A gazdasági élet szereplői csak a Fideszre számíthatnak

2017.12.12. 13:24

Az uniós pénzek jövőjéről szóló vita már arról szól, hogy visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő támogatások lesznek, valamint Nyugat-Európának is érdeke a fejlesztési források fenntartása, de hogy hol fogják osztani a lapokat, az még komoly kérdés - minderről Csepreghy Nándor beszélt az Origónak. A Miniszterelnökség politikai államtitkára arról is szólt, hogy csak akkor tudja a kormány tovább folytatni a mostani gazdaságpolitikáját, és bővíteni a különféle társadalmi csoportoknak jutatott összegeket, ha a gazdaság 3 százalék feletti növekedést tud produkálni hosszú éveken keresztül.

Legutóbb azt mondta, már többször beigazolódott, hogy az unió a közösség érdekei helyett egy-egy cég érdekeit képviselte. Milyen cégekre gondolt?

Az európai közösséget több olyan vita feszíti, ami a jövőről szól, mindezzel párhuzamosan pedig világosan kirajzolódik, hogy az Európai Bizottság az uniós alapszerződéssel szemben sokszor egy-egy cég érdekeiben jelenik meg. Ha nagy nyugat-európai cégek gyengébb pozícióba kerülnek egy nemzetállami vállalkozással szemben, akkor az Európai Bizottság mindig közbelép, amikor pedig a nyugati nagyvállalatok egy kisebb céget hoznak nehéz helyzetbe, akkor a bizottság mindig a szabad versenyre hivatkozik, így viszont jelentősen sérülnek a kisebb vállalkozások érdekei. Plasztikus példa erre a nagy energetikai cégekhez való viszonyuk: az kevésbé érdekelte a bizottságot, hogy az emberek egy kilowatt óráért vagy egy köbméter gázért mennyit fizetnek. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az EU keleti bővítése egyfajta válasz volt arra, hogy a nyugati cégek világszinten pozíciókat vesztettek. Az uniónak óriási szüksége volt a hatalmas piacra, hogy a világszinten lévő versenyképességét visszaszerezze.

Csepreghy Nándor: Az Európai Bizottság az uniós alapszerződéssel szemben sokszor egy-egy cég érdekeiben jelenik meg.Fotó: Polyák Attila - Origo

Hogyan lehet ezen változtatni?

A legfontosabb, hogy egyik uniós intézmény se terjeszkedjen túl a hatáskörén. Az Európai Bizottság klasszikus értelemben nem alakítója az uniós politikának, hanem a végrehajtója a miniszterelnökök tanácsa döntéseinek. A mostani helyzet kialakulásában alapvető szerepet játszott, hogy a baloldal célkitűzései az utóbbi évtizedekben megvalósultak. A technológiai fejlődés hatására megszűnt a baloldal korábbi legitimációs bázisa, így olyan ideológiai mezőbe került, ahol teljesen elvált az emberek valóságától. A brüsszeli elit pedig ezt a valóságtól elrugaszkodott politikát képviseli. Magyarország legfőbb szövetségesei ebben a helyzetben a visegrádi országok lehetnek, mivel a közös történelmi tapasztalat és a gazdasági érdekek összekötnek minket. Mind a migráció, mind a fejlesztéspolitikai kérdésekben egyezés van velük.

Ha már fejlesztéspolitika, körvonalazódik-e már valami Brüsszelben arról, hogy mennyi pénzre számíthatunk 2020 után?

Az első tervek arra vonatkoztak évekkel ezelőtt, hogy megszűnik a kohéziós politika. Azonban mára felismerték, hogy nyugat-európai prosperitás nem lenne a kelet-közép-európai piacok nélkül. Éppen ezért a vita már arról szól, hogy visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő támogatások lesznek. Vita van arról is, hogy Brüsszelben, vagy Budapesten dönthetnek-e majd a felzárkózási pénzekről. Nyugat-Európának is érdeke a fejlesztési források fenntartása, de hogy hol fogják osztani a lapokat, az még komoly kérdés. Értelemszerűen Magyarország érdeke az lenne, hogy Budapesten szülessenek meg a döntések, szemben a 2010 előtti időszakkal, ahol bár formálisan Budapest dönthetett, de igazából Budapest száján keresztül Brüsszel hangját hallottuk.

A 2018-as magyar választási eredmény hozhat fordulatot ezen a téren?

Teljes mértékben, mivel ma van egy nemzeti érdekek mellett elkötelezett kormány, míg a teljes ellenzék az összeurópai érdeket hazudva áldozná fel az ország szuverenitását. Egyetértek azzal, aki azt mondja, hogy több Európára van szükség, de a több Európa a nemzetek Európáját jelenti, ami pedig nem támaszkodhat másra, mint szuverén országokra. Ez az a keret, ami a nemzetállami érdekeket, így az emberek érdekeit egyedül képes képviselni a nagyvállalatokat képviselő Brüsszellel szemben.

"A teljes ellenzék az összeurópai érdeket hazudva áldozná fel az ország szuverenitását"Fotó: Polyák Attila - Origo

Ebből azt olvasom ki, hogy a jelenlegi kabinet számára nem elsőrendű kérdés az euró bevezetése.

Az európárti álláspont mindig azt mondja, hogy aki bevezeti az eurót, az erős gazdasági állapotba kerül. Szerintem azonban a görögök példája pont ennek az ellenkezőjét mutatja. Napjaink fő kérdése nem az, hogy kell-e, vagy nem kell-e euró, hanem, hogy mikor. Ha megnézzük a magyar válságkezelés tapasztalatait 2010 után, akkor jól látszik, hogy a forinttal sokkal több eredményt tudtunk elérni, mint a görögök az euróval. A magyar válságkezelés mintát adott például arra, hogy a nagybankokat és a multinacionális vállalatokat is be lehet vonni a közteherviselésbe. Mostanra pedig kiderült, hogy ez működik. Az euró kérdését ma pro és kontra európai vitaként értelmezni demagógia. Ha 1998 és 2002 között nem a Fidesz vezeti az országot, akkor 2004-ben még be sem léptünk volna az Európai Unióba.

Korábban azt mondta, hogy egyre kisebb a magyar állam függősége az uniós pénzektől, már csak a beruházások 60 százaléka valósul meg brüsszeli pénzből. Meddig vihető le ez az arány, érdemes-e még lejjebb tornázni?

Akkor lesz optimális helyzet, ha ez 50 százalék alá megy, természetesen növekvő beruházási volumen mellett. Hét év alatt 35 százalékponttal sikerült csökkenteni az uniós kitettséget, és mára már saját teljesítményéből fakadóan is tud növekedni a magyar gazdaság. Csak akkor tudja a kormány tovább folytatni a mostani gazdaságpolitikáját, és bővíteni a különféle társadalmi csoportoknak jutatott összegeket, ha a gazdaság 3 százalék feletti növekedést tud produkálni hosszú éveken keresztül. Persze azt ne felejtsük el, hogy a magyar gazdaság soha nem lesz képes függetleníteni magát a világfolyamatoktól, és erre nincs is szükség. A cél, hogy minél stabilabb belső és régiós piacot alakítsunk ki. Másrészt pedig képesnek kell lennünk nagyon magas minőségű termékekkel jelen lenni a világpiacon.

Csepreghy: A cél, hogy minél stabilabb belső és régiós piacot alakítsunk kiFotó: Polyák Attila - Origo

Egy hírportál legfrissebb információi szerint több százmilliárdos uniós átutalás jön még Brüsszelből az év végéig. Ebben teljesen biztosan lehetünk?

Terveink szerint idén még két alkalommal küldünk ki számlákat Brüsszelbe, összesen nagyjából 700 millió euró összegben. 2017-ben ez idáig közel 2000 milliárd forintot fizettünk már ki a magyar vállalkozásoknak. Azonban a legkomolyabb eredmény, hogy míg 2010 előtt az MSZP kormánya csak a brüsszeli pénzeket utalta ki, addig ma már olyan erős a magyar gazdaság, hogy előre tudunk fizetni a vállalkozásoknak. Mindez azt mutatja, hogy Magyarország valóban erősödik, és akkor lesz valóban erős, ha a 3 százaléka feletti növekedés a magyar gazdaság belső teljesítményéből fakadóan is fenntartható. A mindig is példaként tekintett Ausztriához a rendszerváltás óra most vagyunk a legközelebb.

Mi volt a véleménye a brüsszeli raportőröknek a hazai uniós pályázati rendszerről? Az ellenzék korábban gigantikus korrupcióról és hatalmas büntetésekről beszélt.

A korrupciós vádak olyanok, mint a napra tett vaj, a tények világossága hamar elolvasztja ezeket. Pár üzletember célkeresztbe helyezése a baloldal politikai programja, az azonban senkit nem érdekel, hogy a megnevezett cégek hány ezer embert foglalkoztatnak, vagy hány milliárd forinttal járulnak hozzá a közpénzek gyarapodásághoz. Pont a kipécézett üzletemberek azok, akik a 2010 előtti időszakban sokkal jobban tudtak növekedni a közbeszerzésekből, mint manapság. Mindennek a tanulsága, hogy a magyar gazdasági élet szereplői csak a Fidesz-KDNP-re számíthatnak. Amikor ezeket az embereket támadják, akkor soha nem a vállalkozásokat, hanem a személyeket veszik célba. Pedig ezek a cégek 2010 előtt is sikeresek voltak. Pont Brüsszel mondja azt, hogy a kifizetett pénzek két százalékánál volt hiba vagy szabálytalanság. Mindez uniós szinten teljesen átlagos érték. A magyar baloldal telehazudja ellopott és meg nem valósult beruházásokról a nyugati sajtót, majd amikor az ellenőrök idejönnek, azt tapasztalják, hogy a beruházások megvalósulnak és nem történt lopás. Nagyjából minden héten van legalább egy bizottsági ellenőrzés, mindegyik előtt beharangozzák, hogy felfüggesztés lesz, majd kiderül, hogy ebből egy szó sem igaz. Persze a balliberális sajtó az utóbbi dolgokról már nem ír. A tényeket elfelejtik, csak a prekoncepció a lényeg.

"A magyar baloldal telehazudja ellopott és meg nem valósult beruházásokról a nyugati sajtót"Fotó: Polyák Attila - Origo

Látszik már, hogy később megtérülnek ezek az uniós pénzekből finanszírozott projektek?

A gazdaságfejlesztésnek két útja van: az egyik az infrastruktúra fejlesztése, a másik a vállalkozások támogatása. Az előbbi területen kiemelkedő a megyei jogú városokkal kötött 3400 milliárd forintos fejlesztési támogatás. A vidéki Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha tovább erődödnek helyi fejlesztési központként is értelmezhető megyei jogú városok.

Menyire tudják a kkv-k kihasználni az uniós forrásokat?

Mi abszolút kisvállalkozás-fókuszúak vagyunk, de a nagyvállalkozások nélkül nem működik a magyar gazdaság, rájuk is szükség van. A legjobb az lenne, ha a középvállalatokból nagyvállalatok lennének. A stratégiai megállapodások arról szólnak, hogy a nagyok hátán a közepes vállalatok megjelenjenek a világpiacon. Nem kell a nagyvállalkozásokkal való együttműködésben álszentnek lenni, mivel a foglalkoztatottságban is jelentős szerepet képviselnek, és a termelékenységben is az élen járnak. A kormány feladata, hogy olyan egyensúlyt teremtsen a kis- és nagyvállalatok között, ami elősegíti a gazdaság fejlődését és növeli a versenyképességet.

Mennyiben váltotta be a reményeket a háttérintézmények megszüntetése, mekkora megtakarítást hozott?

A bürokrácia csökkentésének területén a három nagy feladatból kettőt már sikerült befejezni. A jogszabályok egyszerűsítése és az intézményrendszer egyszerűsítése sikerült. 1990 óta egy olyan állami vízfej jött létre, ami korábban gátolta az állam hatékonyságát. Közel 50 háttérintézményt zártunk be. A létszámkérdés területén még további munkára van szükség. Némileg csalókák a mostani statisztikák, mivel 2010 után az állam rengeteg területen lépett be.

Csepreghy: A bürokrácia csökkentésének területén a három nagy feladatból kettőt már sikerült befejezniFotó: Polyák Attila - Origo

Korábban nem voltak benne a felmérésekben az oktatási dolgozók, valamint az egészségügyi alkalmazottak, mert ők az önkormányzat alkalmazásában álltak, azonban az állam konszolidálta az önkormányzatokat, közel 1400 milliárdnyi adósságtól szabadította meg őket, és a dolgozók állami alkalmazottakká váltak. A jövőben a technológiai kihívások miatt biztosan átalakul a munkaerőpiac, de ma sokkal jobb a helyzet abból a szempontból, hogy a kormánynak a munkaerőhiányt kell megoldania, és nem az óriási munkanélküliséget kell menedzselnie.

Az állami cégek területén mikor lesz előrelépés?

Ez már a 2018 utáni időszak feladata lesz. Ha a mostani kabinetnek sikerül a választók bizalmát újra elnyernie, tovább tud lépni többek között ebben a kérdésben is. A magyar állam versenyképesség szempontjából fényévekre van a 2010-ben átvett állapotokhoz képest, de ez még továbbfejleszthető.