Helyes volt az a magyar célkitűzés, hogy minél előbb csatlakozzunk az Európai Unióhoz, de maga a csatlakozás is hasonló élményt hozott, mint a rendszerváltás csodavárása – mondta Gulyás Gergely. A Fidesz frakcióvezetője a Project 28 2018-as eredményeit bemutató rendezvényen közölte, hogy
a 2010-es kormányváltás után volt csak képes megfelelni az ország az uniós gazdasági vállalásainknak, míg azelőtt nem.
Úgy látja, nagyon aljas vádaskodás a balliberális oldal részéről, hogy a polgári oldal az unió értékeit lábbal tiporja, miközben pont az MSZP-SZDSZ kormány volt az, amely semmilyen uniós szabályt nem tartott be.
Gulyás Gergely közölte, hogy Magyarországnak csak akkor érdeke az euró bevezetése, ha sikerül az országnak elérnie az uniós fejlettségi szint 80-85 százalékát. Mindezt csak úgy lehet teljesíteni, ha az ország kétszer gyorsabban tud bővülni, mint az uniós régi tagországok. Elmondta, hogy a nyugat-európai országokban sokan úgy vélik gyermekeik rosszabbul fognak élni, mint ők. Ha összevetjük az EU-t Kínával, vagy az USA-val, akkor jól látszik, hogy az európai szociális rendszerhez képest sehol sincsenek ilyen bő jólléti ellátások.
A Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy
míg Brüsszel számos területen hozhatna jó döntéseket, addig azt látjuk, hogy egy lopakodó hatáskörelvonás zajlik,
ami ellentétes a tagállami érdekkel. Gulyás közölte, hogy az Európai Parlament jogállami vitákat próbál politikai köntösbe öltöztetni, ami élesen szemben áll a tagállami érdekekkel. Úgy látja, a kettős mérce továbbra is érvényesül az unióban.
Míg a balliberális oldal folyamatosan azt szajkózza, hogy több Európa legyen, pont Orbán Viktor érvelt több esetben a mélyebb integráció mellett – hívta fel a figyelmet Gulyás. A magyar miniszterelnök szorgalmazta az is, hogy a költségvetési fegyelem megsértése automatikus szankciókkal járjon – tette hozzá. Orbán Viktor volt az, aki egy közös határvédelem és hadsereg mellett érvelt, ami szintén egy mélyebb integrációt jelent az uniós tagállamok körében.
A migrációs válság esetében került leginkább szembe az európai emberek véleménye a nyugati elitekkel
– mondta Gulyás. Úgy látja, a különböző álláspontok elviselése szükséges az unióban a migrációt illetően, és nagy hiba lenne, ha rákényszerítenék a különféle államok a saját akaratukat a másikra. Németország kivételével ma nincs Európának olyan állama, ami önállóan boldogulni tudna – tette hozzá, így a közép-európai országoknak az az érdeke, hogy az európai intézményesült együttműködésben részt vegyenek.
Lánczi Tamás, a Figyelő főszerkesztője a Project 28 kutatás idei eredményeiről elmondta, a nyugati mainstream politika és média által követett célokat már a nyugati országokban is egyre kevesebben támogatják, így alacsony az integráció elmélyítését vagy a migránsok családegyesítését támogatók száma. A kutatásból kiderült, hogy
az európai polgárok nagyon pesszimisták, míg az optimisták aránya a 2004-ben csatlakozók körében magasabb.
Az európai polgárok többsége több nemzeti szuverenitást szeretne, és nem több integrációt – hívta fel a figyelmet Lánczi.
Nagyon nagy a megosztottság abban az uniós polgárok körében, hogy kinek kellene kezelnie a migrációs válságot. Az európai polgárok nagy többsége azt szeretné, ha jobban védené az unió a külső határokat. Lánczi szerint miközben az uniós elit azt sulykolja, hogy jó dolog a migráció, addig a nagy többség aggasztónak tartja az illegális bevándorlást. Szólt arról is, hogy az uniós polgárok nagy többsége szerint a bevándorlás növeli a bűncselekmények számát és a terrorista cselekmények elkövetésének az esélyét.
Lánczi Tamás elmondta, hogy a kötelező kvóta megítélése kapcsán van egy óriási törés a nyugati és keleti országok között, mert az előbbiek támogatják, míg az utóbbiak masszívan ellenzik. Szólt arról is, hogy
az uniós polgárok 80 százaléka kedvezőtlen véleménnyel van Soros Györgyről.
Meglepő, hogy Soros elutasítottsága még csak nem is Magyarországon a legmagasabb – tette hozzá.
A hidegháborút megnyerte a Nyugat, és újraegyesült Németország, de mindebből rossz következtetéseket vontak le – mondta Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati értelmiség nem készült fel arra, hogy a vasfüggöny leomlik, különösen a németországi.
A német és az európai egységet a politikai baloldal kifejezetten ellenezte
- mondta Schmidt Mária. Mindennek az elitnek a legfőbb hibája, hogy az általuk győztesnek vélt modellt megpróbálták rákényszeríteni a volt szocialista országokra.
Szólt arról is, hogy sem Németország, sem az Európai Unió vezetői nem teszik fel azt a kérdést, hogy, mivel jár Európa keleti és nyugati felének az egyesítése. Az egységes Európa nem azt jelenti, hogy a keleti régiókkal kiegészítették a nyugati területeket. Németországnak meg kellene értenie, hogy közép-európai ország, és összekötő kapocs lehet az európai földrész két része között – hívta fel a figyelmet Schmidt Mária.
Beszélt arról is, hogy a múlt helyreállításában reménykedő 1968-as nemzedék a 2000-es évekre teljhatalomra tett szert. Az ő egyeduralmukat veszélyeztetik azok, akik a kommunista diktatúrától sem hagyták magukat megfélemlíteni – tette hozzá. Schmidt Mária közölte,
1968 megtanította arra a magyarokat, hogy már nem ugyanazt a nyelvet beszélik, mint a nyugati lázadók.
A mostani '68-as gyökerű elit és a régiünk közötti véleménykülönbség tehát félévszázados - tette hozzá.
Schmidt Mária elmondta, saját nemzetállamunk keretein belül tudjuk a honfitársaink érdekeit a legjobban képviselni. Nem akarunk a szuverenitásunk bármilyen elemeiről lemondani, a demokrácia ugyanis azt jelenti, hogy a mi felelősségünk a legfontosabb. Nem engedjük magunkat belekényszeríteni egy utópikus kísérletbe - hívta fel a figyelmet Schmidt Mária. Pontosan ez az érzés hatja át a nyugati elit elleni lázadókat - mondta.
2016-ban azért indult útjára a Project 28 kutatási program, hogy világosan lássuk, mit is gondolnak az emberek Európában – mondta Barthel-Ruzsa Zsolt. A Századvég Alapítvány vezetője közölte, azért is kutatják a véleményeket, hogy tudják, mit gondolnak az emberek, „minket csak a valóság érdekel".
Sorsfordító időket élünk, mivel mindenki érzi, hogy valami gyökeresen változik Európában
- tette hozzá. A kutatások azt mutatják, hogy szakadék van az európai elit és az emberek véleménye között. A hagyományos európai értékeket Közép-Európa őrzi, ezekben az országokban még adnak az emberek véleményére a politikusok – mondta a Századvég Alapítvány vezetője.