Gordon Brown: Washington félrevezette Londont az iraki háború kapcsán

2017.11.05. 16:50

Gordon Brown volt brit miniszterelnök szerint a 2003-ban megvívott iraki háború előtt az amerikai hírszerzésnek is komoly kétségei voltak afelől, hogy Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimjének voltak-e tömegpusztító fegyverei, de ezeket nem osztotta meg Londonnal.

Kedden jelenik meg Gordon Brown, korábbi brit miniszterelnök My Life, Our Times című önéletrajzi könyve. Mint ahogy ilyenkor lenni szokott, a megjelenés napját megelőzően reklámfogásként és kis ízelítőként az írásból megjelentek érdekesebb részletek a sajtóban. A politikus nem kevesebbet állít: Washington úgy vonta be London-t az iraki háborúba, hogy nem osztottak meg egy háború előtt készült hírszerzési tanulmányt, amiben az állt, hogy annak idején az amerikai szakszolgálatoknak nem volt tudomása tömegpusztító fegyverek létéről és iraki nukleáris fejlesztési programról. A munkáspárti politikus szerint ez felért London szándékos félrevezetésével.

Brown szerint a katonai beavatkozást Irakban nem lehet „arányos válaszlépésnek" tekinteni

Brown, aki Tony Blair munkáspárti kormányának pénzügyminisztere volt az iraki invázió idején, könyvében felfedi, hogy Donald Rumsfeld akkori amerikai védelmi miniszter utasítására a háború előtt készült egy hírszerzési tanulmány. E szerint

az amerikai szakszolgálatoknak annak idején nem volt tudomásuk biológiai és vegyi fegyverek előállítására, tesztelésére vagy tárolására alkalmas iraki hadiipari létesítményekről.  

Gordon Brown önéletrajzi könyvében kitálal az iraki háborúrólForrás: Twitter

Brown szerint az amerikai hírszerzésnek nem voltak megbízható értesülései arról sem, hogy Irakban folyik-e nukleáris fejlesztési program. Az erről szóló hírszerzési adatok 90 százalékát a jelentés „pontatlannak" nevezte. A szolgálatok ugyanakkor jelezték Rumsfeld-nek kételyeiket azzal kapcsolatban, hogy Irak képes-e nagy hatótávolságú rakéták gyártására.

Az egykori brit pénzügyminiszter könyvében „elképesztőnek" nevezi, hogy Washington ezt a jelentést nem osztotta meg a brit kormánnyal. Szerinte ez felért London szándékos félrevezetésével.
Brown megállapítja írásában, hogy Iraknak nem voltak bevethető vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverei, és nem voltak tervei sem az ellene felvonult nemzetközi hadikoalíció tagjainak megtámadására. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy nem az invázió volt az iraki válság megoldásának legvégső eszköze, és a csaknem másfél évtizeddel ezelőtti katonai beavatkozást nem lehet „arányos válaszlépésnek" sem tekinteni.

Brit szakértői jelentés: nem a katonai beavatkozás volt a végső lehetőség az iraki válság rendezésére

Ugyanerre az eredményre jutott az iraki háborúról tavaly júliusban közzétett brit szakértői jelentés is, amely az egyetemes brit politikatörténet legnagyobb feltáró jellegű vizsgálatának eredményeként született.

A hétévi munkával összeállított jelentés leszögezte, hogy az invázió kezdetének idején nem a katonai beavatkozás volt a végső lehetőség az iraki válság rendezésére, és Szaddám Huszein rezsimje akkor már nem jelentett közvetlen fenyegetést a külvilágra.

A tanulmány megállapítása szerint Nagy-Britannia úgy csatlakozott az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére. A független vizsgálóbizottságnak nem volt feladata a háború törvényes mivoltának vizsgálata, de a jelentés annyit leszögezett, hogy „távolról sem volt kielégítő" az a mód, ahogy annak idején Tony Blair kormánya törvényesnek minősítette Nagy-Britannia csatlakozását az Egyesült Államok vezette katonai beavatkozáshoz. A vizsgálat feltárta azt is, hogy Nagy-Britannia egyértelműen hibás hírszerzési adatok és értékelések alapján csatlakozott az iraki háborúhoz.

Blair elismerte, hogy a korabeli hírszerzési értékelések hibásak voltak

Az iraki háború meglehetősen nagy port kavart a briteknél, és jelentős részben a belpolitikai feszültségek miatt távozott posztjáról Tony Blair, akkori miniszterelnök 2007-ben. A vizsgálati jelentés közzétételének napján elismerte, hogy a korabeli hírszerzési értékelések hibásak voltak, és elnézést kért az iraki háborúban meghalt 179 brit katona, valamint a vizsgálóbizottság becslése szerint „legalább 150 ezer, de valószínűsíthetően ennél is sokkal több" iraki áldozat hozzátartozóitól.