Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Előljáróban érdemes megjegyezni, hogy a 4-es metró projekt volt az előző uniós költségvetési ciklus legdrágább beruházása az egész Unióban. És sajnos az M4 egy másik „rekordot" is megdöntött, mivel ez a projekt volt az eddigi legnagyobb korrupciógyanús ügy is, ami Magyarországot érintette.
A beruházás összértéke 452 554 224 000,-Ft, azaz megközelítőleg 1 747 313 606 Euro volt.
Az OLAF jelentése csillagászati összegű visszaéléseket tárt fel.
A különböző típusú szabálytalanságok által érintett szerződések teljes összege: 1 053 372 541 EUR (272 823 488 215 HUF), ami a projekt teljes összegének, mintegy 60 százaléka volt. Az OLAF emiatt - mint ismeretes - előrevetítette, hogy Magyarországnak 59 021 357 791 HUF összeget kellene visszafizetnie.
Köszönjük szépen Demszky Gábor!
Persze a volt főpolgármester mindent tagadott, ő ott sem volt és kijelentette, hogy lényegében az OLAF is egy Fideszes szerv, hiszen elmondta, hogy a független európai szerv jelentése egy 2010-es Állami Számvevőszéki jelentésre épül, az pedig a kormány szája íze szerint íródott. Ha jól értjük tehát, Demszky lényegében azt mondja, hogy a kormány találta ki azt a közel 60 milliárd! Forint büntetést is, amit Magyarországnak valószínűleg vissza kell fizetni a 2010. előtti visszaélésgyanús szerződések miatt. Számunkra nem teljesen érthető a logikai összefüggés, de hátha egyszer nekünk is elmagyarázza az "omnipotens" ex-főpolgármester.
És, hogy miből állt össze ez a hatalmas összeg? A „kifelejtett" közbeszerzésekből, korrupciógyanús szerződésekből, esztelenül kifizetett kötbérekből és így tovább.
Az OLAF jelentés feltárta, hogy többtucat esetben nem folytattak le közbeszerzési eljárást sem, illetve megkerülték azt, aminek okaként főként az idő hiányát - amit sajnos a közbeszerzési törvény nem ismer - jelölték meg a városházán. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy jogellenesen elmaradt a verseny, és így odaadhatták annak a cégnek a projektet, akinek éppen csak szerették volna. Hogy kik? Az - elmondások szerint - az MSZP-SZDSZ-es városvezetés.
De az egész projektet körüllengte az előkészítetlenség, fejetlenség, hozzánemértés és a korrupció szele. Hiányzott az ütemterv, nem volt független mérnök, nem volt fővállalkozó és lehetne sorolni még.
Így nem csoda, hogy a Tarlós Istvánnal felálló új városvezetés kb."két lyukat" kapott a horribilis mennyiségű kidobott közpénz fejében a Demszky-féle városvezetéstől ajándékba 4-es metró címén.
A jelentés beszámol arról is, hogy az Eurometro Kft-vel kapcsolatban súlyos összeférhetetlenség állt fenn. Ez a „multifunkcionális cég" ugyanis nemcsak a kivitelezők teljesítésének ellenőrzését végezte el az Ajánlatkérő - azaz a BKV - megbízásából, hanem több vállalkozónak, kivitelezőnek is bedolgozott másodállásban. Biztos ami biztos.
Magyarul „kétkapuzott", mindkét helyről felvette a pénzt, ami nem meglepő módon összeférhetetlen, és jogellenes.
Így tehát a megbízott mérnök összeférhetetlenségéhez, megbízhatóságához, valamint az általuk igazolt teljesítményekhez komoly kétségek merülnek fel.
Számos érintett személy beszámolt arról is, hogy sem a DBR Metró Projekt Igazgatóságának, sem a BKV-nak nem volt beleszólása az érdemi döntésekbe, azok mind utasításként a városházáról érkeztek: tehát Demszky Gábortól és Hagyó Miklóstól, esetleg a meghosszabbított kezüknek számító Gulyás Lászlón - a DBR Metró Projektigazgatóság volt vezetőjén - keresztül. Ő Demszky bizalmasának számított és ő közvetítette a Főnök döntéseit a végrehajtók számára.
Nem csoda hát, hogy Demszky elsőként védte meg jobbkezét, és elmondta, hogy „ő egy tiszta, kitűnő, kiváló szakember", amikor felmerült, hogy esetleg elfogatóparancs van érvényben a külföldre menekült, "feddhetetlen" Gulyással szemben.
A bizottsági jelentés beszámolt arról, hogy a fentebb már leírt belterjesség miatt hiányzott mindenfajta szakmaiság a metróépítésből, a jelentés külön megemlékezik arról is, hogy - az azóta egyre furcsábban viselkedő főpolgármester - a 2006-os választások előtt, annak ellenére indította el a fúrópajzsot, hogy figyelmeztették, hogy ez még szakmailag nem javasolt. Mert Gábor persze jobban tudta.
És a vallomások arról tanúskodnak, hogy a főpolgármester pontosan tudott arról is, hogy a mérnökként megbízott Eurómetró Kft. a vállalkozókkal is anyagi függőségben van, mégsem tett semmit annak megszüntetése érdekében.
De nem tett jót a projektnek az sem, hogy nem volt ütemterve, ami rengeteg kötbér kifizetéséhez vezetett a kivitelező cégeknek, hiszen nem tudták biztosítani a megfelelő helyszíneket a vállalkozók számára. De ez mit sem zavarta a nagy metróépítővé avanzsált főpolgármestert.
A baloldal érintettségét tovább erősíti az a tény – amelyet a bizottság jelentése is kiemel - hogy az OLAF érintettként nevezte meg Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnököt,
aki kínos összefonódásban állt az Alstommal, mivel cégével az AssistConsult Kft-vel - előzőleg Medgyessy Tanácsadó Kft-vel - 2002-2007. között három szerződés keretében segítette az Alstomot a „közbeszerzésekben történő lobbizásban."
Ez azért is pikáns, mert az egész botrány onnan pattant ki, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala Alstom vezetőket vádolt meg azzal, hogy 2,3 millió Euró kenőpénzt adtak, vagy egyeztek bele abba, hogy adjanak a BKV vezetőinek, tisztviselőinek, hogy ők nyerjék el a metrótendert.
A másik név, akit megemlít a munkacsoport jelentése, az Puch László, volt MSZP pártpénztárnok neve, mivel a Puch-hoz köthető cég, azaz a Media Magnet Kft. Kft. 331 200 000 forintot kapott a Siemenstől tanácsadás címén.
Az OLAF jelentés beszámolt arról is, hogy a megszüntetett büntetőeljárásban egy tanú elmondta, hogy a Média Magnet - bár papíron nem - de mégis Puch Lászlóhoz köthető cég, amelyen kereszül a vállalkozó finanszírozza a szocialista pártkasszát.
Ez azért is kínos, mivel a Siemens a metró elektronikus rendszerét épített ki, és az OLAF jelentés beszámolt róla, hogy a dokumentumok tanúsága szerint a közbeszerzés második szakaszában olyan belső információkat kaphatott, amely elősegítette őket egy „okos" ajánlat megtételében, amivel aztán a versenytársakat kiütötte a Siemens a nyeregből. Hát így épült a szocialista-liberális metró.
Deutsch Tamás múlt héten beszámolt arról, hogy Nicolas Ilett, az OLAF ügyvezető igazgatója elmondta a EP fenti bizottsága előtt, hogy a 4-es metró súlyos korrupciós ügyeit érintő, esetlegesen visszatérítendő uniós támogatást leszámítva, a maradék vizsgált ügyek elmarasztaló ítélete miatt visszafizetendő összeg alul marad a többi európai uniós tagország várható visszatérítéseitől és beszámolt arról is, hogy az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának a Magyarországot érintő OLAF-eljárások ügyében tartott zárt ülésén tényszerűen ismertette folyamatban lévő eseteket és nem támasztotta alá a vizsgálatokkal kapcsolatos ellenzéki érveket, állításokat és egyéb gyanúsítgatásokat.
