Teljes kudarcra lenne ítélve a balliberális ellenzék és a Jobbik, ha koordinált módon állítanának jelölteket a 2018-as parlamenti választáson - derült a Századvég Alapítvány legfrissebb kutatásában. Mint arról korábban beszámoltunk, a teljes ellenzék egy jelölt mögött sorakozott fel idén a szentendrei és a solymári időközi választáson, mégis mindkét helyen a kormánypártok nagy fölénnyel nyertek.
A jelentős Fidesz-győzelmet hozó solymári időközi választás után is egyértelműen kiderült, hogy az ellenzék számára az sem hozza meg a sikert, ha egységesen felsorakoznak egy jelölt mögé. Hasonló történt 2017. januárjában Szentendrén is, akkor sem tudott a kormány ellenzéke győzelmet aratni, de Gyulán is a kormánypárti jelöltnek csak egy ellenzéki kihívója volt, a Fidesz mégis tudta növelni a szavazói számát.
A Századvég Alapítvány november végén a biztos szavazó pártválasztók körében vizsgálta, hogy összességében jobban járnak-e az ellenzéki pártok, ha egy egyéni jelöltet támogatnak, azaz hogyan reagálnának az egyes ellenzéki pártok választói a koordinált indulásra.
A jobbikosok köze egyharmada a Fideszre voksolna
Az első választási forgatókönyv azt vizsgálta, hogy hogyan döntenének a szavazófülkében az egyes ellenzéki pártok szavazói abban az esetben, ha a teljes ellenzék egy MSZP–DK jelöltet támogatna. Ebben az esetben DK és az MSZP szavazók körében egyaránt vesztett hitelességéből az összeállás. Komoly szavazatvesztéssel kellene számolnia a Jobbiknak, a párt támogatóinak háromnegyede ugyanis nem szavazna egy ilyen jelöltre, illetve tovább növekedett – 28 százalékra – azok aránya, akik ebben az esetben inkább a Fidesz–KDNP jelöltjét választanának.
Jóval nagyobb lemorzsolódással számolhatnak az egyes pártok, ha a második választási forgatókönyvet vizsgáljuk, mely szerint az ellenzék egy jobbikos politikust támogatna. A Jobbik kivételével minden ellenzéki párt a szavazótáborának legalább kétharmadát veszítené el egy közös jobbikos jelölt állítása esetén: az Együtt szavazóinak 86 százaléka, az MSZP szavazóinak 82 százaléka, a DK támogatóinak 71 százaléka, míg az LMP táborának 69 százaléka, döntene úgy, hogy ez esetben nem venne részt a választáson, inkább fideszes jelöltre szavazna, vagy bizonytalanná válna.
A Századvég Alapítvány egy újabb választási forgatókönyvet is modellezett, amely szerint a válaszadó saját egyéni körzetében az ellenzék egy LMP-s politikus javára lépne vissza. E szerint is a Jobbik járna a legrosszabbul a szavazói bázisuk 61 százalékos lemorzsolódásával. Az MSZP-sek fele, a DK-s szavazók 40 százaléka, míg az Együtt bázisának negyede nem szavazna a közös LMP jelöltre.
