A Magyar Idők arról írt, hogy mi az ellenzék igazi célja. Oyan parlamentről álmodoznak, melyikben a Demokratikus Koalíció, az MSZP–Párbeszéd, az LMP és a Jobbik lenne többségben. Mivel a pártvezetők nem fogadhatják el egymást, ezért kívülről importálnának egy „párton kívüli", „szakértő" kormányfőt, ami az ország szuverenitásának azonnali feladását és megszűnését jelentené.
A Magyar Idők szerint hasonló eredményre vezetne egy olyan kormány is, amelyet a négy, jelenleg ellenzéki párt valamelyikének miniszterelnök-jelöltje vezet majd, hiszen a miniszterelnöki pozícióért nyilván óriási engedményeket kellene tenni. Ebben az esetben is gyenge vezetője lenne az országnak, aki mind Brüsszelben, mind itthon csak sodródna az eseményekkel.
A cikk szerzője kiemeli, hogy „rajtunk kísérletezgetnék ki a birodalmi irányítás új módszereit és a lakosságcsere új technikáit."
Elsődlegesen a muszlim bevándorlás kérdésében van egyetértés az ellenzék között, mert
mindegyikük ígéretet tett már arra, hogy el fogja fogadni a kötelező kvótát.
A lap szerint ez tízezres muzulmán migránstömeg megjelenését jelentené, az ellenzéki álmok szerint már 2018 nyarán. A Nyugat ugyanis nem várhat, Magyarországon is létre kellene hozniuk azt a visszafordíthatatlan helyzetet, amelyet a saját országaikban már előállítottak.
Nyilvánvaló: minden gazdasági bevándorlót beengednének.
Egészen rövid időn belül bizonyos állami feladatköröket a Soros-birodalom által finanszírozott álcivil szervezetekhez adnának:
A nemzetközi politikai színtéren az ellenzék a Lengyelország elleni 7. cikkely szerinti eljárást támogatna, és a határon túli magyarokat megfosztanák alapvető jogaiktól. Az is nyilvánvaló, hogy az ellenzék - ha megtehetné - külföldi támogatással megszüntetné a sajtószabadságot, betiltaná a jobboldali sajtót. Minden bizonnyal hónapok alatt az ország többévnyi nemzeti jövedelmével megegyező vagyont veszítene, úgy, hogy közben 2019 közepére-végére a bérből és fizetésből élők másfél év alatt elbuknák azt a keresetnövekedést, amit a Fidesz-kormány utolsó öt évében megkaptak. A gazdasági növekedés struktúrája visszatér a 2010 előttihez. A Gyurcsány-Bajnai világhoz. Az esetleges növekedés eredményeit nem a lakosság látja majd, hanem kizárólag az újra beinduló pénzszivattyúkon keresztül a külföldi tulajdonú pénzügyi szereplők.
A Magyar Idők cikke úgy zárul, hogy mindez persze nem történhet meg, mert „a demokrácia felszámolását, liberális áldemokráciává alakítását, amire a bolsevikok és nyilasok most nyíltan készülődnek, nem fogjuk eltűrni, hiába szereznek hozzá külföldi támogatást, mint 1956-ban. A liberalizmusban Magyarországnak, a magyar nemzetnek, a magyar embereknek nincs jövője, sőt már jelene sem”.