Baloldali vircsaft: a túlélés a legfontosabb

Budapest, 2016. október 23. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke (b) és felesége, Dobrev Klára, valamint Molnár Gyula, az MSZP elnöke (j2) a baloldali ellenzéki pártok kormányellenes tüntetésén a Blaha Lujza téren 2016. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján. A „Mossuk le a gyalázatot!” „Emlékezés 1956 hőseire és tüntetés az európai Magyarországért” című rendezvényt magánszemélyek jelentettek be, de azon ellenzéki politikai pártok vezetői is felszólalnak. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Az egész év során folyamatosan változott az MSZP és a Demokratikus Koalíció közötti erőviszony, de a december végén megkötött koordinált indulásról szóló megállapodás a szocialistákat hozta kedvezőbb helyzetbe – mondta Kiszelly Zoltán a két párt évét értékelve. A politológus szerint a balliberális politikusok érdeke a politikai túlélés, ezért nem követik a liberális értelmiség Jobbik-barát vonalát.

Változó szerencsével politizált az MSZP és a DK, így az év végére a nyélbe ütött választási megállapodás miatt a szocialisták kerültek kedvezőbb helyzetbe – mondta Kiszelly Zoltán. A politológus szerint 2016 végén Botka László egy akkor körvonalazódó MSZP-DK megállapodás megakadályozására robbant be az országos politikába, lendületet adva az MSZP-nek és lépéskényszerbe hozva a DK-t.

Mivel Botka az ígért május elsejére sem tudta tető alá hozni az összefogást, a kezdeményezés a DK-hoz került, amely egész évben a baloldali szavazók fülének kedves összefogás szükségességéről beszélt.

Gyurcsányék „szerencséjére" az LMP és a Momentum nem akar összefogni,

így ők nyugodtan köthették az ebet a karóhoz. Botka szeptember végi bukásával a DK csillaga kezdett emelkedni, Gyurcsány Ferenc maradt az összefogás (leg)hangosabb híve – mondta az elemző.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke diktálná a tempót a baloldalon Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Hiányzik a hitelesség

Az MSZP ebben a vert helyzetben hozta be Karácsony Gergelyt közös miniszterelnök-jelöltnek, átvéve az esélyes baloldali összefogás kovácsának szerepét a DK elnökétől. A labda a DK térfelén pattogott, számoltak, és eldöntötték, hogy továbbra is külön listán indulnak – mondta Kiszelly. Úgy látja, az MSZP önmagában már 2014-ben sem volt hiteles kormányváltó erő, még Bajnai Gordonnal és a teljes összefogással sem.

2018-ra a szocialisták helyzete sokat romlott: kívülről hoztak miniszterelnök-jelöltet, és kénytelenek lesznek a Párbeszéd programjából sok mindent átvenni, például az azonos neműek házasságának engedélyezését. Az MSZP elveszítette a baloldal megkérdőjelezhetetlen vezető pártjának szerepét, azonban Karácsony Gergely közös miniszterelnök-jelöltségével a kezdeményezés ismét visszakerült az MSZP-hez.

Mi lesz a színfalak mögött?

Kiszelly szerint teljesen világos, hogy a DK csupán a választókerületekben szeretne együttműködést, ami az LMP és a Momentum különutassága, illetve a Jobbik önálló hatalmi ambíciói miatt eleve reménytelen. A maximális cél, a balliberális oldal legnagyobb pártjává válás esélye a MSZP megtáltosodása miatt csökkent – tette hozzá.

Molnár Gyula vezetése alatt nem táltosodott meg az MSZP Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Az elemző szerint a balliberális politikusok érdeke a politikai túlélés, ezért nem követik a liberális értelmiség Jobbik-barát vonalát. A Jobbik irreális célként a kormányra jutást határozta meg, amihez mind a 106 egyéni választókerületben jelöltet kell állítaniuk.

Nyílt koalíció szerintem elképzelhetetlen, ám az időközi választásokon kipróbált színfalak mögötti együttműködés igenis elképzelhető,

azaz a Jobbik vagy a baloldal a másik számára esélyes körzetben gyenge jelöltet indít, így növelve a másik ellenzéki jelölt esélyeit” – zárta a szavait Kiszelly.