Teljes káosz és összeomlás előtt az ellenzék

Budapest, 2017. december 20. Molnár Gyula, az MSZP elnöke (b) és Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke közös sajtótájékoztatójukon az Országgyűlés Irodaházában 2017. december 20-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A korábbiakhoz képest is nagyobb a káosz az ellenzék oldalán, aminek a kicsúcsosodása, hogy a csepeli-soroksári választókerületről nem tudnak megállapodni egymás között a baloldali pártok, vagy inkább pártocskák, pedig ebben a körzetben 2014-ben nyerni tudtak. Pár hónappal a választások előtt azt sem lehet tudni, hogy ki, milyen listákkal akar indulni. A helyzetet nem könnyíti meg Karácsony Gergely sem, aki naponta egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesz, józan ésszel nehéz is kiigazodni rajta. Baloldali körkép 2018. január elején.

A választások közeledtével nemhogy csökkenne, hanem tovább nőtt a káosz a magukat baloldalinak valló pártok körében. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokból egyelőre azt lehet kihámozni, hogy az MSZP listáján indulhatnak majd a mérhetetlen támogatottsággal rendelkező Párbeszéd politikusai, míg a Demokratikus Koalíció, az Együtt és a Momentum Mozgalom önállóan kíván ringbe szállni.

Azt egyelőre nem lehet tudni, mi lesz Bokros Lajos pártjával,

de ha nem indulnak el tavasszal, akkor az ügyészség a hatályos törvények alapján fel kell oszlassa a pártot, mivel két egymást követő országgyűlési választáson nem indultak.

Bangónét akarja az MSZP

Ahhoz, hogy megpróbáljunk valami rendet tenni a különféle pártok között érdemes a legújabb botránnyal kezdeni. A pártközi alkuk ellenére az MSZP úgy döntött, hogy a Csepel-Soroksár választókerületben nem a 2014-ben nyertes Szabó Szabolcsot támogatja, hanem Bangóné Borbély Ildikót, a szocialisták országgyűlési képviselőjét.

Bangóné a korábbi választásokon mindig Hajdú-Bihar megyében indult,

de 2014-ben még 20 százalékot sem kapott a választókerületében.

Ragaszkodik Bangóné Borbély Ildikóhoz az MSZP Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az MSZP döntésére azonnal reagált Juhász Péter az Együtt elnöke, és közölte, hogy ha a szocialisták nem változtatnak, akkor elindítják a választókerületben Szabó Szabolcsot. Noha a 106 egyéni választókerület felosztásáról szóló MSZP–DK-megállapodás szerint a 17. választókerület a szocialistáknak jutott, Gyurcsány Ferencék sem hagyták szó nélkül a történteket, és az Együtt mellett álltak ki. „Nincs rendjén, hogy az MSZP a Csepelen 2014-ben győztes Szabó Szabolcs ellen akarja indítani Bangóné Borbély Ildikót. Azt a körzetet az Együttnek tartottuk fenn a DK és a szocialisták megállapodásában" – írta Gréczy Zsolt.

A szocialisták minderre azt közölték, hogy 2017. december 31-én a koordinált jelöltállításról szóló tárgyalásokat lezárták. Most már a következő lépéseken van a sor. Közös jelöltek, közös lista, közös miniszterelnök-jelölt – tették hozzá.

Mindez pedig azt jelenti, hogy az MSZP csak akkor támogatja Szabót, ha az Együtt hajlandó belemenni a közös listába.

Majd pedig kiderült, hogy az MSZP azt szerette volna, hogy Szabó szocialista színekben induljon, de ezt nem volt hajlandó vállalni, így pedig az MSZP és a DK között még tavaly december végén született alku alapján a szocialisták jelöltek a körzetben.

Szabó Szabolcs mögül kifaroltak a szocialisták. Csak akkor kell nekik, ha MSZP-s jelölt lesz Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Összevissza beszél Karácsony

Az egész csepeli helyzet világosan mutatja, hogyan is áll jelenleg a teljes baloldal. Mindezt csak tetézik Karácsony Gergely nyilatkozatai. Bár a zuglói polgármester azt állítja, hogy ő az MSZP hivatalos miniszterelnök-jelöltje, de erről egyelőre semmilyen párttestület sem döntött. Sem a Párbeszédben, sem az MSZP-ben nem volt erről szavazás. Egyelőre az sem világos, hogy a Párbeszéd és az MSZP közös listát alkot-e, vagy pedig a szocialisták listáján indulnak a párbeszédes jelöltek.

Karácsony még tavaly azt mondta, hogy

csak közös baloldali listás indulás esetén lesz miniszterelnök-jelölt.

Idén pedig már arról beszélt, hogy ha az LMP is részt venne az összefogásban, másnap visszalépne Szél Bernadett, az LMP társelnöke, miniszterelnök-jelöltje javára. „Le fogok borulni a lába elé, és meg fogom csókolni a lába nyomát" – mondta. Mindezek alapján ember legyen a talpán, aki képes kiigazodni azon, hogy tulajdonképpen mit is akar Karácsony. És, hogy még nagyobb legyen a zűrzavar, érdemes ezt a nyilatkozatát is beidézni: „a f*sznak hagyta magát" rábeszélni a miniszterelnök-jelöltségre.

Karácsony Gergely szinte mindennap mást mond Forrás: MTI/Marjai János

Nem kockáztatnának

A 2014-ben létrejött öt pártot (MSZP, DK, Együtt, Párbeszéd, Liberálisok) lefedő közös lista egyelőre sehol sincsen. A szocialisták szinte biztos nem fogják vállalni annak a kockázatát, hogy a Párbeszéddel és a Liberálisokkal közös listát hozzanak létre, mivel ebben az esetben már 15 százalék lenne a bejutási küszöb számukra. A párt mostani állapotában pedig ezt az értéket meglehetősen nehéz lenne elérni. A kisebb pártoknak azonban szüksége lenne a közös listára, és legalább három biztos bejutó helyre, mivel csak így alakíthatnának frakciót a választás után.

Az is világosan látszik, hogy

a DK nem akarja a maga hátán bevinni a kis pártokat a parlamentbe,

és ezért is állapodott meg a koordinált jelöltindításban a szocialistákkal, de a közös listát ők sem akarják az MSZP-vel. Gyurcsányék várhatóan Bokros Lajos egyszemélyes pártját sem fogják felvenni, így pedig a volt pénzügyminiszternek jövőre új pártot kell alapítania, mivel ha a mostani országgyűlési választáson sem indul el, akkor a hatályos törvények alapján meg kell szüntetni az alakulatát.

Gyurcsány Ferenc az MSZP-vel sem akar igazán közösködni Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Már feburár 19-én indulhat a jelöltállítás

A teljes baloldali képletbe még nem is vettük be a súlyos belső válsággal küzdő Momentum Mozgalmat és a Kétfarkú Kutyapártot. Az utóbbi alakulattal könnyű dolgunk van, mivel ők határozottan kijelentették, hogy senkivel sem alkotnak majd közös listát. Jelöltjeik egy részét már be is mutatták, és meglepően magabiztosan készülnek a választásra. A Momentum háza táján már sokkal zavarosabb a kép, mivel egyszer arról beszélnek, hogy önállóan indulnak minden körzetben, majd pedig arról, hogy adott esetben visszalépnek. Az biztos, hogy a viccpárt nincsen könnyű helyzetben, mert még az egy százalékért is keményen meg kell dolgozniuk.

A választások előtt pár hónappal tehát itt tartunk.

Finoman szólva sem világos, milyen stratégia mentén akarnak indulni a választáson

az ellenzéki pártok. Az idő azonban fogy, mivel ha a legkorábbi időponttal számolunk, amikorra kiírhatja az államfő a választást, akkor február 19-én kezdődik a jelöltállítás. Addigra pedig dönteniük kell. És arra úgy tűnik, képtelenek.