Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ha április 8-án az ellenzék kerül hatalomra, akkor teljesíteni fogják a "Soros-hálózat" rendelését, és nemcsak a kerítést bontják le, hanem beengedik a bevándorlókat, akiket többek között budapesti lakásokba fognak betelepíteni - jelentette ki Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő.
Hollik István szavait alátámasztja az, hogy Karácsony Gergely párttársa és alpolgármestere Szabó Rebeka 2016. májusi előterjesztése
bevándorlók számára is lehetővé tette volna a szociális bérlakások megpályázását Zuglóban.
Szabó előterjesztése szoros összhangban volt a Migration Aid 2015 szeptemberi javaslatával. Akkor a nyíltan migránsbarát szervezet azt kérte, hogy a Magyarországon várhatóan feltorlódó menedékkérők számára ideiglenes befogadó állomásokként megnyitni az üresen álló laktanyákat, iskolákat és óvodákat. A Migration Aid hazudozott nemrégen összevissza a betelepítésekről, amikor Bayer Zsolt és a Magyar Idők a Soros-szervezetet leleplező hangfelvételt tett közzé.
Tuzson Bence pedig arról beszélt, hogy minden jel arra mutat, hogy a Soros-hálózat már lakásokat keres a migránsok betelepítéséhez. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár egy közérdekű adatkérésről szóló dokumentumot mutatott be, amelyben elmondása szerint a Helsinki Bizottság egyik munkatársa az üresen álló, állami tulajdonba került budapesti lakások listáját kérte ki. Tuzson Bence kijelentette: a magyar kormány nem adja ki ezt a listát, és áll minden fajta bírósági eljárás elé.
A migránsok lakásokba való betelepítése egyébként nem új ötlet a hazai kerítésbontó ellenzéktől, mivel Európában több helyen is így szorítanak helyet a bevándorlóknak. A németországi Nieheimben
egy 51 éves német nőt lakoltattak ki egy önkormányzati lakásból
2015 szeptemberében ugyanis kellett a hely a bevándorlóknak. A város polgármestere azt közölte az egyedül élő nővel, hogy a település három menekültotthona szinte teljesen megtelt bevándorlókkal, viszont Nieheim köteles volt további szálláslehetőséget biztosítani, így nem maradt más lehetősége, mint a bérleti jog felmondása.
2015. október elején Hamburg tartományi jogú város törvényhozása elfogadta azt a jogszabályt, amely felhatalmazza a hatóságokat, hogy
azonnali hatállyal lefoglaljanak használaton kívüli kereskedelmi, ipari ingatlanokat.
A hamburgi illetékesek folyamatosan mérik fel, és a város honlapján teszik közzé az egyes városrészekben üresen álló ingatlanok számát, helyét, befogadóképességét. Nemcsak a köztulajdonban, hanem a magánkézben lévőket is. A laktanyától kezdve az apartmanházakon, csarnokokon, önálló társasházi lakásokon, P+R parkolókban felállított fűthető konténereken át az egykori iskolaépületekig minden megtalálható ezek között.
Olaszországban is az
elsők között régi laktanyákba költöztették be a migránsokat.
Az egyik leghíresebb a Szicíliában, Catania városa mellett található korábbi amerikai laktanya, a Cara di Mineo. Átmeneti megoldásnak indult, de már évek óta ott élnek a bevándorlók, így létrejött egy új, 4-5 ezer fős migránsfalu. Hasonlóképpen jártak el Tarvisióban is, ahol idén januárban az üresen álló Minelli laktanyába költöztettek be 25 afgán és pakisztáni bevándorlót a helyiek tiltakozása ellenére.
A német és az olasz megoldás szó szerint megegyezik Karácsony Gergely pártjának 2015-ös javaslatával, miszerint
EU-s forrásokból újítsák fel és azonnal nyissák meg a használaton kívüli laktanyákat, azokban helyezzék el a menekülteket.
Ez a javaslatcsomag tartalmazta Karácsony pártjának azon ötletét is, miszerint „semmiképpen se kerüljön sor határ menti kerítés építésére".
A Soros-hálózatok és szövetséges ellenzéki erők már többször felvezették, hogy hogyan készítik elő a betelepítést, hogyan szereznének lakást a migránsok részére. Karácsony Gergely javaslatai mellett az LMP-s Vágó Gábor az üresen álló 150 ezer magánlakás összeírását javasolta.
A Soros-egyetemisták tömkelegét futtató Momentum Mozgalom pedig azt javasolta, hogy vezessenek be lakatlansági adót.
A lakatlansági adóval egy félévente esedékes összeg megfizetésére köteleznénk az üres lakások tulajdonosait, illetve nagyrészt azokat a befektetőket, akik kifejezetten a lakások későbbi értékesítésének céljával vásárolnak.
