Intő jel: az Egyesült Államok kilépett az ENSZ migrációs párbeszédéből

„Figyelmeztető jel Magyarország számára az USA kilépése az ENSZ jövő évi migrációs párbeszédéből" címmel tett közzé elemzést a Migrációkutató Intézet. Ez azért is tanulságos, mivel az USA a kodifikációs folyamatban ugyanolyan álláspontot képviselt, mint a magyar fél, azaz az államok szuverenitását tekintették elsődlegesnek a migrációs problémák megoldása tekintetében. Így az USA-hoz és hazánkhoz hasonló gondolkodású országok tárgyalási pozíciója jelentősen megnehezedik ezután. Különösen azért, mivel a tárgyalásokat vezető ENSZ különleges képviselő rögzítette, hogy a fő cél a "migrációs jelenséget övező negatív tónus pozitív irányba terelése" azaz a befogadás egyszerűsítése.

Az intézet elemzésében leírja, hogy Donald Trumpnak, az USA elnökének döntése alapján az Egyesült Államok december elejétől nem vesz részt az ENSZ Migrációs Globális Kompakt (GCM) kidolgozásának folyamatában.

A fenti dokumentum a „menekültügyi globális kompakttal" (GCR) együtt arra hivatott, hogy a meglévő migrációs kereteket fogják majd egybe, elsősorban a tagállamok számára gyakorlati ajánlásokat fogalmaznak meg a migrációs és menekültügyi kihívások kezelése érdekében.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Az elvárások egyértelműek a dokumentumokkal szemben: szükséges érvényre juttatni a migránsok jogait. Az ENSZ különleges képviselője szerint elengedhetetlen a "migrációs jelenséget övező negatív tónus pozitív irányba terelése".

Így, ha jól értelmezzük hasonló atmoszféra lengi be a tárgyalások hangulatát, mint, ami Brüsszelben is jellemzi a hasonló megbeszéléseket. Azaz a cél a feltétel nélküli befogadás.

Az USA kilépése a két dokumentum kodifikációs folyamatából, azért is intő jel hazánk számára az intézet elemzése szerint, mivel az USA a GCM-folyamatban hasonló álláspontot képviselt, mint a magyar fél, azaz az államok szuverenitását tekintették elsődlegesnek a migrációs problémák megoldása tekintetében.

Az Egyesült Államok kilépését követően tehát a többi hasonló gondolkodású tagállam, így Magyarország tárgyalási pozíciója is megnehezedik, hiszen ahogy azt a Migrációkutató Intézet jelentésében megjegyzi:

Abban a környezetben, ahol az a szemlélet uralkodik, hogy a migráció pozitív hatásait kell előtérbe helyezni és egy támogató környezetet kell kialakítani, nagy érvágás egy olyan politikai erő kivonulása, ami ellensúlyozni tudná ezt és reális keretek közé tudná szorítani a tárgyalásokat."

A dokumentumok érdemi megvitatására, az ENSZ Közgyűlés 73. ülésszakán 2018-ban kerül sor, de már az USA nélkül.

Az intézet elemzése alapján az USA döntése az alábbiakkal indokolható: az Egyesült Államok világelső a menekültek támogatásában, és ezt a szerepét meg is kívánja őrizni, a bevándorlásra vonatkozó döntéseket azonban az amerikaiaknak maguknak kell meghozniuk, azokba más nem szólhat bele.

Az Egyesült Államoknak kell döntenie hogyan a legjobb a határainak védelme, és arról is, hogy kit akar beengedni az országba. Az USA szerint a tavaly szeptemberi nyilatkozatban (New York-i Nyilatkozat) tükröződő globális szemlélet nem egyeztethető össze az Egyesült Államok szuverenitásával.