Minden közvélemény-kutatás szerint sorozatban harmadik kétharmados győzelmére számíthat a Fidesz a tavaszi választásokon. Hét év kormányzás után a Fidesz ráadásul növelni is tudta a szavazóbázisát. Ami azért, valljuk be, elég nagy dolog. Ha most vasárnap lennének a választások, a felmérések szerint a Fidesz a listán 51,7%-ot szerezne, és egyes felmérések szerint a 106 egyéni választókerületből akár 100-nál is többet megnyerhetne. Összefoglaljuk, hogy miért állhat ennyire jól a Fidesz. Ennyire példátlanul jól.

Kezdjük rögtön az elején. Igen, részletesen fogunk beszélni az ellenzék borzalmas állapotáról, a széthúzásukról, a korrupciós ügyeikről. De nagyon fontos az elején megállapítani: az ellenzék szerencsétlenkedése nem lenne elég ilyen kormánypárti fölényhez. Messze nem lenne elég.

Ehhez elsősorban kell egy jó kormány. 

Biztonság és 38%-kal növekvő bérek

Az embereknek - bárhol a világon - a legfontosabb, hogy családjukat és országukat (pontosítsunk: nem egyszerűen az országot, hanem a nemzetet) biztonságban tudják. 

A biztonság a legfontosabb. 

Ha az ember a családját, önmagát, nemzetét biztonságban érzi, akkor van minden. Van jelen, van jövő, lehetnek tervek, lehetnek (sőt vannak) megvalósult álmok. A magyar emberek döntő többsége úgy gondolja, 2010 óta a Fidesz-KDNP kormány mindent megtesz a biztonsága, a családja, a nemzete, az otthona, az egészsége érdekében. Ez a példátlan támogatás fő oka.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök Konrad Adenauer volt német kancellár halálának 49. évfordulója alkalmából látogatást tesz az Adenauer-emlékházban, Bonn közelében 2016. április 19-én.Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

2010-ben Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy az elkövetkező tíz évben 1 millióval több munkahelyet fognak teremteni Magyarországon. Hét év után ott tart az ország, hogy közel 750 ezer új munkahely jött létre. Miközben például Franciaországban vagy Spanyolországban elviselhetetlenné vált a munkanélküliség, különösen a fiatalok körében, Magyarország kétségtelenül a teljes foglalkoztatottság felé halad.  Ami, mondjuk, tíz évvel ezelőtt hihetetlennek tűnt volna. A reálbérek 38%-kal nőttek 2010 óta Magyarországon. Ugyanakkor az adók csökkentek, vagyis az emberek egyszerűen érzik, hogy jobban élnek.

Magyarország nagy nemzetközi tekintélye

Az elmúlt hét évben Magyarország nemzetközi tekintélye hihetetlenül megnőtt. Orbán Viktor miniszterelnök harcát Brüsszellel egyre több európai ország figyeli elismeréssel. Hiszen ott is pontosan tudják, hogy 

nem Európa ellen, hanem Európáért és saját nemzete érdekéért harcol a magyar miniszterelnök. 

Kezdődött a bankadóval. 2010-ben a multinacionális cégek és a bankok egész Európában szörnyülködtek, sokszor anyaországuk segítségét próbálták kérni. A végeredmény az lett, hogy más ország is átvette a magyar bankadó rendszerét, Nagy-Britanniában például félig-meddig bevallottan a magyar példa volt a modell. De Hollandiát is mondhatnánk.

Azután a migránskérdés. A Charlie Hebdo-merénylet után négy nappal, Párizsban Orbán Viktor sok más államfővel, miniszterelnökkel szemben nem semmitmondóan a fejét csóválta, hanem Európában elsőként megfogalmazta: a migráció és a terrorizmus szoros kapcsolatban van egymással, a migráció lesz Európa legnagyobb problémája a következő időszakban, és ez ellen tenni kell.  Akkor, 2015 januárjában a baloldali európai újságok jajgattak, hogy hogyan lehet ilyet mondani, de még a konzervatív újságok is óvatosan kezelték ezt a gondolatot. Nem beszélve a politikusokról. Eltelt másfél év, és 2016 nyarán az őszintébb európai politikusok már megismételték, amit a magyar miniszterelnök másfél évvel korábban elsőként mondott: a terrorizmus és a migráció kéz a kézben jár. Ja, igen. Addigra már a Keleti pályaudvarnál terrorista migránsokat verbuváló muszlimok meggyilkoltak száznál is több embert Párizsban, egy másik migráns pedig 86 embert gyilkolt meg Nizzában a nemzeti ünnepükön. 2017 nyarára aztán egy olyan politikus már nem is igen vehető komolyan Európában, aki mindezt tagadná. Vagy nagyon rossz politikusnak tartanák, vagy sajátos érdekek képviselőjének. Igen, Soros György érdekeinek képviselőjének.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az Európai Néppárt máltai kongresszusán Vallettában 2017. március 30-án.Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A magyar külpolitika hosszú-hosszú évtizedek óta nem volt ilyen erős, mint most. A V4, a visegrádi országok szövetsége megkerülhetetlenné vált Orbán Viktor vezetésével, ráadásul az osztrák választások miatt Ausztriával is egyre szorosabb lesz a kapcsolat.

Igen, az európai választások. A brexit és Donald Trump győzelme után a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy 2017 a lázadás éve lesz. 

Az lett. 

Franciaországban fennállásuk legjobb eredményét érték el a bevándorlásellenes radikálisok, 10 milliónál is többen szavaztak rájuk. Németországban is példátlanul előretörtek a migránsellenes erők. Csehországban és Ausztriában is a bevándorlásellenes pártok győztek. A győztes, 31 éves Sebastian Kunz a választási kampányban többször hivatkozott Orbán Viktorra. Franciaországban a hagyományos, konzervatív jobboldal nagyon meggyengült - de néhány hét múlva lesz elnökválasztás: az alig 40 éves, rendkívül tehetséges Laurent Wauquiez, aki a legesélyesebb elnökjelölt, gyakorlatilag pontról pontra Orbán Viktor programját ismerteti a migránskérdéstől a terrorizmusig.  Sőt az utóbbi időben lényegét tekintve arról is beszél, hogy nem segélyeket, hanem gyakorlatilag közmunkát kell adni a munkanélkülieknek. Az egész francia jobboldal reménységének a példaképe láthatóan Orbán Viktor.

A Soros-terv

Mielőtt rátérünk az ellenzék szerepére, fontos megjegyezni: sikertelenségük egyik fő oka a valóság tagadása. Ahogy két és fél évvel ezelőtt azt mondta az MSZP, hogy nincs is migránskérdés, most a Soros-tervet próbálják tagadni. Soros György világosan megírta, hogy egymillió migránst akar évente betelepíteni, Soros Györgyöt (egy sima milliárdost) államfőnek kijáró módon fogadja kamerák előtt Brüsszel ura, Jean-Claude Juncker, kiderült, hogy Sorosnak konkrét képviselői vannak Brüsszelben - és az ellenzék hajtogatja, hogy nincs Soros-terv. A nemzeti konzultációra egy hét után majdnem 400 ezren válaszoltak, minden esély megvan rá, hogy a legutóbbi csúcsot is túlszárnyalja a válaszadók száma, azaz több mint 1,7 millióan küldik vissza. De az ellenzék szerint nincs Soros-terv. 

A kézzelfogható valóság tagadásával persze nehéz jól szerepelni. 

Alapvetően az ellenzéknél azt látják az emberek, hogy valami más érdeket képviselnek. Nem az ő érdeküket, nem az ország érdekét. Ez sem könnyíti meg a helyzetüket.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben, 2017. április 26-án. Mögötte Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (b) és Trócsányi László igazságügyi miniszter (j).Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Összeomlott ellenzék

Az utóbbi hetek, hónapok eseményeiből az következett, hogy az MSZP és a Jobbik összeomlott, a két kisebb párt, az LMP és a DK megerősödött. Rajtuk kívül nincs valóságosan is mérhető párt az ellenzéki oldalon. 

A baloldal nem tudta összeszedni magát a 2010-es és a 2014-es, katasztrofális vereség után. 

Egymással is képtelenek összefogni (ráadásul nem is érdekük: az LMP és a DK is saját pártját akarja megmenteni a nyilvánvalóan nagy vereséghez vezető, baloldali összefogás helyett), és újabb és újabb korrupciós botrányok derülnek ki. A bukott miniszterelnök-jelölt, Botka László Szeviép-ügye, a Medgyessy-Demszky-féle metrókorrupció, a Czeglédy-ügy (Botka és Gyurcsány ügyvédjéről beszélünk, akinek ráadásul a Gyurcsány család adott pénzt), a szintén Gyurcsányhoz kötődő Altus-ügyek: mind-mind elfogadhatatlanná teszik a választók többsége szemében a baloldalt.

Az ellenzék két legerősebb embere most Szél Bernadett és Gyurcsány Ferenc. Szél Bernadett az LMP-t 5% felé vitte, ez kétségtelenül eredmény, az is igaz, hogy Ron Werber egykori MSZP-tanácsadó megjelenésével az LMP is kezd a Soros-érdekkörhöz közelíteni, elég utalni Szél Bernadett brüsszeli útjára és találkozására Soros-közeli politikusokkal. 

Gyurcsány Ferenc befolyása pedig óriási az MSZP-re is. Hiába bukott miniszterelnök és a legnépszerűtlenebb magyar politikus. Megbuktatta a neki ellentmondó Botkát, kirúgott egy vele szemtelenkedő MSZP-szóvivőt, a pártelnök, Molnár Gyula minden televíziós szereplésén pedig az látszik, hogy retteg az agresszív milliárdostól.  Gyurcsány - Botkához hasonlóan - igazi kerítésbontó, a magyarországi migránsválság kellős közepén demonstratíve migránsokat helyezett el a villájában, néhány napja pedig 

döbbenetes kampányt indított a külhoni magyarok ellen. 

Vissza akarja venni a határon túl élő magyarok szavazati jogát. Sajátos programjával 5-7% között tudja tartani, emelni pártja népszerűségét.

Az MSZP 2010-ben 15%-os történelmi mélyponton volt. Ez ma már álom lenne a szocialistáknak. 10 százalék körül áll az MSZP. Már miniszterelnök-jelöltet sem mernek megnevezni, Gyurcsány nem is akar a sikertelen párttal közös listát. Sok mindenben nem bízhatnak.

A legszánalmasabb helyzetben persze a Jobbik van.

Egy radikális párt, amely teljes identitását elveszítette. Kitaláltak egy baloldali fordulatot, de egy antiszemita, cigányellenes, homofób párttól ez mennyire lehet hiteles? Semennyire. 

Vona Gábor pártelnök kvázi eladta a pártot Simicska Lajosnak, aki igazi ámokfutásba kezdett. 

Pártfinanszírozási botrány, csalás a plakáthelyekkel, NAV-vizsgálat, ÁSZ-vizsgálat, korrupció. 2010-ben 12%-kal jutott be a Jobbik a parlamentbe, később 20%-ig erősödtek, most azért küzdenek, hogy a 12%-ot elérjék. A Jobbikban már volt pártszakadás a nyáron, most újabb várható.

A Jobbik teljes összeomlása Simicskával kezdődött, és tavaly késő ősszel vált letagadhatatlanná: nem szavazták meg a Magyarország védelmét szolgáló alkotmánymódosítást, pedig tavasszal még arról beszéltek, hogy hazaáruló, aki ezt nem szavazza meg.  Vona macskákkal kezdte el inkább magát fényképezni, hízelegni a meleg szavazóknak, Hanuka-üzenetet küldeni - de persze közben ugyanaz az antiszemita, cigányellenes, szegényellenes, nyugdíjasellenes párt maradt, mint volt. Október 23-án Vona Gáborra 150 ember volt kíváncsi. 150. Nem véletlenül.

Vannak még egyszázalékos kispártok, amelyek ugyan sokat szerepelhetnek Simicska Lajos tévéjében, de az olimpia megakadályozásánál vagy utcai fütyülgetéseknél többet nem tudnak csinálni. Rendezvényeiket sem tudják megtartani, a legnevetségesebben egy aktivista, a Sándor-palota összerondítója viselkedett, aki esőre hivatkozva inkább lemondta az október 23-ai "tömegtüntetését".

Tízezres tömeg várta az esőben Orbán Viktor miniszterelnök beszédét az idei október 23-i megemlékezésen, a Terror Háza Múzeum előttFotó: Csudai Sándor - Origo

Kongresszus

Vasárnap tehát jön a Fidesz tisztújító kongresszusa, erről nem sokkal korábban már részletesen írtunk. A Fidesz a választás toronymagas esélyeseként készült, készülhet rá.