Czeglédy-Gyurcsány-ügy: Beidézték Dobrev Klárát

2017.11.18. 08:55

Jövő péntekre idézte be Gyurcsány Ferenc Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.-t és az Altus Portfólió Kft.-t vezető feleségét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága. Dobrev Klárát tanúként akarják meghallgatni, mivel az Altus több alkalommal nyújtott kölcsönt a hárommilliárdos költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba érdekeltségébe tartozó Human Operator Zrt.-nek.

A Magyar Idők a Czeglédy-ügy egyik gyanúsítottjának ügyvédjétől úgy értesült, Dobrev Klárának valószínűleg Szegeden kell választ adnia a hatóság munkatársainak kérdéseire.

Forrás: MTI/Marjai János

Az Altus Portfólió Kft. tavaly februárban csaknem nyolcvanmillió forint rövid lejáratú kölcsönt adott Czeglédy Csaba cégének, majd augusztusban további 90 millió forintot. Gyurcsány Ferenc egyik Facebookos bejegyzéséből tudni lehet egy harmadik, idén tavasszal biztosított kölcsönről is - írta a Magyar Idők. Mindez pedig az Altus részéről felveti a tiltott pénzügyi szolgáltatási tevékenység gyanúját a lap cikke szerint.

Ahogy azt korábban többször megírtuk, az Origo birtokába került kölcsönszerződés egy ötoldalas, profi munka, ilyet bankok kötnek az ügyfeleikkel - a baráti kölcsönszerződések egyoldalasak szoktak lenni, és nem tartalmaznak dologi biztosítékot (bank által befogadott azonnali inkasszó) és személyi biztosítékot (Czeglédy teljes vagyonával készfizető kezesként felel a kölcsön visszafizetéséért), valamint késedelmi kamatot (10 százalék euróban) és kamatfelárat. Ezért merült fel a tiltott pénzügyi szolgáltatási tevékenység gyanúja.

Czeglédy és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2016 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. Céljuk az volt, hogy a bűnszervezet élén álló, a Humán Operátor Zrt.-hez köthető emberek, a közvetítő cégek és a strómanok által vezetett iskolaszövetkezetek segítségével elkerüljék a diákmunka-közvetítés után járó közterhek megfizetését. Így csaknem 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK