Hihetetlen, de ezek a mondatok tényleg elhangzottak a bíróságon

Vágólapra másolva!

Póta Péter a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője, emellett gyakorló büntető bíró 21 éve. Ez idő alatt rengeteg érdekes, furcsa vagy éppen vicces vallomással találkozott a tárgyalásokon. Időnként elképesztő magyarázatokat adnak vallomásaikban a vádlottak, vagy akár a tanúk. Sokszor előfordult, hogy a kérdést sem értették, vagy csak nem a megfelelő szavakat használták a bírák előtt. Összeszedtük az elmúlt 20 év legmegmosolyogtatóbb mondatait, amelyek bírósági tárgyalásokon hangzottak el.

Pintér Adrienn

Vágólapra másolva!

Magyarország Póta Péter bíróság vallomás

Néha nehéz komolynak maradni. Ezzel kezdi Póta Péter a Fővárosi Törvényszék szóvivője.

A tárgyalások hivatalos stílusába, komolyságába azért belekeveredik egy-két megmosolyogtató mondat, kifejezés. Az eljárások szereplői, a vádlottak, tanúk, akik hétköznapi emberi kapcsolataikban nem használnak olyan a kifejezéseket, amelyeket mi minden nap, megpróbálnak azon a nyelven megértetni magukat a tárgyaláson, amely teljesen idegen tőlük. Ez néha tréfás tud lenni. Próbálnak azonosulni ezzel a légkörrel, de ez nem mindig sikerül.

Mivel a bíró a tárgyalásokat hangszalagon rögzíti, könnyen visszaidézhetők a tanúk és a vádlottak mondatai. Ezekből válogatott Póta Péter:

Adtam neki egy pofont és mondtam, gyere be a bíróságra kö***ög, mert miattad húzódik az ügy!

Az egyik férfi például így mesélt arról, hogyan próbálta ismerősét rávenni arra, hogy menjen el a következő tárgyalásra.

Egy másik pedig érdekes választ adott arra, amikor azt kérdezték tőle, hol dolgozik:

Kólagyárban kólát csinálok!

Egy másik ugyanerre a kérdésre azt felelte:

Beugró munkás vagyok.

Megint más azt sérelmezte, hogy nem nevezték nevén a foglalkozását:

„Nem bűnöző vagyok, hanem strici.”

Van, aki arról számolt be, hogy a tárgyalás ideje alatt mennyit fejlődött:

Megváltoztam az eljárás alatt: férfiasodtam.

Egy férfi őszintén bevallotta tettét:

Bűncselekmény nélkül nem boldogulok a világban

Vagy éppen azt, hogy milyen betegségekkel küszködik:

„100%-os idegbeteg vagyok.”

És másról is tett hasonló kijelentésetóket egy tanú:

Nincs az agyának semmi baja, csak skizofrén.

De a saját lustaságát is van, aki beismerte:

B*sztam elmenni dolgozni, a lelkem miatt nem dolgoztam, otthon hülyültem

Az is előfordul egy tárgyaláson, hogy a vádlott túlmagyarázta mondandóját:

"Nem mondta, hogy kamu, csak nem mondta, hogy nem kamu, mikor mondtam, hogy ez kamu, így a hallgatásával mondta ki, hogy kamu!"

Volt olyan is, aki a tárgyalás kellős közepén gondolta meg magát:

„Törölje ki a jegyzőkönyvvezető a gépből, amit eddig elmondtam!”

Egy másik férfi pedig szerinte túl sokat mondott:

Elfelejtettem valamit kihagyni a vallomásomból"

Volt olyan szülő, aki a legsúlyosabb büntetést kérte a gyerekének, igaz, olyat, ami Magyarországon nincs is:

Halálbüntetést kérek a fiamra, mert tönkretette a családot.

De sok esetben azt sem értik a bíróságra beidézett tanúk vagy maguk a vádlottak, hogy mit kérdeznek tőlük. Ilyen például az, amikor a családi állapotukra kíváncsi a bíró. A következő válaszok hangzottak el a tárgyalótermekben, arra a kérdésre, hogy „mi a családi állapota”.

Törvényképes
Boldog
Apám meghalt, anyám hajléktalan
Jóban vagyok otthon mindenkivel
Tiszta vagyok, nem kábítószerezek
Apám hadirokkant, de nem tudom melyik háborúban rokkant meg
Otthon nincs verekedés
Nagyon gyenge
Igen szegények vagyunk
Részmunkaidős vagyok
Mármint hogy?
Teljesen jó
Se jó, se rossz
Jó, semmi gondom nincs vele
Semmilyen körülmények között nem élek
Anyukám egyedül él az öcsémmel
Otthon vagyok egész nap
Hogy micsodám, mim?
Élettársam meghalt, hál' Istennek!

A rossz válaszokat Póta Péter a következőképpen magyarázza:

Nyilván a feszültséget, a nyomást, ami ilyenkor az eljárási szereplőkön van, tovább fokozza a tárgyalás légköre is. A jogszabályi nyelv hivatalos és szűk réteg használja, pedig a jogszabályok alakítják az életünket. Mégis, amikor bekerül egy ember egy ilyen közegbe, mint a tárgyalóterem, akkor a hétköznapi szóhasználattól eltérő jogi szakkifejezéseket nem értik, és ez nemcsak a válaszokból tűnik ki, hanem a testbeszéden is lehet látni.

Például a mentességi jogot sem minden esetben értik, ilyenkor elmagyarázzák nekik, hogy ha ezzel a lehetőséggel élnek, akkor nem kell tanúskodniuk maguk vagy egy hozzátartozójuk ellen.

Hogy könnyebben megértse mindenki a bírósági nyelvet, az új büntetőeljárásról szóló jogszabály is kimondja, hogy közérthetően kell fogalmazni.

Ami zavarhatja, nehezítheti még egy-egy tárgyalás menetét, ha a vádlott vagy a tanúk nem megfelelően viselkednek. Ha például kérdez az ügyész vagy a bíró, és a tanú mindig félbeszakítja a mondandóját, akkor a bírónak figyelmeztetnie kell őt, hiszen zavarja a tárgyalás rendjét. A bíró feladata a tárgyalás rendjének és méltóságának megőrzése.

Felszólíthatja a bíró a tanút, hogy várja meg a kérdést, ne vágjon közbe, mert tiszteletlen a viselkedése és meg kell tartania a hivatalos eljárás rendjét. Rendre utasíthatja.

Ha a tanú továbbra sem tud viselkedni, akkor a bírónak feladata rendet tenni a tárgyalóteremben.

Akár meg is bírságolhatja.

Póta Péter arról is beszélt, hogy a több mint 20 éves pályafutása során olyan esettel is találkozott, amikor megtámadták a bírót a tárgyaláson.

Volt olyan kollégám, akit cipővel dobtak meg, egy másikat kenyérrel, de arra is volt példa, hogy leköpték a bírót. Szerencsére az ilyen esetek nagyon ritkák.

És súlyos büntetőjogi következményei is lehetnek. De előfordult az is, hogy az őrre támadt a vádlott, amiért tárgyalási szünetben a börtönőr nem engedte meg a vádlottnak, hogy az a hozzátartozóival beszéljen.

„Ezen úgy felidegesítette magát, hogy összebilincselt kézzel megütötte az őr állkapcsát. A vádlottnak az a tárgyalási része, ami addig rablás miatt folyt, kiegészült hivatalos személy elleni erőszakkal. "

Egy vidéki bíróságon pedig

a vádlott a saját ügyvédjét késelte meg. Nekiugrott és megvágta az arcát.

„Egyik bíró kollégám odaugrott és lefogta a vádlottat”

- mondja Póta, aki hozzáteszi, hogy a férfit emberölés bűntettének kísérlete miatt el is ítélték, hiszen majdnem elvágta az ügyvéd nyaki ütőerét.

Manapság azonban ez nem történhetne meg, hiszen a bíróságok épületében már a bejáratnál fémdetektoros kapuk állnak, a ruházatot és a táskákat pedig a jól képzett biztonsági őrség minden esetben átvilágítja, így senki nem vihet be semmiféle veszélyes eszközt.