Válság és botrányok: nagyon mélyre jutott 2017-ben a Jobbik

2017.12.28. 09:51

Már nagyon régen látott mélypontra jutott a Jobbik 2017 végére, így egyre távolabb van az áhított kormányváltástól – összegezte Deák Dániel a párt idei évét. A Nézőpont Intézet elemzője szerint mostanra a Vona Gábor vezette Jobbik lett a legújabb botránypárt, aminek a kicsúcsosodása az úgynevezett plakátbotrány, ami miatt több száz milliós büntetést is kaphat a párt.

Vona Gábor idei legfontosabb célja a Jobbik identitásának átalakítása volt, melytől azt várta, hogy a Jobbik elfogadhatóvá válik a balliberális értelmiség számára, akár még együtt is működhetnek vele a jövő évi választáson – mondta Deák Dániel. A Nézőpont Intézet elemzője az Origónak arról is beszélt, hogy 2017 elején az aktív balliberális politikusok még óvatosan fogalmaztak, azonban több liberális értelmiségi és Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnök már év elején nyíltan sürgette az összefogást a Fidesz-KDNP legyőzése érdekében. Ezt követően többen csatlakoztak Medgyessyhez, kiálltak az elképzelés mellett. Vona Gábor 180 fokos fordulatának legemblematikusabb pillanata mindenképpen a Spinoza Házban tartott politikai akciója volt, ahol pártállami időszak kedvenc rádiósával, Rangos Katalinnal beszélgetett. 

Ezt akarja Simicska Lajos a Jobbikkal

A hazai balliberális körök mellett az amerikai Demokrata Párt külpolitikai köreiben is egyértelműen a potenciális kormányellenes szövetségest láttak a Jobbikban a korábbi éles elhatárolódás helyett. Ez eredményezhette a Jobbik hűvös reakcióját Donald Trump megválasztására, amely a radikálisok helyett inkább a magyar kormánypártok számára hozott kedvező fordulatot – mondta Deák Dániel.

Emellett világossá vált az is, hogy a Jobbik és a baloldal közelítését tűzte zászlajára a Simicska Lajos tulajdonolta médiabirodalom is, melynek legemblematikus mozzanata az ATV-ben korábban megbukott Kálmán Olga leszerződtetése volt a HírTV-hez. A Jobbikot támogató (birtokló) milliárdos vállalkozó emellett olyan információk nyilvánosságra hozásával fenyegetőzött, amellyel állítása szerint jelentős kárt okozhat a kormánypártoknak. Ilyen politikai „atombomba” ugyanakkor vélhetően nem áll rendelkezésére Simicska Lajosnak, csupán magával a fenyegetőzés tényével kíván politikai tőkét kovácsolni. Sőt, a részegen tomboló Simicska Lajos és fia, Simicska Ádám gyakran nyomdafestéket nem tűrő kijelentései ellenkező hatást váltottak ki, a megmaradt jobbikos tábort is még inkább elbizonytalanították – vélekedett a Nézőpont Intézet elemzője.

Nincs mérséklődés

Deák Dániel szerint mára ugyanakkor egyértelművé vált, hogy a Jobbik „mérséklődése" csupán kampányfogás, melyet jól mutat, hogy ugyan a párt elnökségéből Apáti Istvánnal és Szávay Istvánnal együtt kikerült a rendszeresen antiszemita kijelentéseket tevő Novák Előd, azonban a helyettük bekerülő Toroczkai László, Janiczak Dávid és Fülöp Erik sem mérsékeltebb, legfeljebb csak fegyelmezettebb politikus.

Toroczkai László továbbra is a Jobbik berkein belül vanForrás: MTI/Balogh Zoltán

Janiczak Dávid például 2014 őszén egy Hitlernek öltözött emberrel fotózkodott. Toroczkai tavaly egy adatigénylésre válaszul az igénylő „zsidó” és „homoszexuális” voltára hivatkozott ahelyett, hogy válaszolt volna. Köves Slomót, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőjét pedig „megélhetési zsidónak” nevezte. Emellett továbbra is az a Gyöngyösi Márton a Jobbik külügyi kabinetjének vezetője, aki nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a zsidókat, a frakció tagja pedig az a Kulcsár Gergely, aki beleköpött a holokauszt áldozatainak emléket állító Duna-parti cipőkbe.

Tehát ugyan a Jobbik retorikája, külső megjelenése, szóhasználata megváltozott az elmúlt években, azonban a pártra továbbra is jellemző a rasszizmus és az antiszemitizmus. Vona cukiságkampánya csupán azt eredményezte, hogy a párt meglévő szavazói teljesen összezavarodtak, miközben a balliberális szavazótábor hiteltelennek tartja a közeledést. Ennek eredményeként, miközben a Jobbik teljesen elvesztette az identitását, Vona legfontosabb célkitűzése kudarcba torkollt: nem hozott új szavazókat a cukiságkampány – mondta az elemző.

A választók mint kísérleti alanyok

Számos időközi választáson együttműködött a baloldal és a Jobbik az elmúlt időszakban. Így például a 2015-ös veszprémi időközi parlamenti választáson a Jobbik formálisan állított ugyan jelöltet, de a kampány meglehetősen „fékezett habzásúra" sikerült, és inkább irányult a Fidesz–KDNP és Némedi Lajos, mint a baloldal támogatását élvező Kész Zoltán ellen. Az utóbbi így mandátumhoz is jutott, a jobbikos jelölt Varga-Damm Andreáról pedig időközben kiderült, hogy jó kapcsolatot ápol az Orbán-kormány megbuktatását többször hangsúlyozó Simicska Lajossal – mondta Deák Dániel.

Több szempontból is szimbolikus jelentősége volt a januári szentendrei időközi önkormányzati választásnak: ez volt 2017-ben az első nagyobb megmérettetés a pártok számára, ráadásul a Jobbik a baloldali pártokkal közösen egy új együttműködési modellt tesztelt. A baloldali pártok támogatásával és jobbikos versenytárs nélkül indult egy „civil" jelölt, ám a szinte teljes ellenzéki összefogásnak sem sikerült legyőzni a Fidesz-KDNP jelöltjét. Ugyanezt a modellt tesztelték nemrég Solymáron is, ott is elbukott ez a kísérlet. Mivel a 2018-as országgyűlési választáson az egyéni választókörzetek szerepe kulcsfontosságú lesz, ezeken az időköziken a matematikailag fontos kétpárti stratégiának – melyben a kormánypárt ellen egy egyesült ellenzék indulna – tesztje végződött kudarccal – vélte az elemző.

Nem sok babér termett a Jobbiknak az időközi választásokonForrás: MTI/Balogh Zoltán

Ez lehet a 2018-as stratégia

Ezek a modell-kísérletek arra vezethetőek vissza, hogy a baloldal ahelyett, hogy a saját megújulásán dolgozna, pótszert keres a hatalomra jutáshoz. Ha csak matematikailag vagy hatalomtechnikailag nézzük, akkor az együttműködés akár észszerű döntésnek is tűnhet, ugyanakkor ezek a próbálkozások csak papíron működhetnek, nem a választói racionalitáson alapulnak.

Deák Dániel szerint 2018-ban a mostani szentendrei és solymári modell helyett egyfajta rejtett együttműködés várható. Ennek formája a szintén modellként emlegetett veszprémi és tapolcai időközi választás lehet, melyeken a pártok egy kampány intenzitással kialakított szavazatmaximalizálási technikát alkalmaztak, azaz az egyik ellenzéki párt ott kampányolt, ahol a másik nem tudott vagy nem akart. Ugyanakkor ezt a tervet nehezítheti, hogy tovább folytatódik az ellenzék szétaprózódása, amelyet a Jobbik szétesésének kezdete és a baloldali belső viták előtérbe kerülése fémjelez.

Teljes identitásvesztés, mélyponton a Jobbik

A kampányfogásnak számító néppártosodás és a választókkal történő kísérletezgetés hatására kialakult identitásválság következtében az idei év során a Jobbik támogatottságának csökkenése tovább folytatódott, a Nézőpont Intézet legfrissebb mérése alapján a Jobbik támogatottsága 2014 óta először egy számjegyűre csökkent, csupán 9 százalék a teljes népesség körében.

Idén az is előfordult, hogy Juhász Péter is a Jobbikkal tüntetettForrás: MTI/Balogh Zoltán

Szintén a Jobbik néppártosodásának csődjét jelzi, hogy Budapesten még a parlamenti bejutási küszöb meghaladása is nehéz feladat a Jobbiknak, a Nézőpont Intézet ide vonatkozó közvélemény-kutatása alapján még az alig egy éve létesült Momentum is megelőzi a Jobbikot. Ez az alacsony támogatottság egyértelműen Vona stratégiájának a kudarcát jelzi, hiszen két éve a párt támogatottsága még jóval magasabb volt a jelenleginél: a Nézőpont Intézet kutatása szerint 2015. elején a legvalószínűbb listás választási eredmény alapján 28 százalékon állt a Jobbik – mutatott rá Deák Dániel.

Vona utolsó választása lehet

A Vona Gábor pártelnök által szorgalmazott néppártosodási stratégia tehát épp azt nem tudta igazolni, hogy az ellenzéki szavazók körében nőtt volna azok köre, akik a Jobbikban látják a kormányváltás garanciáját. Márpedig Vona Gábor számára egyértelmű kudarccal érne fel a jövő évi választás elvesztése, hiszen 2016 nyarán a személyes politikai jövőjét is a Jobbik választási szerepléséhez kötötte. Azaz amennyiben nem győznek, lemond pártelnöki tisztségéről.A jelenlegi adatok alapján azonban kevés esély mutatkozik a Jobbik győzelmére, így a 2018-as választás egyben a néppártosodási stratégiát zászlajára tűző Vona Gábor utolsó választása lehet a Jobbik élén – mondta Deák Dániel.

De nem csak a közvélemény-kutatások, hanem a már előbb említett időközi választások is a Jobbik sikertelenségét mutatták. Áprilisban a zuglói, decemberben pedig a solymári időközi választáson még jelöltet sem mert állítani Vona Gábor pártja, Józsefvárosban pedig a magát második ellenzéki erőnek tartó Jobbik jelöltje csupán a szavazatok 5,97 százalékát érte el. Közel négy hónappal az országgyűlési választások előtt tehát továbbra sem hozza az eredményeket Vona Gábor: miközben kormányváltó erőről beszél, az időköziken el sem mer indulni, inkább a baloldallal összejátszva függetlennek álcázott jelöltnek engedi át a jobbikos szavazókat.

Egyre nagyobb az elégedetlenség

A Nézőpont Intézet elemzője szerint ennek hatására a párton belüli elégedetlenség is folyamatosan nőtt, az év során a párt alapszervezetei sorai oszlottak fel, melynek eredményeként a Dunakanyarban mára csak Szentendrén maradt képviselete a pártnak. Ez a folyamat azt is eredményezheti, hogy – hasonlóan az MSZP-hez – a Jobbik is egyre kevésbé tudja majd mozgósítani a vidéki szimpatizánsait, az aktivistahálózat életben tartása nehezebb lett a párt számára. Mindez jelentős versenyhátrányt jelent majd a pártnak a kevesebb a közelgő választás kampányában. Mindezt jól bizonyította a december 15-i tüntetése is a pártnak, ahol csupán pár száz embert sikerült az utcára vinniük.

Mindez belső konfliktusokat és félelmet eredményez a párton belül, hiszen a megfogyatkozott támogatói bázis kevesebb parlamenti mandátumot eredményez majd 2018-ban. Ezért a korábbi várakozások helyett nem a választás után, hanem már most megkezdődött a párton belüli lázadás Vona Gáborral szemben. Ennek legszembetűnőbb jele, hogy a Jobbik 2010 előtti felemelkedésében jelentős szerepet vállaló Morvai Krisztina bejelentette, hogy közel 10 év után szakít a Jobbikkal, hiszen szerinte Vona Gábor politikai helyezkedésének eredményeképp a Jobbik eltávolodott attól az értékrendtől, amely a számára továbbra is változatlan.

Morvai Krisztina is otthagyta a JobbikotForrás: MTI/Európai Parlament/Christian Creutz

Az EP-képviselő bejelentésének hatására előtörtek az indulatok a párton belül, Dúró Dóra és a Jobbik elnökségében helyet foglaló Toroczkai László is szembement a Vona Gábor által diktált irányvonallal és kiállt Morvai Krisztina mellett. A nyilvánosság előtti üzengetés eddig a szocialistákra volt jellemző, most ehhez a táborhoz csatlakozott a Jobbik is – mutatott rá az elemző.

Nem kormányváltó alternatíva, botrányok sora a Jobbik körül

A Jobbik hiteles szakpolitikusok híján láthatóan nem képes kormányzóképes alternatívát nyújtani a választóknak, másrészt rendszerint olyan politikai botrányok terhelik, amelyek elidegeníthetik a megszólítani kívánt baloldali szavazókat. Az antiszemita és rasszista kijelentéseken túl komoly baklövés volt Vona Gábor Facebook-bejegyzése is, melyben minősíthetetlen hangnemben gyalázta a nyugdíjas szavazókat.

A „nyugdíjasgate"-ként is emlegetett botrány hatására a Jobbiknak a nyugdíjasok körében tovább csökkent az amúgy is igen alacsony támogatottsága, egy igen fontos szavazótáborról mondhat le a párt. Szintén az idei év botrányai közé tartozott Volner János bozót-ügye, illetve Kulcsár Gergely jobbikos országgyűlési képviselő szexbotránya, melynek kapcsán a gyanú szerint fiatalkorú lánnyal létesített szexuális kapcsolatot. Fokozza a helyzetet, hogy az ügynöktevékenységgel megvádolt EP-képviselőjük ellen eljárás indult, illetve, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint a Jobbik tiltott támogatásból készített politikai reklámokat – mondta az elemző.

Egyre fogy a levegő a Jobbik elnöke körülForrás: Facebook

Az új botránypárt

Úgy látja, Vona Gábor jól láthatóan kétségbeesett, melynek hatására egyre színvonaltalanabb módon támadja a kormánypártokat, ugyanakkor ezekkel a megszólalásokkal csak saját sikertelenségét és gyengeségét ismeri el. Az ÁSZ vizsgálata feketén-fehéren, tényekkel alátámasztva kimondja, hogy a Jobbikot Simicska Lajos tiltott módon finanszírozta, ami minden párt esetében elfogadhatatlan, a törvények ugyanis mindenkire vonatkoznak.

Deák szerint az egyre inkább háttérbe szoruló Juhász Péter tehát átadta a stafétabotot Vona Gábornak, mostantól a Jobbik az új botránypárt Magyarországon. Ennek hatására nem csak a Jobbik támogatottsága csökkenhet tovább, hanem Vona Gábor elnöki pozíciója is bizonytalanabbá vált, ugyanis párton belül egyre többen beszélnek arról, hogy már a választás előtt más politikust kell állítani a Jobbik élére. Ennek valószínűsége ugyanakkor továbbra is alacsony, várhatóan csak a választások után lesz lehetősége arra az elégedetlen párttagságnak, hogy leváltsák Vona Gábort – zárta szavait az elemző.