A székelyek szabadsága nem akadályozza meg a románok boldogulását

Az emlékmű Madéfalván

A madéfalvi mészárlás 254-ik évfordulójára emlékeztek meg a tegnap az erdélyi Madéfalván és a magyarországi Bonyhádon, írja a maszol.ro és az MTI. 1764. január 7-én az osztrák csapatok megtámadták a Madéfalván ülésező székely vezetőket, mert azok ősi szabadságjogaikhoz ragaszkodtak és csak hazájuk védelmében voltak hajlandók katonáskodni. Mintegy 200 embert gyilkoltak le az osztrákok, köztük nőket és gyerekeket is. Ennek hatására tömeges kivándorlás indult meg Székelyföldről Moldvába.

Csibi József, Madéfalva polgármestere a tegnapi ünnepségen kijelentette, hogy a székely közösségnek ma is olyan elfogultságokkal kell megküzdenie, mint a XVIII. század közepén: „Részei vagyunk annak az Európának,

amely nem velünk, őshonos kisebbségekkel foglalkozik elsősorban, hanem a bevándorlók segítésével van elfoglalva.

Részei vagyunk annak az országnak, amelyet munkákkal értékesebbé teszünk".

A vérengzés emlékműve az erdélyi Madéfalván Forrás: Origo

Szerinte a székelység érdeke az, hogy otthon gyarapodjon gazdaságilag, a budapesti polgár értse és érezze, hogy ők is magyarok, a bukaresti pedig értse, hogy a helyi magyar honfitársa a románnak és ott kell közösen keressék a boldogulásukat.

Pánczél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke azt mondta: „Súlyos örökség nyomja a vállunkat, de ez a teher egyenessé és keménnyé teszi a hátunkat. A székely szabadságvágy mindig mozgósító erő volt". Továbbá kijelentette, hogy

a székelység soha nem mérlegelt, ha a szülőföldje védelméről volt szó.

Emlékezetett rá, hogy Románia 2018-ban hangos ünnepségre készül, amelyet a magyar közösségnek méltósággal kell viselnie. Pánczél hozzátette, hogy a teljes nemzeti szabadság még várat magára, a tömbmagyarságnak jár a területi önrendelkezés, amely nem kegy, hanem jog, mint Európa jobb felén.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a következőket mondta: „A történelem azt tanította nekünk, hogy a szabadságot nem elég egyszer megszerezni, kivívni. Az elmúlt ezer év alatt minden nemzedéknek meg kellett vívnia a maga szabadságharcát, és ez így van a 21-ik században is".

Az RMDSZ elnöke figyelmeztetett, hogy

nem adhatják fel a hazájukat és értékeiket a székelyek, mert ha egyszer ezt megteszik, akkor lehet, hogy örökre elvésznek.

Szerinte a centenárium évében arra kell emlékeztetni a román közösséget, hogy ne féljenek betartani azt, amit a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megígértek. Mert attól, hogy az erdélyi magyarok szabadon megőrizhetik nyelvüket, identitásukat, kultúrájukat, vallásukat a szülőföldön, a románok még nem lesznek kevésbé gazdagok vagy boldogok.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Potápi Árpád János, Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a tolna megyei Bonyhádon tartott megemlékezésen a követvezőket mondta: "A történelem viharai bárhogy tépázhatnak bennünket, bármilyen hatalom próbál minket elnyomni, mi szilárdan állunk, és képesek vagyunk megőrizni, amit felmenőink örökül hagytak ránk".

A bukovinai székely származású politikus szerint ez kovácsolta egységbe a székelyeket évszázadokkal ezelőtt, és

ennek köszönhetően tudtak a megpróbáltatások után is fennmaradni.

Beszédében utalt arra, hogy a madéfalvi veszedelem következtében a csíki székelyek ezrei keltek útra, így jutottak el Bukovinába. 1941-ben Bácskába telepítették őket, ahonnan 1944-ben, 1945-ben menekülniük kellett, és Bács-Kiskun, Tolna, Baranya megyében találtak új otthonra.

Véleménye szerint a székelyek a magyarság fontos és elidegeníthetetlen részét alkotják.