A trianoni döntés eredményeként négy évre Csehszlovákiához csatolták a nógrád megyei Somoskőújfalut, Somoskővel együtt. Az Országgyűlés december 12-én két fideszes képviselő, Balla Mihály és Becsó Zsolt kezdeményezésére a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozta a két településnek. Kövér László a határozat egy-egy díszpéldányát adta át vasárnap Tóth Lászlónak (független), Somoskőújfalu és Fekete Zsoltnak (MSZP-DK-Tarjáni Városlakó Egyesület), a Somoskőt is magában foglaló Salgótarján polgármesterének.
Kövér László beszédében úgy fogalmazott, hogy 1918, 1919 és 1920 három olyan esztendő, melynek során a magyarság több mint ezeréves kárpát-medencei története alatt a legnagyobb veszteségeket szenvedte el. Az Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy a korabeli nemzetközi politika a trianoni döntéssel országunkat életképtelenségre, nemzetünket pedig szétszakítottságra ítélte.
A magyar emberek egy évszázados áldozatos helytállásának és megfeszített munkájának köszönhetően azonban államunk ismét életképes, nemzetünk lelkileg ismét összetartozik, az állampolgárság köteléke pedig közjogilag is ismét összekapcsolhatja a külhoni nemzetrészeinket Magyarországgal
– tette hozzá Kövér László.
A politikus emlékeztetett arra, hogy az első világháború győztesei Magyarországot lakosságának 64, területének 72 százalékától, 9643 településétől fosztották meg a trianoni döntéssel. A házelnök kitért ennek okaira is: szerinte mindez azért történhetett meg, mert olyanok vezették hazánkat, „akik nem szolgálták, hanem kiszolgáltatták" Magyarországot. Kövér László kiemelte, hogy Tisza István miniszterelnök meggyilkolása után politikai hatalomhoz jutva megszüntették a magyarság politikai és fizikai önvédelmi képességét.
Kövér László arra is felhívta a figyelmet, hogy manapság olyan időket élünk, amelyben újfajta veszélyek leselkednek ránk. Szerinte az a kérdés, meg tudjuk-e tartani közös szülőföldünket a magunkénak „a világban szervezkedő és már akcióba lépett, felhatalmazás nélküli és arctalan, de óriási erőket koncentráló hatalmakkal, láthatatlan hálózatokkal szemben."
Valamint kérdés továbbá, hogy meg tudjuk-e védeni anyagi és szellemi erőforrásainkat, földünket, vizünket, gyermekeinket, hitünket, hagyományainkat vagy hagyjuk, hogy előbb megfosszanak bennünket önazonosságunktól, hogy aztán jogainkat, országainkat is elvehessék. Az Országgyűlés elnöke beszéde végén arra kért minden magyar polgárt, hogy
soha többé ne bízzák hazánk sorsát olyan politikusokra, „akik önös érdekből vagy ideológiai rögeszméiktől vezettetve" kiszolgáltatják, védtelenné teszik Magyarországot a külvilággal szemben.
Becsó Zsolt, Nógrád megye 01-es számú választókörzetének országgyűlési képviselője beszédében felidézte, hogy az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte Somoskőújfalut, Somoskő várát és Somoskő községet. A fideszes politikus aláhúzta, hogy Krepuska Géza orvosprofesszor és Liptay B. Jenő, a Rimamurányi Vasmű Rt. akkori igazgatója határkiigazítási kérelmére, valamint Auer Pál jogi szakértőként való közbenjárására többéves tárgyalássorozat eredményeként a Népszövetségi Tanács 1924. február 15-i hatállyal csatolta vissza Magyarországhoz a községeket. A képviselő köszönetet mondott nekik, a Somoskői Váralja és a Somosi Kultúráért Egyesületeknek, mint az évforduló életben tartóinak és az Országgyűlésnek, amely címadományozással ismerte el a történelmi eseményt.
Az ünnepség végén koszorút helyezett el Kövér László, a Krepuska és a Liptay családok tagjai, Balla Mihály, Becsó Zsolt képviselők, valamint Medvácz Lajos (Fidesz-KDNP) Balassagyarmat polgármestere a Hazatérés emlékművénél.