„Ipolytarnóc adta az inspirációt, az egészen megdöbbentő természeti adottságaival” – mesél a kezdetekről Kiss Péter, az egyedülálló rendezvény egyik megálmodója.
„Ez egy csodaország, ahol minden álmod valóra válhat, lehetőség nyílik visszatérni a gyerekkorba, ahol egy nagy adag szabadság és a világ igenlése vár.”
„Az Ipoly még mindig vígan csobog, a Nap felkel, aztán a Rárós-szoros mögött alábukik. Ezen a tájon járva úgy érzed, megállt az idő. A fa még fából van, a gyerekek még rosszalkodnak, és együtt játszanak. Az éjszaka nyáron is hűvös. Aludni jó, és igazi álmaid vannak” – hozza meg a részvételi kedvet a 100 Szikra másik megálmodója, Trellay Levente.
Segítünk visszatérni a természethez, ami tele van inspirációval. Mi ezt az információt visszafelé is megjelenítjük a landarttal. Úgy díszítjük fel a természetet, hogy a rácsodálkozáson túl legyen benne rengeteg kaland!
A névadó 100 Szikra futam a jamboree csúcspontja, ami egy fantasztikus landart esemény is egyben. Grillel, sörrel, DJ-kel. Szombat délután kezdődnek a bemelegítő futamok, végül este élesben is elrajtolnak a
szabálytalan motorosok a szabálytalan motorjaikon, és átkelnek a 100 fáklyás tűzkapun
egy domboldalban, amelyet filmrészletek díszítenek majd, tehát gyakorlatilag a varázslást és a gyermekkori fantáziát építik fel.
A szervezők küldetése szerint a falvak iszonyatosan alulértékeltek jelenleg, és ezzel hatalmas értékek kerültek életveszélybe. A rendezvényen keresztül kívánják felhívni a figyelmet a falusi értékekre, valamint próbálják a helyiekkel együttműködve törekvésüket kultúrmisszióvá alakítani: többek között igyekeznek a palóc kultúrát a fiatalok tudatában megtartani, serkenteni őket: adjanak hozzá egy történetet, esetleg fogalmazzák újra a meglévőket!
Ipolytarnóc igazi falu, három meghatározó utcával a szlovák határ közelében, a szeszélyes Ipoly folyóval, ami néha nyakon önti az itt lakó alvégieket. Alig több mint 400-an laknak itt, így mindenki ismer mindenkit. Alulról Litke, felülről a szlovák Kalonda falvak fogják közre a települést, igazi varázslatos vidék. A falut már az 1300-as években jegyezték, hol a török, hol az árvíz, hol a tűz akarta elpusztítani, most pedig épp a modern világ.
A tömegtermelés okafogyottá tette a paraszti munkát, a megélhetési gondok miatt a városba menekülnek az itt lakók, a lakosság öregszik. – olvasható a rendezvény honlapján. „Beleálmodod a tájba gyermekkorod fantáziáit.
Lovagi tornát, léghajót, körhintát. Lobogó zászlókat, konfettit és trombitaszót. Színes forgatagot és villódzó fényeket. Vattacukrot és csokimázas almát. Nomád karavánokat sátrakkal, fáklyákat, zenét hajnalig, füstöt és táncot, szerelmes párokat és a bátrakat, akikre büszkék vagyunk. Szabadságot és önfeledtséget és a folyót, amibe nevetve belecsobbanunk”
– próbálják körülírni a szervezők az inspiratív utazást, kavalkádot.
„Azon gondolkoztunk, miben lehetne ez más, mint a többi fesztivál vagy a buli, és az állandó inspirációt tettük meg a koncepció alapkövének. A kíváncsi embereknek szól az egész koncepció.
‘Szuperizgalmas’ volt az egész alkotófolyamat, hiszen csinálsz valami nagyon rendhagyót Magyarország egy olyan szegletében, ami a bevett helyszíneken kívül esik, és meghirdeted egy olyan közönségnek, az újhullámos hipsztereknek, akik új felfedezői a régióknak.
Azt látom, hogy az embereknek van kedvük körülnézni a házuk táján, és ez nagyon trendivé kezd válni a szó kedvező értelmében. Adunk egy lehetőséget arra, hogy felfedezzék ezt a régiót. És közben alkotófolyamat maradjon az egész.
A szervezők célja, hogy ennek a vidéknek a szépségét minél több városi embernek megmutassák, ezzel felhelyezzék a falut Magyarország kulturális térképére, és új lehetőségeket adjanak az itt élőknek. Lépésről lépésre haladnak az integrációval; korábban a falunak az 5-10%-a mozdult meg, például kertjeikben kempingeznek a látogatók, mára ez az arány növekedni látszik.
A távlati tervek között szerepel egy meglévő laktanya, amit 15 éve a Polgármesteri Hivatal hasznosít, de most a szervezők szeretnék átalakítani művészeti rezidenciává a helyiekkel és meghívott munkásokkal.
Megteremteni egy lehetőséget, hogy alkoss és pihenj. Helyieket bevonva serkentőleg hatni a környéke életére egész évben. Ez az álmunk.
„Minket a motorozás hozott össze, amíg más ember a kontrákat nézte volna, Levente az előnyeit kereste az elzárt világnak” – mesél a kezdetekről Péter.
Minden szegmensben, úgy a zenében, mint a landartban, a természet feldíszítésében most induló művészeket igyekeztünk megtalálni, számukra szeretnénk lehetőséget kínálni.
„Kezünkbe kaptunk az impulzusok által egy rajzlapot, és elkezdtük az álmainkat papírra vetni, bár piciben haladunk előre, de organikusan” – emlékszik Levente. „A 100 Szikra egy intenzív élmény számunkra is, és törekszünk rá, hogy minél tovább az is maradjon.” A rendezvény finanszírozásáról és magáról a befektetésről szellemesen így nyilatkozik:
„A ceruzát meg a papírt is meg kell tudni venni, hogy tudjál valamin alkotni.”
„Nógrádban megvan az igazi potenciál arra, hogy a kalandvágyó 'vissza a természetbe' hangulatot megragadják az emberek. A régió sem tudja, minek van a birtokában. Nógrád megye nincs messze, és arra vár, hogy felfedezd” – zárjuk a beszélgetést a megálmodókkal.
„Három napig miénk a tér, az idő és Szikra, mozdulj ki a betonból, a szokásosból, a mindennapjaidból. Ha a mi szikránk fellobbantja benned a szunnyadó tüzet, nekünk már megérte!”
További információk a rendezvényről itt.