudnak arról, hogy a kalózoknak követeléseik lennének. A férfi akár napokon belül is hazajuthat, de olyan is előfordult már, hogy a kalózok több mint 100 napig tartották fogva a túszaikat, és csak váltságdíj ellenében engedték el őket.