Sokan szeretik Magyarországot a térségben

Egyelőre a főváros és a taxisok egyeztetése zajlik a javaslatról

Összességében pozitív a szomszédos országok és a velük való kapcsolatok megítélése hazánkban – derül ki a Nézőpont Intézet Charta XXI Megbékélési Mozgalom számára készült közvélemény-kutatásából. A felmérés alapján ugyanakkor Ukrajna megítélése jelentősen, 8 százalékponttal romlott egy év alatt, míg a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok megítélése is 18 százalékpontot esett. A kutatás Magyarország megítélését is vizsgálta nyolc kelet-közép-európai országban, ahol tízből több mint hatan (63 százalék) alkottak pozitív véleményt hazánkról.

A Nézőpont Intézet a Charta XXI Megbékélési Mozgalom megbízásából 2016 óta minden évben felméri, hogy a magyarok milyen véleménnyel vannak a szomszédos országokról és a velük való kétoldalú kapcsolatokról.

A megkérdezettek leginkább Ausztriáról (73%), Horvátországról (68%), Szlovákiáról (58%) és Szlovéniáról (57%) alkottak pozitív véleményt. Szerbia és Románia esetében közel azonos arányban bírnak pozitív és negatív véleménnyel (a szerbek esetében 32% alkotott pozitív és 29% negatív véleményt, míg a románok esetében 35% alkotott pozitív és 37% negatív véleményt).

Ukrajna megítélése viszont már egyértelműen negatív a magyarok körében,

keleti szomszédunkról csak 23% alkotott pozitív és 43% negatív véleményt.

Forrás: Nézőpont Intézet

A kétoldalú kapcsolatokat a magyar-ukrán reláció kivételével pozitívan ítélik meg a magyarok. Leginkább a magyar-horvát (68%), a magyar-osztrák (67%), valamint a magyar-szlovén és a magyar-szlovák (59-59%) kétoldalú kapcsolatokkal vagyunk elégedettek. A magyar-szerb (46%) és a magyar-román (44%) kétoldalú kapcsolatokat nézve is többen vannak ugyanakkor azok, akik inkább elégedettek. Egyedül Ukrajna esetében ítéljük negatívnak a kétoldalú kapcsolatokat (33% elégedett és 38% elégedetlen).

A szomszédos országok és a kétoldalú kapcsolatok megítélése összességében stabil képet mutatott az elmúlt években. Ukrajna megítélése viszont jelentősen, 8 százalékponttal romlott egy év alatt, míg a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok megítélése 18 százalékponttal. Ennek hátterében a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő oktatási törvény körüli viták, valamint az őket érő atrocitások állhatnak.

A többi ország megítélése és a kétoldalú kapcsolatokról alkotott vélemény 2016-hoz képest szinte minden esetben javult vagy legalábbis érdemben nem változott.

Ennek hátterében az állhat, hogy a magyar kormány évek óta a regionális partnerség javításán dolgozik.

Forrás: Nézőpont Intézet

A kutatás Magyarország megítélését is vizsgálta nyolc közép-európai országban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária). A vizsgált országokban tízből több mint hatan (63%) alkottak pozitív véleményt hazánkról.
Magyarországról a bolgárok körében 85%, a szlovákok körében 74%, a csehek körében 73%, a szerbek körében 70%, míg a lengyelek, szlovének és horvátok körében egyaránt 60% alkotott pozitív véleményt. Legtöbben a románok körében voltak azok (39%), akik negatív véleményt alkottak hazánk kapcsán.