Ahol Magyarország van terítéken, ott Soros embere is asztalhoz ül

Budapest, 2015. július 7. Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország (AI) igazgatója (b) és Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke sajtótájékoztatót tart az AI által készített, a balkáni migrációs helyzetet ismertető jelentésről a budapesti Kőleves Vendéglőben 2015. július 7-én. MTI Fotó: Marjai János

Csütörtökön tervezi napirendre venni Magyarországot, pontosabban a jogállamiság magyarországi helyzetét a LIBE néven futó európai parlamenti bizottság. Ezt az eseményt értékelte úgy Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő, hogy várhatóan kevés köze lesz a meghallgatáshoz, és inkább "boszorkányüldözést" és "koncepciós pert" láthatnak majd az érdeklődök. A programot elnézve ennek van is esélye, hiszen a LIBE a Soros pénzből is élő Helsinki Bizottság társelnökének is küldött meghívót.     

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtökre időzítette a Magyarországgal foglalkozó brüsszeli meghallgatását. A jogállamiság magyarországi helyzetét firtató esemény meghirdetett programja szerint az ülést 9 órakor nyitja majd meg Claude Moraes brit szociáldemokrata politkus, aki egyben a bizottság elnöke is. Az esemény előzménye, hogy az EP még október végén megszavazta a magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini, a holland zöldpárti képviselő erről szóló javaslatát.

A LIBE előtt reagál majd Szijjártó Péter külügyminiszter, amely talán kevésbé meglepő, lévén Magyarországról lesz szó.

Az viszont már érdekesebb, hogy Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke is felszólal, ugyanis meghívót kapott csütörtökre.

Arról a Helsinki Bizottságról van szó, amely több mint 250 millió forintot kaszált Soros György Nyílt Társadalom Alapítványától (OSF), és a szintén a bevándorláspárti tőzsdespekulánshoz köthető OAK Alapítványtól. A Helsinkinek a működésére, tehát a bérekre és egyéb költségeire szinte kizárólag innen van pénze: előbbitől és utóbbitól is 83 millió forintot kapott. De arra is kaptak pénzt (közel 50 millió forintot), hogy az ügyvédeik jogi tanácsadással segítsék a befogadó-állomásokon tartózkodó illegális bevándorlókat.

Budapest, 2015. július 7. Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország (AI) igazgatója (b) és Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke sajtótájékoztatót tart az AI által készített, a balkáni migrációs helyzetet ismertető jelentésről a budapesti Kőleves Vendéglőben Forrás: MTI/Marjai János

A programjaikat kiemelkedően dotálja az Európai Bizottság (EB) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is egy 433 milliós és egy 113 milliós kerettel. A brüsszeli csúcstestület a szép fantázianevet kapó "Hozzáférés a jogi segítséghez és a rehabilitáláshoz" 24 hónapos projektre egy másik 134 millió forintos csomagot is elkülönített. Az EB ezen tulajdonképpen a kelet-mediterrán és balkáni útvonalon érkező migránsok patronálását, valamint a határsértők "jogellenes fogva tartásának felszámolását" érti. A listának még nincs vége, a Helsinki ugyanis a "szavahihetőség vizsgálatának objektivitását és minőségét" javító kutatásért és az ehhez kapcsolódó "innovatív képzési módszerek" kidolgozásáért 118 millió forintot nyert el szintén az EB-től.

Ennek a szervezetnek társelnöke tehát Pardavi Márta.

Ő elég mélyen beágyazódott a Soros-birodalom több szereplőjénél is, alanyi jogon, vagy talán önszorgalomból pedig a magyar kormányt is előszeretettel bírálja nemzetközi fórumokon. Így tavaly a Social Europe angol nyelvű portálon megjelent cikkében az illegális migrációról és terrorizmusról szóló nemzeti konzultációt és a határzárat támadta, mert szerinte Magyarország megsérti a menekültek védelmére vonatkozó európai normákat.

A Helsinki Bizottság nemcsak szavakban, hanem tettekben is aktív a FIDESZ-KDNP kormány bevándorláspolitikájának megfúrásában, amikor a nemzeti konzultáció valamennyi kérdőívének bezúzatását és a kormányzati akció honlapjának lekapcsolását követelték személyiségi jogaik állítólagos megsértése miatt, korábban pedig a szintén Soros által kitartott TASZ-szal együtt támadták a Kúria döntését a migránskvótáról szóló népszavazás kapcsán. A Helsinki Bizottság kapcsán az egyik legfrissebb hír az volt, hogy az amerikai Demokrata Párthoz kötődő csoportok éppen a TASZ és a Helsinki Bizottság ügyvédeit utaztatták az Egyesült Államokba november végén, hogy előadják a magyar kormány külföldről finanszírozott civil szervezetekre vonatkozó törvényével kapcsolatos kifogásaikat.