A Migrációkutató Intézet arról közölt összefoglaló tanulmányt, hogy milyen a kapcsolat a Nyugat-Balkán muszlim kisebbségei és muszlim szélsőségesek között. Az Iszlám Állam terrorszervezethez mintegy négyezer európai csatlakozott, közel ezren éppen ebből a térségből. 

A Migrációkutató Intézet január 25-én megjelent angol nyelvű elemzésében helyi szerzők tanulmányait felhasználva mutatja be, hogy milyen a viszonya a nyugat-balkáni muszlim kisebbségeknek a szélsőségesekhez.

Az írásból kiderül, hogy a nyugat-balkáni országok muszlim közösségei természetes közeledést látnak Törökország, a Perzsa-Öböl, vagy éppen Irán balkáni irányú törekvései kapcsán. A helyzetet bonyolítja, hogy Nyugat-Európával szemben a balkáni muszlimok őslakosok, nem első-, vagy másodgenerációs bevándorlók.

Nem véletlen, hogy az Iszlám Államhoz csatlakozó 4 ezer európaiból mintegy 900 fő érkezett a vizsgált térségből.
Szerbiában legfőképpen a Szandzsák és annak központja, Novi Pazar a szélsőséges iszlamisták központja. A gazdaságilag az országon belül is szegénynek számító térségben az elmúlt években mudzsáhid 8szent ügyért harcoló) hadsereg szervezésére is kísérletet tettek. A Szandzsákban mintegy 142 ezer muszlim vallású bosnyák él.

Bosznia-Hercegovinában 200-330-ra tehető azoknak az embereknek a száma, akik a közel-keleti konfliktusokban a fegyveres dzsihadisták oldalán harcoltak.

A helyzet különösen az észak-keleti térségben aggasztó, ahol a szélsőségesek egész falvakat tudhatnak maguk mögött.

Iszlám ÁllamForrás: AFP/-

A többségében muszlimok lakta Albániából mintegy 80 ember csatlakozhatott az Iszlám Államhoz. Tirana harcol ugyan a szélsőségesek ellen, de sokatmondó adat, hogy az albániai muszlimok 24 százaléka szerint a saría isten szent kinyilatkoztatása. A koszovói szalafisták a legjobban beágyazottak a térségben. 2014 és 2016 között több mint 300 koszovói harcolt a szélsőségesek oldalán Szíriában és Irakban. Figyelembe véve az ország létszámát (1,8 millió fő), ez az érték arányát tekintve Európán belül a legmagasabb. 2017-ben több mint 100 embert tartóztattak le a pristinai hatóságok toborzás és terrorista szervezetekkel való kapcsolat miatt.

Több koszovói elemző rámutat arra a tényre, hogy

a muszlim felekezetek térnyerésében a helyi, főleg szaúdi pénzből működő NGO-k nagy szerepet játszanak.
A kérdés Macedóniában is napirenden van. Több, mint 80 ember tért haza Szíriából és Irakból, akik közül a hatóságok letartóztattak vagy börtönbüntetésre ítéltek. Az ország titkosszolgálatának vezetője, Zoran Ivanov leszögezte: Macedóniában a legnagyobb veszélyt a terrorizmus jelenti.A Migrációkutató Intézet meglátása szerint Magyarországnak elemi érdeke, hogy az illegális migrációt meggátolja, és az ország területe ne szolgáljon a szélsőségesek logisztikai központjaként.