A 2017. októberi felmérések alapján kétharmados többséget szerezne a Fidesz–KDNP az Országgyűlésben – derült ki az Origo által készített mandátumbecslésből. E havi becslésünkhöz hét intézet (a Nézőpont Intézet, az ZRI Závecz, a Publicus Intézet, a Republikon Intézet, a Medián, a Tárki és a Századvég) számait használtuk föl. A mandátumszámok meghatározásához a feltételezett listás eredményeket vettük figyelembe. A Fideszről egyébként legutóbb 2006 júniusában jelent meg olyan kutatás, ahol a második helyen álltak.
A hét intézetnél a biztos szavazók körében
a Fidesz–KDNP összevont támogatottsága 52,57 százalék volt.
A második helyen a Jobbik állt 16,28 százalékkal, a harmadik helyen az MSZP végzett 11,71 százalékkal. A Demokratikus Koalíció 6,28, az LMP 5,85, az Együtt 1, a Párbeszéd 0,57, míg a Magyar Liberális Párt (MLP) 0,43 százalékot ért volna el. A becslésünket úgy készítettük el, hogy a 2014-es országgyűlési választáson együtt induló alakulatok (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd, MLP) eredményeit összeadtuk (19,99 százalék).
A mostani mandátumbecslésünkben, azokban a nagyvárosi körzetekben, ahol a Fidesz és a baloldal közötti különbség a kormánypártok javára öt százalékponton belül volt, ott a mandátumot a baloldalnak adtuk. Mindezek alapján
a Fidesz–KDNP 144, a közös baloldal 27, a Jobbik 21, az LMP pedig 7 mandátumot szerezne
az új parlamentben. A baloldal csak egy egyéni kerületet nyerne, Angyalföld-Újlipótvárosban diadalmaskodnának. 2014-ben tíz egyéni kerületet nyertek a baloldali erők.
A mandátumbecslés is azt mutatja, hogy a 2014-es országgyűlési választás óta nem változtak érdemben az erőviszonyok. A budapesti körzetekben direkt felfelé módosítottuk a baloldal várható eredményét (vagyis, akkor is baloldali győzelemmel számolunk, ha a Fidesz 5 százalékkal vezet, azért, hogy megnézzük, mi az az eredmény, amit a számukra legeslegjobb esetben elérhetnek), mivel 2014-ben is a fővárosban érte el a legjobb eredményét a balliberális ellenzék. Egyébként 2017-ben az időközi választásokon a baloldal csak egy budapesti körzetben tudott győzni, míg a vidéki városokban vagy nem indult el, vagy pedig súlyos vereséget szenvedett.
Októberben egyébként még a Momentum Mozgalom ért el 2,43 százalékpontos támogatottságot a felmérések szerint, valamint a Kétfarkú Kutyapárt 1,14 százalékot. Az ő eredményeiket nem számítottuk bele a közös baloldali indulásba, mivel korábban
többször is kijelentették, hogy nem kívánnak a 2014-ben is megbukott pártokkal közösen indulni.
Nagy kérdés, hogy a gyenge felmérési eredményeket látva, hogyan is döntenek majd az önálló indulás kérdésében az előbb említett erők.
Botka László bukása után úgy tűnik, lesz közös baloldali listaállítás. A baloldali összefogásnak minden bizonnyal nem lesz része az LMP és a Momentum sem, mivel mindkét párt illetékes testülete az önálló indulás mellett döntött. Szintén nem lesz része az összefogásnak a Jobbik, mivel az MSZP többsége elvetette ezt a megoldást. Jelenleg úgy néz ki, hogy az az Együtt és a Párbeszéd sem akar közösködni a szocikkal, de Gyurcsány Ferenc is jelezte, külön listát akar.
Ha az utóbbi forgatókönyv érvényesül és mégsem lesz teljes összefogás, és a baloldali erők minden körzetben külön jelöltet állítanak, akkor szinte biztosra lehet venni a kormánypártok kétharmados győzelmét, sőt akkor lehet a XIII. kerületben is nyerni tud a Fidesz jelöltje. Nagy kérdés az is, hogy a kisebb baloldali-liberális szereplők hogyan döntenek majd 2017–2018 fordulóján, mivel egy-egy választókerület végeredményét nagyban befolyásolhatja az ő szereplésük, legfőképpen Budapesten és a nagyvárosokban.