Sikeres a kisgyerekkori nevelés programja

A kormány célja, hogy csökkenjen  a hátrányos helyzetű és az előnyösebb hátterű tanulók teljesítménye közötti szakadék. Ebben nagy előrelépés, hogy a 4 és 6 éves kor közötti gyerekek 95,3%-a részt vesz már kisgyermekkori nevelésben és gondozásban - mondta Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Tantrendnek adott interjúban.

Milyen változást szeretne elérni a kormány a kisgyermekkori nevelést és gondozást érintő változásokkal?

A kormány célja, hogy csökkenjen a hátrányos helyzetű és az előnyösebb hátterű tanulók teljesítménye közötti szakadék, ami azért is fontos törekvésünk, mert szeretnénk, ha minden diák egyenlő esélyekkel ülhetne be az iskolapadba.

Az kötelező óvodai nevelésre vonatkozó változások is ezért történtek?

Igen. A kisgyermekkori nevelés és gondozás terén végrehajtott kormányzati lépések segíthetnek abban, hogy az iskolakezdési korra kiegyenlítődjenek a különbségek. Mivel a teljesítmények terén jelentkező különbségek már korán megjelennek, a kötelező óvodai nevelés korhatárának az ötről 3 éves korra való csökkentése pozitív lépés, amely várhatóan javítani fogja a gyermekek későbbi iskolai teljesítményét.

Mennyire sikeres ez a program, hányan járnak ténylegesen óvodába?

Mára már a 4 és 6 éves kor közötti gyermekek 95,3%-a részt vesz kisgyermekkori nevelésben és gondozásban. De fontos eredmény, hogy a romák részvétele 91%-os, ami megközelíti az országos átlagot és a régióban a legmagasabb szám.

Akkor mondhatjuk, hogy ez egyben roma felzárkóztatási program is?

Részben igen, illetve elmondható, hogy mindenképpen vannak pozitív hatásai. A 2015/2016-os tanév óta jelentősen bővült a hátrányos helyzetű tanulók részére ingyenesen biztosított óvodai ellátás, iskolai étkeztetés és a tankönyvellátás is.

Európai viszonylatban tekintve hogyan állunk a frissen végzettek foglalkoztatottságával? Gondolom, hosszútávon az a cél, hogy a támogatott kisgyermekkori nevelés erre is jó hatással legyen.

Ebben a tekintetben most sem állunk rosszul. 2013-ban Magyarországon 74,2% volt ez az arány, ami 2016-ra 85%-ra nőtt. Viszonyításképpen Európában ez az adat 2013-ban 75,4%, míg 2016-ban 78,2% volt. És igen, nagyon bízunk abban, hogy hosszútávon is jó eredményeket érünk el a kisgyermekkori nevelés támogatásával.

A teljes interjú a tantrend.hu oldalon olvasható.